Bevezető Tartalom Újdonságok English version Deutsche Version Budapest elvesztett sínei
 

 

életképek
építkezések
kocsiszínek
különmenetek
bemutatók

belföld
külföld

elvesztett sín
régi képek

közelről
múzeumok
emlékek
vasút
jegyek
hajók
egyéb

youtube

a készítőről
levél írása

énblog

   
 
    A Ganz csuklósok anatómiája

    Ezeket a villamosokat többféleképpen nevezik. Hivatalosan például CSMG2-nek. A köznapi nyelvben inkább az "ipari csuklós" névvel, és az "ICS" rövidítéssel illetik, mely arra vezethető vissza, hogy a Bengálikkal ellentétben ezeket a villamosokat nem a villamosvasút műhelyében tákolták össze "házilag", hanem egy nagyipari vállalat készítette őket. Néhány szigorú ember szerint ez az elnevezés helytelen, pongyola, de szerintem még mindig pontosabb, mint a járművezetői tankönyvben használt "Ganz-csuklós". Ha nekik jó ez a név (bár ott pályaszámmal emlegetik a kiemelt helyeken), nekem is az...

    Akárhogy is nevezzük, az ICS Budapest egyik igen jellemző villamostípusa, még ha műszaki sikerültsége nem is éri el a nagy elődét, az UV-t... Az alábbi képek többsége egyébként a 1342-es, 1402-es és 1461-es járművekről készült.

    Ilyennek ismerjük a csuklóst: gumipadló, lyukacsos tetőlemez, famintás belső borítás, és persze izzólámpás világítás. Régen ezt egészítették ki a piros műbőrülések, de ez az összeállítás mára már szinte eltűnt. Aki mégis közel eredeti ICS-kinézetet akar látni, próbálja meg a 7671-es tanulókocsit becserkészni. A képen látható kocsi egyébként jellemzően hibrid: a belseje a régi kialakítást idézi, de a vezetőállás már újfajta, teljesen zárt fülkét kapott a régi, paravánfalas helyett.

    A már említett műbőr-borítású ülések helyett manapság a kárpitozott dívik, de itt ezek még nincsenek felszerelve az oldalfalra rögzített székvázakra. Szerencsére mára már lemondtak arról, hogy kemény műanyagülésekkel pótolják őket, mint ahogy a kilencvenes évek elején megpróbálták (nem lehetett rajta ülni: vagy nyomott, vagy lecsúsztál róla). A "sötétebb" famintás borítás helyét is világosabb vette át...

    ... a villanykörtékét pedig fénycsövek. Érdemes megnézni, hogy a mennyezetről nem csak a lyukacsos lemezelés tűnt el, hanem a középső szellőzőcsatorna kiemelkedése is!

    A vezetőállás, kicsit lebontva. A műszerasztal teljes egészében hiányzik. Az eredeti ICS-ben egyébként nem volt kilóméteróra, aztán elkezdték azzal építeni őket, az asztalt ki is cserélték a kocsikon, de nem mindegyikbe került műszer, ezeken egy fémlappal volt letakarva a kijelző ürege. Manapság a menetírós (tachográfos) kilóméteróra a megszokott.

    A baloldali szekrényben helyezkedik el többek közt a kontroller és a menetirányszabályozó is.

    A kontroller (menetkapcsoló) hengere és a kontrollerkar nincs közvetlen kapcsolatban egymással: a kar egy rugós szerkezetet húz fel, ami egy előre beállított sebességgel forgatja előre vagy hátra a hengert a karral kapcsolt fokozatig.

    Itt egy közelebbi kép a hengerről.

    A jobboldali szekrény további biztosítókat és kapcsolókat rejt.

    Így néz ki az egyedi ajtóműködtetéssel ("leszállásjelzővel") felszerelt csuklósok műszerfala.

    És ha már "csuklós": így néz ki a csukló felszedett járólappal, jól látható az a rész, ahol a két kocsirész össze van kapcsolva.

    Az ajtómozgatás egy elektromotor segítségével történik.

    A lépcsők biztosítékokat rejtenek, ez azt is jelzi, hogy közelítünk az elektromos rendszerhez!

    A csuklós ívszeletes irányváltóhengere kapcsolja a motorok megfelelő pólusaira a kiválasztott irányhoz szükséges feszültségeket...

    ... egyébiránt első ránézésre nem nagyon lehet megkülönböztetni a menet-fék kapcsolótól, mely a két fő motor-üzemmód között kapcsol. Ezekből a szerkentyűkből egyébként egy csuklóson kettő-kettő van, egymástól független működtetéssel - a biztonság kedvéért.

    Az ICS működése egyébként nem sokban különbözik az UV-étól: a menetszabályzó ugyanúgy kontaktorokat vezérel kisfeszültség segítségével, és ezek a kontaktorok kapcsolgatják a különböző ellenállásokat ki- és be a motoráramkörbe.

    A kontaktorok négy szekrényben vannak szétszórva a kocsi oldalán...

    ... ezekből most hármat mutatok be, de el lehet képzelni a negyediket is, körülbelül olyan, mint a fentebbi képen levő :) A kontaktorok lenti elhelyezkedése miatt van az egyébként, hogy az utastérben nem lehet annyira hallani a működésüket, mint az UV-ban, aminek ez az egyik jellegzetessége.

    Így néz ki az egyik kontaktormező beépítés előtt.

    TK44-es motorok, ők mozgatják a csuklóst. Kinézetüket meghatározza a kihajtott végén levő dobfék...

    ... és a másik végén a szellőzés kürtője.

    A hajtásátadás egyébként kardántengelyekkel történik: a motorok az alvázra vannak rögzítve, innen megy a tengely a forgóvázak hozzájuk képest távolabbi tengelyéhez, ahol a meghajtás áttétele van. A fentebbi kép egyébként - ahogy címe is sugallja - egy KCSV (Korszerűsített Csuklós Villamos) aljáról készült, de a meghajtás ott is ugyanilyen. A fékdobtól balra a behúzószerkezet látható.

    Gumi-légrugó: ettől a szerkezettől remélték a Ganz mérnökei, hogy sikerül egy sima futású járművet szerkeszteniük. Hogy ez mennyire sikerült, azt ki lehet próbálni például a budapesti Nagykörúton, persze ez nem a gumirugó hibája...

    Bújjunk be teljesen a kocsi alá: az orrész, közelebbről a vezetőfülke alól szemléljük az alváz alját. Kétoldalt a lépcsők láthatók, középen pedig a motor, a már említett szellőzőkürtővel. Mögötte a kardántengely is látható, ahogy keresztben áthalad a forgóváz túloldalán levő motor által hajtott tengely felett.

    Ugyanez kicsit közelebbről, itt jól látszanak a két kerékpár közt, a sín felett elhelyezkedő sínfék-tuskók is.

    Ez a nagy doboz középen az akkumulátorokat rejti.

    Baloldalt a meghajtás háza, középen pedig a homokszóró csöve.

    Az ICS-nek csak a két szélső forgóváza van meghajtva (két-két motorral), a csuklók alatt csak futó forgóvázak vannak, amilyen a fenti képen is látható. Ezeken szolenoidos vezérlésű tárcsafékek vannak, ami azt jelenti, hogy ha fékez a jármű, és a motorok féküzemmódban vannak, akkor az általuk termelt fékáram behúzza ezeket a fékeket. Mivel a szerkezet nem igazán rendelkezik blokkolásgátlóval, lehetséges az állóra fékezés, ez koptatja egyenetlenre a kerekeket, és például ennek is köszönhető a csuklósok ugráló-rángatózó futása...

    Ez egy kibontott hajtott forgóváz: jól látható a tengelyeken a szigorú kinézetű meghajtásház. A kerékpárok közti lapos részen fekszik fel a rugózás.


© Varga Ákos Endre, hacsak nincs másképp jelölve. Figyelem: az oldalakon található szövegek és képek csak szerzőik engedélyével közölhetők újra!

Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra