Városi és nemvárosi közlekedés
Tour de Trams Light
Pár perc Münchenben
A bajor fővárosban csak átszállni álltunk meg, illetve NZA-től elbúcsúzni, ő ugyanis nem jött tovább velünk. Mivel volt némi időnk, kimentünk fotózgatni a pályaudvar elé. Piszkosul esett az eső, ezért nem sok kedvem volt itt ácsorogni, de tudtuk, hogy a menetrend szerinti városnéző villamosnak valamikor akkoriban kell jönnie, ...
... így a megérkezéséig elfoglaltuk magunkat. Én főleg azzal, hogy az esőcseppeket törölgettem a fényképezőgép lencséjéről, de néha egy-egy tuját is lekaptam :)
Buszt elég ritkán fotózok, de most jön két kivétel: az első azért, mert ez nem busz, hanem metró, azaz "metrobus". Münchenben ugyanis - akárcsak Berlinben - ezzel a hangzatos (PR-szagú) jelzővel mindenféle forgalmi átszervezéseket vezettek be.
A második busz egy emeletes városnéző alkalmatosság, csak úgy, mert kékben szerintem még nem fotóztam ilyet :)
Még egy R2.2-es (a kettő közül a régebbi alacsonypadlós) a kanyarban. Közben folyamatosan nézelődtünk hátrafelé, ugyanis arról kellett volna jönnie a városnéző nosztalgiavillamosnak.
És aztán pont nem arról jött :)
Ennek a háromtengelyes motor + háromtengelyes pótkocsi összeállításnak egy testvérével előző nap találkoztunk Wehmingenben. Kár, hogy se ott, se itt nem tudtunk utazni vele!
Ez a kép elég jól érzékelteti, milyen volt az időjárás. A város látnivalói közül kettő is látszik rajta: a Károly-kapu a Stacchuson, és a Frauenkirche tornyai.
A Stacchus kicsit közelebbről, előtérben egy R3.3-assal, azaz az újabbik alacsonypadlós típus egy példányával. Részemről itt befejeztem a fotózást, és elráncigáltam a többieket a Hard Rock Cafe-ba ebédelni. Utána meg S-Bahn-nal rohantunk vissza a vonathoz.
Sokórányi zötyögés és némi késés után szerencsére azért még elértük az ilyen turnékat kötelező jelleggel záró Dacia expresszt, és újabb három óra múlva már otthon is voltunk. Fárasztó túra volt, de most is élveztem. Remélem, hamar lehetőségem lesz a következő hasonlóra!