Cégtörténetek: Ausztria
Csak alap adatok: mikor mi, esetleg hol

Az oldalaim (úgy a villamososak-vonatosak, mint a repülősök) készítése közben gyakran kijegyzetelek ezt-azt a képeken szereplő járművek gyártóival kapcsolatban. Néha felhasználom ezeket a jegyzeteket, néha nem, mindenesetre azt gondoltam, hátha mást is érdekelnének ezek a szösszenetek. Az alapokat külföldi wikipediákból és egyéb weboldalakról szedtem. Mivel több alkalommal is találkoztam egymásnak ellentmondó adatokkal, lehet, hogy nem mindig sikerült a pontosakat kiválogatni, ezért azt javaslom, az itt olvasható információt senki se használja szakdolgozat vagy könyv írásához :) Ha valahol nagyon nagy hülyeséget írtam, ér szólni! De ha ennyi magyarázkodás után még mindig érdekel, sőt, esetleg tetszik ez az oldal, akkor persze használd egészséggel!

Legutóbb bővítve: 2020. július 24.

Tartalomjegyzék

Elin
Gräf & Stift
Jenbacher
Lohner
Lokomotivfabrik Floridsdorf / WLF / LOFAG
Lokomotivfabrik der StEG
ÖAF / Österreichische Automobil Fabriks-AG
Plasser & Theurer
Porsche Design
SGP / Simmering-Graz-Pauker
Steyr Daimler Puch
VOEST
Wiener Neustädter Lokomotivfabrik / Raxwerke

A bejegyzéseket - továbbra is teljesen szubjektív módon - néhány képpel és linkkel is megpróbáltam illusztrálni, hogy ne legyen olyan száraz. Kattingassatok rájuk, ne dolgozzak már feleslegesen :)

Elin


A Bécsben és Nagyváradon közlekedő ULF-ok villamosberendezését az ELIN fejlesztette

1892 F. Pichler Werke villamosipari cég megalapítása Weizben
1908 részvénytársasággá válás: ELIN Aktiengesellschaft für elektrische Industrie
1938 után az igazgatóságot "árjásítják", a céget beolvasztják a német Schorch-Werke AG-ba
II. vh. után a cég gyárainak nagy részét leszerelik és a Szovjetunióba szállítják
1946 újrakezdés, államosítás, bár az egykori telephelyek egy része 1955-ig szovjet igazgatás (USzIA) alatt maradt
1959 fúzió az AEG-Unionnal (az AEG osztrák leányvállalatával) -> ELIN-UNION AG für elektrische Industrie
1989 feldarabolják a céget, az infrastruktúra üzletág ELIN Energieanwendung néven folytatja
1993 az SGP-vel megépítik az ÖBB 1014-es sorozatát
1995 az SGP-vel bemutatják az ULF villamost
1997 a VA Technologie AG részévé válik -> VA Tech Elin EBG
2005 a VA Techet megveszi a Siemens
2008 az Elin az Ortner cégcsoport és a Siemens közös cégeként ELIN GmbH & Co KG néven működik tovább
2011 az Elin teljesen az Ortner csoport része lesz

Gräf & Stift


1992-es gyártású (szerintem öregebbnek néz ki) Gräf & Stift LU 200 M11, a német VÖV I egységbusz helyi változata

1896 a Gräf-testvérek műhelyt nyitnak Bécsben
1897 elkészül az első autójuk
1898 egy elsőkerék-hajtás kifejlesztése (de végül nem az ő megoldásuk terjedt el)
1901 a befektető Wilhelm Stift beszáll a cégbe -> Gräf & Stift
1905-től buszok építése
1971 a MAN tulajdonában levő ÖAF megszerzi majdnem az összes részvényt -> ÖAF-Gräf & Stift AG
utána az Ausztriában eladott járművek orrára még mindig rákerül a "Gräf & Stift" márkajelzés
2004 MAN Truck & Bus Österreich GmbH

