Háromezer kilométer vonatozás néhány állomása (2)
Németországi élmények 2014 nyarán
Már évek óta nem jártam Bajorország fővárosában, úgyhogy a nyár folyamán kétszer is leugrottam oda. Mehettem volna a balra látható, hagyományos (=mozdony+kocsik) München-Nürnberg Expresszel* is, ami Németország leggyorsabb regionális vonata, de inkább ICE-ztem. Jobbra már a müncheni főpályaudvar "kilátóteraszán", a Hackerbrückén állok, és onnan figyelem a forgalmat, azaz ebben az esetben egy ICE 1-est.
*legalábbis ennek, ha minden igaz, annak kellett volna lennie, bár elég rövidnek tűnik
Épp nem jön semmi, ilyen is ritkán van!
Balra: dupla Nyuszifüles vonat érkezik svájci kocsikkal. Jobbra: hagyományos emeletes ingavonat; a változatosság kedvéért ez is Nürnbergbe megy, csak nem a nagysebességű vonalon.
A fentebbi felvételek huszonöt percen belül készültek egy napos vasárnap délután, és elég jó keresztmetszetét mutatják a pályaudvar forgalmának. A leglátványosabb persze a gőzmozdony volt, de vannak itt regionális és nagysebességű távolsági motorvonatok, villany- és dízelmozdonyok - ráadásul nem mindent videóztam, mert néha fotózni is kellett :)
Persze itt is elcsíptem a 103-ast, éppen Ulm felé indulóban. Ahhoz képest, hogy egy majdnem 50 éves típusról van szó, még mindig nagyon dögös jószág!
Tojásmozdony elindulóban.
A 103-as kocsijait egy még öregebb mozdony húzta be: a 115-ös sorozat története E10-esként még az ötvenes években kezdődött, aztán a sorozatmozdonyok már a hatvanas években készültek. A gépek egy része elég unalmas mosószappan kinézettel rendelkezik, másik része viszont az itt is látható vasaló alakú orral (a "mi" masinánk orra nincs teljesen "élre vasalva"). Tizenpár éve gyakran láttam itt hasonló masinákat ("partedlis" festéssel), ma már kimondottan megörültem ennek az egynek is. Jobbra egy ICE T.
A müncheni főpályaudvar északi része a "starnbergi szárny-állomás" névre hallgat (ahogy a túlsó oldalt holzkircheni pályaudvarnak hívják), ...
... és azért szeretem, mert itt néha mintha húsz évvel ezelőtt lennénk: Nyuszifülek ráncigálnak "silberling" kocsikat :)
A Nyuszifüleket régebben nem tartottam sokra, most viszont nagyon megszerettem a típust, mert ez az utolsó hangosan csörgő-morgó személyvonati dízelmozdony a német síneken. Jó, nem olyan hangos, mint egy Csörgő, de azért majdnem :) Elvileg még van talán Pielstick motoros is üzemben, de nem tudom, mennyire hasonlít a mi M41-esünkre a hangja.
A két oldalpályaudvaron túlsúlyban vannak a magánvasutak: balra a Bayerische Oberlandbahn Integral szerelvényét látjuk - ez a társaság a Transdev (ex-Veolia, még-exebben Connex) érdekeltsége; jobbra az Alex (eredetileg Arriva-Länderbahn-Express) 183-as sorozatú Taurusa által vontatott hagyományos szerelvény várakozik - ez a cég a Netinera-csoporthoz tartozik. Az érdekesség kedvéért meg lehet említeni, hogy a pályaudvar túloldaláról Flirt 3-asokkal közlekedő Meridian szintén a Transdevhez tartozik.
A vonatindulások előtti félórákat a nézelődés mellett kamera-gombnyomogatással töltöttem, ennek eredménye látható itt fent: dolgát végezve távozó tolatómozdony, magában kijáró "Vasaló", vonatra ráálló Taurus (tudom... 183-as), éppen megérkező dupla 218-as, induló villamos- és dízel motorvonatok, és egy dízeles inga - a különböző ICE-ket most kihagytam, a szépséges 103-ast meg már mutattam :)
És a hazaút két képe: balra Alstom Coradia LINT, jobbra egy szemmel láthatóan nemrég matricáját vesztett 120-as, ismét Nürnbergben.