Bevezető Tartalom Újdonságok English version Deutsche Version Budapest elvesztett sínei
 

 

bevezető
A-Z lista
viszonylatok
forrásmunkák

régi képek

a készítőről
levél írása

blog

   
 
Villamosok.Hu
Idő-séta II.
Barangolás a hetvenes évek második felének Budapestjén, Tim Boric fényképei által ihletve

Ez nem nosztalgia, csak egy álom, politikai felhangoktól és demagóg propagandától mentesen. Kérem, senki ne is próbáljon olyat belelátni, amit nem írtam le, mert ez az egész nem erről szól. Köszönöm!

Az előző rész...

-Né, mennyi Trabant!-tűnt fel a Frankel Leó úton sétálgatva.
-Biztos valami találkozójuk van!-vont vállat Ricsi barátom-Ha a Volkswagen Bogarasoknak és a Jaguárosoknak van, a másik oldal miért ne csinálhatna ilyet?
Ez logikusan hangzott. Ő nem zavartatta magát, én viszont a régi Pepsi cégért nézegettem a közért bejárata felett. Kiskoromban minden második bolt fölött ilyen volt, az utóbbi időben azonban mintha mind eltűntek volna. Ez vajon miért maradt meg?
-Hams, itt jön egy neked való villamos!-bökte meg a hátamat hirtelen. Megfordultam.


Stuka motorkocsi az Üstökös utca és a Frankel Leó út sarkánál

-Hoppá, egy Stuka1!-esett le az állam. Ráadásul 11-esre2 táblázva! Valami nosztalgiamenet lenne? Hiszen ebből a típusból nincs is működőképes jelenleg! Kétségbeesetten turkáltam fényképezőgépem után, de sehol nem volt.
-Né, egy Robur3!-örült meg barátom is, aki épp rágyújtott egy Symphoniára.
-Neked nincs valami furcsa érzésed?-néztem körül most már jobban. Valami hasonló már megtörtént velem egyszer!
-De, éhes vagyok.-vont vállat-Ott meg egy régi Moszkvics is áll! Mi a fene van, valami nosztalgiabuli?
-Szerintem egyszerűen visszaugrottunk vagy huszonöt évet az időben!
-Hát persze!-bólogatott.-Én meg Micimackó vagyok!
-De tényleg!
-Figyu, adjatok egy dekket!-jött oda hozzánk egy fiatal srác, újsággal a hóna alatt.
-Tök jó az alföldi papucsod4!-vélte Ricsi, teljesen ignorálva a kérést, ami csak hozzá intéződhetett, lévén, hogy én nem dohányzom.
-Adj neki egy szálat!-szóltam rá.
-Moziba ne vigyem rögtön?-méltatlankodott.
-Elég, ha elkéred cserébe az újságot tőle!
-De miért? Áh, mindegy!
Miután az üzlet létrejött, én megkaparintottam az újságot, a srác pedig rágyújtott.
-Mi ez a tömjén?-köpött nagyot-Eh, már a Szimfi se a régi!
-Miért, mit vársz, Marlborót vagy Camelt?
-Kinek van arra pénze? Örülnék, ha a Fecskére5 lenne négy negyvenem! -vont vállat a srác, és elcsattogott. Mi elindultunk a 11-es végállomása felé, mely ugyanott volt, ahol a 17-esé, a Margit híd mellett6.


Stuka motorkocsi belseje

-Hát ez tök ádáz!-bólogatott Ricsi is, ahogy felszálltunk a szóló motorkocsiba. A tánciskolát és a Vörös Október Ruhagyár kötött anorákjait és garbóit hirdető plakátokat nézgetettük az ablak fölött.-Azt mondod, tényleg valamikor a hetvenes években vagyunk?
-Ezerkilencszázhetvenhat szeptember tizenötödike, szerda.-mutattam az újságot.
-Nem sámli. Meddig tart ez az utazás?
-Nem tudom. Nekem a múltkor órákig tartott.
-Ha este még itt vagyunk, elmegyünk az Ifiparkba7? Ezer éve nem jártam ott! Vajon 76-ban játszott ott a P Mobil?
-Most inkább szálljunk fel a 84-es buszra, és menjünk el a Moszkvásra. Villamosozni akarok. Sokat!
-De miért nem a hatossal vagy a négyessel?
-Mert az még most is létezik!
-Persze, hogy most is létezik, ott ment el az előbb, innen láttam!
-Úgy értem, még 2002-ben is.
-Na, remek, másra se bírsz gondolni, csak a villamosokra! Legalább valami hanglemezboltba menjünk majd el!


Ezres motorkocsi és középbejáratú pótkocsi az 56-os Moszkva téri hurokvégállomásán

A busz hamar jött (2002-ben hiába is vártunk volna rá, hiszen az illetékesek még a kilencvenes évek közepén úgy döntöttek, hogy nincsen rá szükség, és sokkal kényelmesebb inkább többször átszállni), és már ott is voltunk a Moszkva téren, ahol több vágányon pörögtek körülöttünk a villamosok.
-Nézd, tök jó, ilyenekkel utazgattam anno Újpestre!-örült meg Ricsi az egyik szerelvénynek. Mi tagadás, középbejáratú pótkocsit8, mint ez, tényleg nem minden nap lehetett az 56-oson látni! Sajnos ekkor eleredt az eső, ezért nézelődés helyett inkább felpattantunk a következő, Hűvösvölgybe menő tujára. Emlékeim szerint én nem utaztam középbejáratú póton, ideje volt bepótolni!


Az ötvenhatos mentén...

-De tök jó íves kandeláberek!-ujjongott fel hirtelen Ricsi-Nézzük meg őket!
Lepattantunk, és elkezdtünk a sínek mentén sétálni. A Nagyhídról elénk táruló kilátás egészen furcsa volt, annyival kevesebb volt a ház, és annyival több a zöldterület! Persze a villák már elkezdtek elterpeszkedni a hegyoldalakon... de Bálnamerciből határozottan kevesebb ment el mellettünk, ahogy szép lassan felmásztunk a végállomáshoz.


A hűvösvölgyi villamosvégállomás felszállóhelye

-Öreg vagyok én már ehhez!-pihegett Ricsi-Francért nem a metrók iránt lelkesedsz, akkor csak lefelé kéne mászni, azt is mozgólépcsőn!
Én inkább csendben örültem annak, hogy még viszonylag normális állapotban van a végállomási fa-pavilon9. Közben megfordult a fejemben, hogy valószínűleg inkább az 58-asra10 kellett volna felszállnunk, hisz annak már csak pár hónapja van hátra a létezéséből, míg az 56-os valószínűleg fennmarad addig, amíg lesz villamos Budapesten. De miért nem láttam a Moszkva téren 58-ast?