Jenbacher


A Jenbacher Werke alapvetően dízel járműveket gyártott

1881 Julius és Theodor Reitlinger átvesz egy jenbachi bánya- és kohóvállalatot: Jenbacher Berg- und Hüttenwerke
1938 a nácik "árjásítják" a céget, mely a német Ernst Heinkel AG kezelésébe került
II.vh. után a francia megszálló csapatok leszerelik a jenbachi üzemet
  elkezdenek vasúti kocsik javításával, majd dízelmotorok gyártásával foglalkozni
1959 új név: Jenbacher Werke AG
1965 Schlierenwagenek építése az ÖBB számára licensz alapján (1981-ig)
1987 ÖBB 5047/5147
1991 feldarabolás: Jenbacher Energiesysteme AG és Jenbacher Transportsysteme AG (JTS)
  a JTS egy angol cégen keresztül érdekeltséget szerez a magyar Ganz-Hunsletben (később eladta a részét a magyar cégben, mely 1999-ben csődbe ment)
1998 az Integral S5D95 moduláris motorvonat kifejlesztése egy erre a célra alapított cégben: Integral Verkehrstechnik AG
2001 az Integral sikertelensége után a vasúti üzletág a Connexhez (később Veolia, majd TransDev Germany) kerül
2005 a volt Jenbacher vasúti gárdája a svájci gyökerű Molinari Engineering GmbH-hoz kerül -> Molinari Rail Austria

Lohner

Lohner Porsche.jpg
Kerékagymotoros, összkerékhajtásos, akkumulátoros Lohner-Porsche versenyautó 1902-ben. Forrás: Von Autor unbekannt - photo from 1902, Gemeinfrei, Link

1821 a német Heinrich Lohner kocsiműhelyt alapít Bécsben
1859 a fia, Jacob Lohner céget alapít Ludwig Laurenzivel: L. Laurenzi und Comp.
1859 Jacob Lohner teljesen átveszi a céget
1868 új név: Jacob Lohner & Comp
1897 benzinmotoros autók gyártása
1899/1900 Lohner-Porsche elektromos autó bemutatása (igen, ez az a Porsche) - akkumulátoros és benzin-elektromos (hibrid) üzem is
1918 új név: Lohnerwerke GmbH Wien
1926 villamosok gyártása
1959 a bécsi E sorozat gyártásának megkezdése DÜWAG-licensz alapján
  a Rotax beolvasztása a cégbe
1970 megveszi a Bombardier -> Bombardier-Rotax GmbH
1990 után a Bombardier Flexity Swift kifejlesztése a bécsi T metrókocsi és a 400-as WLB típusok alapján
? Bombardier Wien Schienenfahrzeuge
2010 a Lohner újraalapítása, az új profil az elektromos kerékpárok gyártása

Lokomotivfabrik Floridsdorf / WLF / LOFAG


A MÁV TIVc sorozatú fogaskerekes mozdonya is Floridsdorfban készült

1869 alapítás: Wiener Lokomotiv-Fabriks-Actien-Gesellschaft
1871 első mozdony legyártása
1945 a gyár nagy részét leszerelik és a Szovjetunióba viszik
1946 a cég szovjet kezelésbe kerül (USzIA), majd 1955-ben visszaaadják osztrák állami tulajdonba
1958 beolvad az SGP-be
1969 az utolsó mozdony átadása a floridsdorfi telephelyen
80-as évek telephely bezárása

Lokomotivfabrik der StEG

1839 a Wien-Raaber Eisenbahn-Gesellschaft / Bécs-Győr Vasúttársaság (később Ostbahn) megalapítja az első osztrák mozdonygyárat
1855 felvásárolja a k.k. privilegierte Österreichisch-ungarische Staatseisenbahn-Gesellschaft (StEG) / Cs. k. szab. Osztrák-Magyar Államvasúttársaság
  a gyár új neve: k.k. landesbefugte Maschinen-Fabrik in Wien der privilegirten österreichisch-ungarischen Staats-Eisenbahn-Gesellschaft / cs. és kir. osztrák-magyar Államvasút-Társaság Gépgyára Bécsben, de leginkább Lokomotivfabrik der StEG néven emlegették
  gépgyár alapítása Resicabányán
1930 bezárás

