életképek
vasút itthon
közelről
|
||||||||||
Az UV pótkocsik részletei
Lássunk néhány részletesebb képet a BKV utolsó, utasforgalomban rendszeresen közlekedő kéttengelyű kocsijáról! A látvány elég vegyes, mint ahogy a másfél évtizeden át több helyen gyártott, és később többször átalakított pótkocsik maguk is elég sokfélék... Kisöregek Budafokon: 5808 - született 1939-ben, 5832 - épült Győrben, 1941-ben. Érdemes megfigyelni, hogy a barna csík az ablak alatt, a fehér és sárga részek közt az egyik kocsin csak festve van, a másikon kiemelkedik (ez alatt voltak felfogatva az oldallemezek eredetileg minden pótkocsin, akárcsak az UV-kon). Ezen a két képen jól látszik a különbség. Baloldalt: az EP típusjelzésű 5971-es lépcsője, jobboldalt pedig a 6000-é (FP típus). A két típus ajtóműködtetése, és emiatt alváza is eltért egymástól (az 5971-be utólag építették a teleszkópajtót - eredetileg nyitott kettősfeljárós volt). A különbözőség a lépcsők alakján tetten érhető. Nézzük meg alulról is a beálló tengelyvezetésű alvázat! Baloldalt a kerékfelfüggesztés, jobboldalt pedig a szolenoiddal működtetett dobfék látszik. Csatlás: a felső két elektromos csatlakozó az erősáramú átmenő kábel, illetve a féket működtető szolenoid (ez általában csak egyik motorkocsi felé van felrakva, bár láttunk már olyat is, amin mindkettőn), a zárlámpa fölött a vezérlés átmenő kábele, alatta pedig az ajtómozgatást végző sűrített levegős tömlő. A függőleges kiemelkedésben a forgattyús kézifék áttét-lánca bújik meg. Baloldalt: a hézag nélküli csatlókészülék rugózott bekötése az alvázra. A jobboldalt látható szakadásjelző a lehető legegyszerűbb szerkezet: egy kis kar, amire egy olyan lánc van rögzítve, mely a motorkocsihoz csatlakozik. Ha a szerelvény szétszakad, a kábel megfeszül, a kis kar elfordul, a jármű pedig befékeződik. És az oldal végére a szomorú valóság: UV pótkocsik 2001 őszén Száva kocsiszínben. Az 50-es vonalon elég nagy mértékű vandalizmus volt megfigyelhető (jelenleg TW6000-esek üzemelnek ott, melyek egyterűek, azaz az utasok és a vezető is rálát az egész utastérre, míg a különálló pótkocsikban az erre fogékony ifjúság zavartalanul rombolhatott), mellyel a karbantartás már csak pénzhiányból kifolyólag se tudott lépést tartani. Ennek köszönhetők az üvegvágóval összekarcolt ablakok, a bedeszkázott paravánfal-ablakocska, amiből már annyiszor verték ki az üveget, hogy törhetetlenebb anyaggal pótolták...
© Varga
Ákos Endre, hacsak nincs másképp jelölve. Figyelem: az oldalakon
található szövegek és képek csak szerzőik engedélyével közölhetők újra!
Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra |
||||||||||