Az 58-as zugligeti végállomása

Ahogy szépen visszacsorogtunk az egyszer már látott ezres11+középbejáratú pót szerelvénnyel, kiderült az ok: az 58-as ekkor már csak Budagyöngye és Zugliget között járt12. Ez már valóban a viszonylat végső stádiuma volt, ennek megfelelően feszült voltam, hiszen egy olyan klasszikus elveszett villamosvonaltól búcsúzhatta, melyet élőben nem láthattam már kiskoromban. Sebaj, most, nagykoromban végre mégis (!) láthatom! Azonnal kísérteties hangulatba kerültem, ahogy felszálltunk a kedvesen bumfordi ezres motorkocsira: csak mi ketten voltunk, és természetesen a villamosvezető, egy középkorú hölgy. Nem szóltunk egymáshoz Ricsivel, csak néztünk ki az ablakon. Elindultunk. Az eső ismét rákezdett, az utcákon senki se járt - autókból is alig láttunk párat. Mintha minden és mindenki gyászolt volna - vagy csak képzeltem? Ekkor énekszót hallottunk. Mindketten meglepődtünk, és körülnézve nem kevéssé meglepődve tapasztaltuk, hogy a villamosvezető énekelt - egy Fonográf számot.
-Ha ezután belekezd az Első villamosba13, akkor sikítani fogok!-jelentettem ki.
Csendben haladtunk tovább, csak a tuja motorja morgott rendületlenül, ahogy egyre feljebb kapaszkodtunk a Zugligeti úton. Az eső szüntelenül kopogott a villamos tetején, a megállókban pedig meg se álltunk, mivel senki nem akart se fel, se leszállni. Aztán a kocsi eldülöngélt a régi végállomás favázas épülete14, majd a Libegő mellett. Az elsárgult levelekkel borított síneken egyre lassulva érkeztünk el a végállomáshoz.
-Ez egészen hihetetlen.-jegyeztem meg, ahogy a végállomásnak helyt adó betonteknő szélére felmászva lenéztünk a parányinak tűnő villamosra.
-Én meg éhes vagyok.-vont vállat Ricsi.-Jól van, na, nekem is tetszik, tök fílinges!-bólogatott, amikor méltetlankodva ránéztem.


UV szerelvény a Móriczon

Rábeszéltem, hogy bírja ki a Móriczig, mert - mivel féltem, hogy véget ér az utazás - még körül akartam nézni szűkebben vett szülőföldemen, a XI. kerületben. A 61-es villamossal (melyen még Ganz csuklósok15 jártak - de erre csak akkor figyeltem fel, amikor a végállomáson leszálltunk) viszonylag hamar ott voltunk. Ekkor még nyugodtan beülhetett az ember az itteni kocsmákba, egy szendvicsre és tonikra, így pontosan ezt tettük - bár kicsit furcsán néztek ránk, hogy nem akartuk kipróbálni se a furcsa cimkéjű Kinizsi sört 6,80-ért, se pedig a hagyományos Kőbányai Homályost... Mire kijöttünk, már besötétedett. Elől kedvenc villamosom, a UV a 6-os vonal végállomásán, a háttérben pedig kiskorom egyik nagy kedvence, a takarékbetétet hirdető mozgó neonreklám - bizseregtető látvány volt!
-Van egyátalán szerda este élet az Ifiparkban?-néztem Ricsire, akin látszott, hogy már mehetnékje van. Miért van az, hogy nekem ilyen sokat jelentenek a villamosok, másoknak meg nem?
-Menjünk még egy kört a 6-oson, aztán megnézzük!-ígértem. Olyan ritkán sikerül UV-znom a Nagykörúton, múlt télen is lemaradtam róla (akkor épp lerobbantak a Ganz csuklósok a hó miatt, és helyettük kellett a vén jószágoknak beállni a forgalomba16)! 1976-ban már csak két év, és el fognak tűnni innen17!


A Nagykörút UV-val

A Nagykörút sokat változott: színesebb, tarkább volt, mint most. Vagyis majd. Valószínűleg a sok neonreklám miatt láttam így, melyek ugyan még a jelenben (jövőben?) is megvannak, de már használaton kívül, kiégve. És ott az a sok mozi, a Horizont, a Bástya, a Mátra és társaik! A kirakatok is tanulságosak voltak: Tesla és BRG magnók, Hajdú mosógép, AKA grillsütő, Rakéta porszívó... Hát igen, abban az időszakban járunk, amikor Hofi még a Mikroszkópban nevetette ki az illetékeseket, akik minden rosszat a "nyugatról begyűrűző" nemzetközi problémákra kentek, amikor még minden stencilezőgépet lakat alatt őriztek, és amikor még valami rosszat jelentett az a kifejezés, hogy "másként gondolkodó"18...
A kifele bámulásból Ricsi hangja térített magamhoz, ekkor már a Lenin körúton jártunk:
-Szálljunk le, itt tudok egy jó lemezboltot, ami este kilencig nyitva van!
Leugrottunk az UV szűk középső ajtaján át, és átszaladtunk a nem túl nagy autóforgalom előtt. Még egy utolsó pillantást vetettem a járda széléről a megállóban várakozó kedves villamosra, aztán ahogy visszafordultam...
-McDonald's kétszáz méterre innen?-olvastam egy feliratot.
-A francba!-vágta a földhöz a frissiben elővett cigijét Ricsi-Visszajöttünk! Tudod, mit jelent ez? Nem fogok tudni eredeti Corvina lemezeket venni abban a boltban!
-Hát, nézd inkább a jó oldalát a dolognak!-ajánlottam.
-Úgysmint...
-Úgysmint a... szóval a... Áh, haggyuk! Kávé?
-Kávé.
Így hát Ifipark helyett elmentünk kávézni.
 