ÖAF / Österreichische Automobil Fabriks-AG

1907 Österreichische Fiat-Werke Aktiengesellschaft alapítása
1921 eltávolodás a Fiattól: Österreichische Automobil-Fabriks-Aktiengesellschaft - vormals Austro-Fiat
1936 a MAN lesz a fő részvényes
1939 Österreichische Automobil-Fabriks-Aktiengesellschaft (ÖAF)
II. vh. után szovjet kezelésbe kerül (USzIA)
1955 az osztrák állam tulajdonába kerül a részvénytöbbség
1970 újraprivatizálás: újra a MAN kezében
1971 a Gräf & Stift megszerzése -> Österreichische Automobilfabrik ÖAF Gräf & Stift AG
  de az Ausztriában eladott járművek orrára még mindig rákerül a "Gräf & Stift" márkajelzés
2004 MAN Truck & Bus Österreich GmbH

Plasser & Theurer


A cég sárga munkagépei nélkül Magyarországon se nagyon lennének járható vasúti pályák :)

1953 a világ első hidraulikus vasúti aláverőgépe
utána ágyazatterítő és -tisztító, aláverő, vágány- és kitérőszabályozó, illetve egyéb pályaépítési és karbantartó gépek kifejlesztése és gyártása
később komplex átépítő gépsorok gyártása

Porsche Design

1972 Ferdinand Alexander Porsche Stuttgartban megalapítja a Porsche Design Studiót, miután a Porsche család fiatalabb tagjait az idősebbek kizárták az autógyár vezetéséből
1974 a cég az ausztriai Zell am See-be költözik
1991 az ULF villamos formaterve az SGP és az Elin számára
2003 a "nagy" Porsche bevásárolja magát a Porsche Designba
utána a Porsche Design Group központja a Stuttgart melletti Ludwigsburg lesz, leányvállalata az osztrák Studio F. A. Porsche
2007 a ©koda 13T/14T/16T/19T villamos-család formaterve
2017 a dizájnstúdió a Porsche AG 100%-os tulajdona lesz

SGP / Simmering-Graz-Pauker


A SGP-nél nagyobb osztrák vasúti járműgyártó talán nem is volt, a termékei még ma is mindenütt ott vannak

Maschinen- und Waggonbau-Fabrik in Simmering
1844 a k. k. landesbefugte Maschinenfabrik von H. D. Schmid, Nachfolger Rollé & Schwilgué alapítása a Leopoldstadtban (akkor még nem volt Bécs része)
  gőzgépek gyártása
1852 Simmeringbe költözés (akkor még nem volt Bécs része)
1869 részvénytársasággá alakulás: Maschinen- und Waggon-Fabriks-Aktien-Gesellschaft in Simmering vormals H. D. Schmid
1903 Lederer-Porgess Königsfelder Maschinenfabrik (Královopolské) átvétele
1934 a Grazer Maschinen- und Waggonbau-Aktiengesellschaft átvétele
1939 új név: Simmeringer Maschinen- und Waggonbau-Aktiengesellschaft
1941 a Reichswerke Hermann Göring égisze alatt összevonják a két másik céggel Simmering-Graz-Pauker Aktiengesellschaft für Maschinen-, Kessel- und Waggonbau néven
Paukerwerk
1852 Josef Pauker céget alapít Bécsben
1884 új név: Josef Pauker & Sohn
1911 részvénytársasággá alakulás: Wiener Dampfkessel-, Apparate- und Maschinenfabriks-AG
  a brnói Erste Brünner Maschinenfabrik (První Brněnská Strojírna) tulajdona lesz
I.vh. után ismét osztrák céggé válik, de a tulajdona a brnóiak kezében marad
1922 új név: Paukerwerk Akt. Ges. vormals Erste Brünner Maschinenfabriks-Gesellschaft, Wien
1930-as évek a Simmeringer megszerzi a részvényeket
1938 új név: Paukerwerk Aktiengesellschaft
1941 a Reichswerke Hermann Göring égisze alatt összevonják a két másik céggel Simmering-Graz-Pauker Aktiengesellschaft für Maschinen-, Kessel- und Waggonbau néven
Grazer Maschinen- und Waggonbau-Aktiengesellschaft
1854 Johann Weitzer gépműhelyt nyit Grazban
1861 Wagen- und Waggonfabrik, Eisen- und Metallgießerei Joh. Weitzer
1872 részvénytársaság: Grazer Waggon- & Maschinen-Fabriks-Aktiengesellschaft vorm. Joh. Weitzer.
1891 a Weitzer János Gép-, Waggongyár és Vasöntöde Rt. megalapítása Aradon (az egykori MARTA autógyárral együtt ez lett a mai Astra gyár alapja)
1934 átveszi a Simmeringer
1941 a Reichswerke Hermann Göring égisze alatt összevonják a két másik céggel Simmering-Graz-Pauker Aktiengesellschaft für Maschinen-, Kessel- und Waggonbau néven
1996 a grazi telephely a Siemens AG Österreich része, forgóváz-specialista
SGP
1941 a fentebbi három céget a Reichswerke Hermann Göring égisze alatt összevonják Simmering-Graz-Pauker Aktiengesellschaft für Maschinen-, Kessel- und Waggonbau néven
1946 államosítás
1958 beolvasztáják a Lokomotivfabrik Floridsdorfot
1961 a bécsi E sorozat gyártásának megkezdése DÜWAG-licensz alapján
1973 a svábhegyi fogaskerekű jelenlegi járműveinek megépítése
1989 az osztrák állam az Österreichische Beteiligungs AG-n keresztül feldarabolja a céget: SGP Verkehrstechnik GmbH és SGP-VA Energie- und Umwelttechnik GmbH
1992 a Siemens AG Österreich elkezdi bevásárolni magát az SGP Verkehrstechnik GmbH-ba
1993 az ELIN-nel megépítik az ÖBB 1014-es sorozatát
1994 az ELIN-nel bemutatják az ULF villamost
1996 új név: Siemens SGP Verkehrstechnik GmbH
2004 új név: Siemens Transportation Systems Österreich GmbH & Co KG
2005 budapesti Combinók építése a simmeringi gyárban

Steyr Daimler Puch

Steyr puch 500 DL.jpg
Puch 500-as. Forrás: Von Martin Krusche - Kuratorium für triviale Mythen, Gleisdorf, CC BY-SA 3.0, Link

Gyerekkorom kedves pillanatai voltak, amikor egy-egy "Kisfiatról" megpróbáltam megállapítani, hogy az Fiat, Zastava, vagy esetleg Steyr-Puch :)

Steyr
1830 fegyvergyár alapítása Steyr közelében
1864 Josef und Franz Werndl & Comp., Waffenfabrik und Sägemühle
1869 részvénytársaság: Österreichische Waffenfabriks-Gesellschaft
1894 biciklik gyártásának megkezdése
I. vh. alatt Európa legnagyobb fegyvergyárává válnak
1918 autógyártás
1926 új név: Steyr-Werke AG
1934 fuzionálás az Austro-Daimler-Puchwerke AG-vel -> Steyr-Daimler-Puch AG
Austro-Daimler
1899 az Oesterreichische Daimler-Motoren-Commanditgesellschaft Bierenz Fischer u. Co (Austro-Daimler) megalapítása a Daimler leányvállalataként Bécsújhelyen
1900 első autójuk legyártása
1902 új név: Oesterreichische Daimler-Motoren-Commanditgesellschaft
1906 új név: Oesterreichische Daimler-Motoren-Gesellschaft
1910 osztrák tulajdonba kerül az addig a Daimlernél levő részvények a többsége -> Oesterreichische Daimler-Motoren-Aktiengesellschaft (a németek 1912-ben adják el az utolsó részüket)
1928 Puchwerke AG és az Österreichischen Flugzeugfabrik AG összeáll velük -> Austro-Daimler-Puchwerke AG
1934 fuzionálás a Steyrrel -> Steyr-Daimler-Puch AG
Puch-Werke
1899 Johann Puch autó- és motorgyárat alapít Grazban
1928 beleolvad az Austro-Daimlerbe
Steyr Daimler Puch
1934 Steyr + Austro-Daimler-Puchwerke AG -> Steyr-Daimler-Puch AG
1936 Steyr 50 "Baby"
II. vh. alatt a Reichswerke Hermann Göring része
II.vh. után szovjet kézbe kerül
  traktorok gyártása
1949 a Csepel Autógyárban a Steyr 380/480 licensze alapján kifejlesztik a NIK (később Csepel) 350-at
  ugyanott megkezdődik a motorgyártás a Steyr WD-413 és WD613 licensze alapján
1957 Steyr-Puch 500 gyártása a Fiat Nouva 500 alapján, de saját motorral
1959 Steyr-Puch Haflinger
1971 Steyr-Puch Pinzgauer
1973 Fiat 126 (!) gyártása saját motorral
1979 Mercedes-Benz G-Klasse / Puch G kifejlesztése a Mercedes-Benzzel együttműködve
1987 motorgyártás eladása a Piaggionak
  fegyvergyártás kiszervezése: Steyr-Mannlicher
  teherautógyártás eladása MAN-nak
  buszgyártás eladása Volvónak
1998 a cég maradékát, a Steyr-Daimler-Puch Fahrzeugtechnik AG & Co. KG-t megveszi a Magna Holding AG
2001 Magna Steyr Fahrzeugtechnik néven autóipari fejlesztő és beszállító

VOEST

Manapság itthon is egyre több helyen látni Voestalpine síneket.

1938 a Reichswerke Hermann Göring nekilát a linzi acélgyár megépítésének -> Reichswerke Aktiengesellschaft für Erzbergbau und Eisenhütten "Hermann Göring" Linz
1945 az üzem amerikai kezelésbe kerül
1946 osztrák állami kézbe kerül: Vereinigte Österreichische Eisen- und Stahlwerke (VÖEST)
1949 Linz-Donawitz-eljárás kifejlesztése
50-es évektől új üzletág: kulcsrakész kohók és feldolgozóüzemek építése a világban
1973 a donawitzi Oesterreichisch-Alpine Montangesellschaft átvétele
1988 cég feldarabolása, a tulajdonképpeni kohó VÖEST Alpine Stahl AG néven folytatja
  privatizáció
1995 a másik üzletágat, az építésit (VOEST-ALPINE Industrieanlagenbau GmbH (VAI)) eladják a VA Technologie AG-nek
2003 a kohó teljes privatizálása -> új név: Voestalpine AG
  a cég a világ egyik vezető sín és vasúti infrastruktúra gyártója (a sínek Donawitzben készülnek)
2005 a VA Techet megveszi a Siemens -> Siemens VAI Metals Technologies
2014/15 a Siemens VAI-t beviszik egy Mitsubishi-Hitachi Metals Machinery-vel közös cégbe -> Primetals Technologies
2020 a Primetals Technologies teljesen a Mitsubishi Heavy Industries és partnerei tulajdonába kerül

Wiener Neustädter Lokomotivfabrik / Raxwerke

Steam locomotive Csingervölgy in Csingervögy, Ajka.JPG
Számos korai magyarországi gőzmozdony ebből a gyárból jött. A képet készítette: Rakás - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0, Hivatkozás

1842 Locomotiv-Fabrik von Prevenhueber, Günther & Armbruster, Wiener-Neustadt alapítása
utána tulajdonosváltások és átnevezések sora
1875 az 1873-as tőzsdekrach után újabb tulajdonosváltás, részvénytársasági forma és új név: Aktien Gesellschaft der Lokomotiv-Fabrik vormals G. Sigl
1930 a világgazdasági válság miatt csőd, a bécsújhelyi üzem bezárása
1938 a gyár területét átveszi a Henschel&Sohn
1942 Rax-Werk Ges.m.b.H. néven hadianyaggyár alapítása
  V2-esek építése kényszermunkásokkal
1945 a gyárat nagyrészt megsemmisíti a szövetségesek bombatámadása
II. vh. után szovjet kezelésbe kerül
1958 önállósodás
1965 bezárás

 


Vissza az oldal tetejére   Vissza a tartalomjegyzékhez