Varga Ákos Endre, 2002. november 30.


Mint azt már fentebb jeleztem, a képek nem az enyémek: egy holland villamosbarát fényképezte őket, ráadásul nem is feltétlenül abban az időben, amelyről én most írtam. Remélem ez megbocsátható! Ha kiegészítésed van, valamit másképp tusz, vagy esetleg valamilyen ide illő emlék az eszedbe jutott, kérlek, osszd meg velem!

Ami viszont a tényeket illeti:
1: Stuka - a BSzKRt/FVV/BKV 3600-as villamos motorkocsi beceneve.
2: 11-es villamosvonal: Margit híd budai hídfő - Bécsi út, a 17-es ekkor a Margit híd budai hídfő - Margit kórház távon közlekedett
3: NDK gyártmányú kisbusz, tipikus ősszörny kinézettel. Néha még ma is látni.
4: Jellegzetes "ifjúsági" lábbeli.
5: cigarettamárka
6: lásd itt
7: Híres-hírhedt szórakozóhely a budai Várbazár területén, nagy koncertek és verekedések színhelye. A nyolcvana sévekben azt követően zárták be, hogy egy koncerten leszakadt egy lépcső a fiatalok alatt.
8: lásd itt
9: A hűvösvölgyi villamosvégállomás faszerkezetű pavilonja eredetileg a sínek úthoz közelebb eső oldalán állt, majd a jobboldali közlekedés bevezetése után áttették a másikra. A kilencvenes években aztán az egész végállomást átépítették, akkor egy megközelítőleg azonos szerkezetű, de zárt pavilont emeltek új helyen.
10: Az 58-as villamos emlékoldala
11: BKVT/BSzKRt/FVV/BKV 1000-es villamos motorkocsi
12: 1975. július 7-től a Szilágyi Erzsébet fasorban végzett vágányépítés, 1976. szeptember 11-től pedig hivatalosan is "csak úgy" ezen az útvonalon közlekedett a járat
13: Tolcsvay László-Bródy János: Az első villamos (először megjelent a Fonográf együttes első nagylemezén 1974-ben)
14: lásd itt
15: Ganz CSMG2 "ipari csuklós" villamos
16: 2001. december 13-án a Ganz csuklósok tömeges lerobbanása miatt más vonalakról az idősebb UV szerelvényeket kellett a Nagykörúti forgalom lebonyolítására odavezényelni - lásd itt
17: 1978. április 28. és május 12. között zajlott a típuscsere a 4-esen és a 6-oson motor+pót+motor UV-ról csatolt Ganz csuklósra
18: Stencilezőgép: a sokszorosítás egy egyszerű mechanikus formája, melyet az illetékesek azért zártak el az átlagembertől, mert alkalmas lett volna szórólapok, nem engedélyezett írások nagyobb tömegben való előállítására. A "másként gondolkodó" ugyanebben a szellemben olyan személyt jelentett, aki a hivatalostól eltérő véleménnyel volt az ország dolgairól.

A következő kirándulás


© Varga Ákos Endre, hacsak nincs másképp jelölve. Figyelem: az oldalakon található szövegek és képek csak szerzőik engedélyével közölhetők újra!

Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra