Városi és nemvárosi közlekedés
Cégtörténetek: Ausztria
Csak alap adatok: mikor mi, esetleg hol
Csak alap adatok: mikor mi, esetleg hol
Az oldalaim (úgy a villamososak-vonatosak, mint a repülősök) készítése közben gyakran kijegyzetelek ezt-azt a képeken szereplő járművek gyártóival kapcsolatban. Néha felhasználom ezeket a jegyzeteket, néha nem, mindenesetre azt gondoltam, hátha mást is érdekelnének ezek a szösszenetek. Az alapokat külföldi wikipediákból és egyéb weboldalakról szedtem. Mivel több alkalommal is találkoztam egymásnak ellentmondó adatokkal, lehet, hogy nem mindig sikerült a pontosakat kiválogatni, ezért azt javaslom, az itt olvasható információt senki se használja szakdolgozat vagy könyv írásához :) Ha valahol nagyon nagy hülyeséget írtam, ér szólni! De ha ennyi magyarázkodás után még mindig érdekel, sőt, esetleg tetszik ez az oldal, akkor persze használd egészséggel!
Legutóbb bővítve: 2020. július 24.
Elin
Gräf & Stift
Jenbacher
Lohner
Lokomotivfabrik Floridsdorf / WLF / LOFAG
Lokomotivfabrik der StEG
ÖAF / Österreichische Automobil Fabriks-AG
Plasser & Theurer
Porsche Design
SGP / Simmering-Graz-Pauker
Steyr Daimler Puch
VOEST
Wiener Neustädter Lokomotivfabrik / Raxwerke
A bejegyzéseket - továbbra is teljesen szubjektív módon - néhány képpel és linkkel is megpróbáltam illusztrálni, hogy ne legyen olyan száraz. Kattingassatok rájuk, ne dolgozzak már feleslegesen :)
A Bécsben és Nagyváradon közlekedő ULF-ok villamosberendezését az ELIN fejlesztette
| 1892 | F. Pichler Werke villamosipari cég megalapítása Weizben |
| 1908 | részvénytársasággá válás: ELIN Aktiengesellschaft für elektrische Industrie |
| 1938 után | az igazgatóságot "árjásítják", a céget beolvasztják a német Schorch-Werke AG-ba |
| II. vh. után | a cég gyárainak nagy részét leszerelik és a Szovjetunióba szállítják |
| 1946 | újrakezdés, államosítás, bár az egykori telephelyek egy része 1955-ig szovjet igazgatás (USzIA) alatt maradt |
| 1959 | fúzió az AEG-Unionnal (az AEG osztrák leányvállalatával) -> ELIN-UNION AG für elektrische Industrie |
| 1989 | feldarabolják a céget, az infrastruktúra üzletág ELIN Energieanwendung néven folytatja |
| 1993 | az SGP-vel megépítik az ÖBB 1014-es sorozatát |
| 1995 | az SGP-vel bemutatják az ULF villamost |
| 1997 | a VA Technologie AG részévé válik -> VA Tech Elin EBG |
| 2005 | a VA Techet megveszi a Siemens |
| 2008 | az Elin az Ortner cégcsoport és a Siemens közös cégeként ELIN GmbH & Co KG néven működik tovább |
| 2011 | az Elin teljesen az Ortner csoport része lesz |
1992-es gyártású (szerintem öregebbnek néz ki) Gräf & Stift LU 200 M11, a német VÖV I egységbusz helyi változata
| 1896 | a Gräf-testvérek műhelyt nyitnak Bécsben |
| 1897 | elkészül az első autójuk |
| 1898 | egy elsőkerék-hajtás kifejlesztése (de végül nem az ő megoldásuk terjedt el) |
| 1901 | a befektető Wilhelm Stift beszáll a cégbe -> Gräf & Stift |
| 1905-től | buszok építése |
| 1971 | a MAN tulajdonában levő ÖAF megszerzi majdnem az összes részvényt -> ÖAF-Gräf & Stift AG |
| utána | az Ausztriában eladott járművek orrára még mindig rákerül a "Gräf & Stift" márkajelzés |
| 2004 | MAN Truck & Bus Österreich GmbH |
A Jenbacher Werke alapvetően dízel járműveket gyártott
| 1881 | Julius és Theodor Reitlinger átvesz egy jenbachi bánya- és kohóvállalatot: Jenbacher Berg- und Hüttenwerke |
| 1938 | a nácik "árjásítják" a céget, mely a német Ernst Heinkel AG kezelésébe került |
| II.vh. után | a francia megszálló csapatok leszerelik a jenbachi üzemet |
| elkezdenek vasúti kocsik javításával, majd dízelmotorok gyártásával foglalkozni | |
| 1959 | új név: Jenbacher Werke AG |
| 1965 | Schlierenwagenek építése az ÖBB számára licensz alapján (1981-ig) |
| 1987 | ÖBB 5047/5147 |
| 1991 | feldarabolás: Jenbacher Energiesysteme AG és Jenbacher Transportsysteme AG (JTS) |
| a JTS egy angol cégen keresztül érdekeltséget szerez a magyar Ganz-Hunsletben (később eladta a részét a magyar cégben, mely 1999-ben csődbe ment) | |
| 1998 | az Integral S5D95 moduláris motorvonat kifejlesztése egy erre a célra alapított cégben: Integral Verkehrstechnik AG |
| 2001 | az Integral sikertelensége után a vasúti üzletág a Connexhez (később Veolia, majd TransDev Germany) kerül |
| 2005 | a volt Jenbacher vasúti gárdája a svájci gyökerű Molinari Engineering GmbH-hoz kerül -> Molinari Rail Austria |
Kerékagymotoros, összkerékhajtásos, akkumulátoros Lohner-Porsche versenyautó 1902-ben. Forrás: Von Autor unbekannt - photo from 1902, Gemeinfrei, Link
| 1821 | a német Heinrich Lohner kocsiműhelyt alapít Bécsben |
| 1859 | a fia, Jacob Lohner céget alapít Ludwig Laurenzivel: L. Laurenzi und Comp. |
| 1859 | Jacob Lohner teljesen átveszi a céget |
| 1868 | új név: Jacob Lohner & Comp |
| 1897 | benzinmotoros autók gyártása |
| 1899/1900 | Lohner-Porsche elektromos autó bemutatása (igen, ez az a Porsche) - akkumulátoros és benzin-elektromos (hibrid) üzem is |
| 1918 | új név: Lohnerwerke GmbH Wien |
| 1926 | villamosok gyártása |
| 1959 | a bécsi E sorozat gyártásának megkezdése DÜWAG-licensz alapján |
| a Rotax beolvasztása a cégbe | |
| 1970 | megveszi a Bombardier -> Bombardier-Rotax GmbH |
| 1990 után | a Bombardier Flexity Swift kifejlesztése a bécsi T metrókocsi és a 400-as WLB típusok alapján |
| ? | Bombardier Wien Schienenfahrzeuge |
| 2010 | a Lohner újraalapítása, az új profil az elektromos kerékpárok gyártása |
Lokomotivfabrik Floridsdorf / WLF / LOFAG
A MÁV TIVc sorozatú fogaskerekes mozdonya is Floridsdorfban készült
| 1869 | alapítás: Wiener Lokomotiv-Fabriks-Actien-Gesellschaft |
| 1871 | első mozdony legyártása |
| 1945 | a gyár nagy részét leszerelik és a Szovjetunióba viszik |
| 1946 | a cég szovjet kezelésbe kerül (USzIA), majd 1955-ben visszaaadják osztrák állami tulajdonba |
| 1958 | beolvad az SGP-be |
| 1969 | az utolsó mozdony átadása a floridsdorfi telephelyen |
| 80-as évek | telephely bezárása |
| 1839 | a Wien-Raaber Eisenbahn-Gesellschaft / Bécs-Győr Vasúttársaság (később Ostbahn) megalapítja az első osztrák mozdonygyárat |
| 1855 | felvásárolja a k.k. privilegierte Österreichisch-ungarische Staatseisenbahn-Gesellschaft (StEG) / Cs. k. szab. Osztrák-Magyar Államvasúttársaság |
| a gyár új neve: k.k. landesbefugte Maschinen-Fabrik in Wien der privilegirten österreichisch-ungarischen Staats-Eisenbahn-Gesellschaft / cs. és kir. osztrák-magyar Államvasút-Társaság Gépgyára Bécsben, de leginkább Lokomotivfabrik der StEG néven emlegették | |
| gépgyár alapítása Resicabányán | |
| 1930 | bezárás |
ÖAF / Österreichische Automobil Fabriks-AG
| 1907 | Österreichische Fiat-Werke Aktiengesellschaft alapítása |
| 1921 | eltávolodás a Fiattól: Österreichische Automobil-Fabriks-Aktiengesellschaft - vormals Austro-Fiat |
| 1936 | a MAN lesz a fő részvényes |
| 1939 | Österreichische Automobil-Fabriks-Aktiengesellschaft (ÖAF) |
| II. vh. után | szovjet kezelésbe kerül (USzIA) |
| 1955 | az osztrák állam tulajdonába kerül a részvénytöbbség |
| 1970 | újraprivatizálás: újra a MAN kezében |
| 1971 | a Gräf & Stift megszerzése -> Österreichische Automobilfabrik ÖAF Gräf & Stift AG |
| de az Ausztriában eladott járművek orrára még mindig rákerül a "Gräf & Stift" márkajelzés | |
| 2004 | MAN Truck & Bus Österreich GmbH |
A cég sárga munkagépei nélkül Magyarországon se nagyon lennének járható vasúti pályák :)
| 1953 | a világ első hidraulikus vasúti aláverőgépe |
| utána | ágyazatterítő és -tisztító, aláverő, vágány- és kitérőszabályozó, illetve egyéb pályaépítési és karbantartó gépek kifejlesztése és gyártása |
| később | komplex átépítő gépsorok gyártása |
| 1972 | Ferdinand Alexander Porsche Stuttgartban megalapítja a Porsche Design Studiót, miután a Porsche család fiatalabb tagjait az idősebbek kizárták az autógyár vezetéséből |
| 1974 | a cég az ausztriai Zell am See-be költözik |
| 1991 | az ULF villamos formaterve az SGP és az Elin számára |
| 2003 | a "nagy" Porsche bevásárolja magát a Porsche Designba |
| utána | a Porsche Design Group központja a Stuttgart melletti Ludwigsburg lesz, leányvállalata az osztrák Studio F. A. Porsche |
| 2007 | a ©koda 13T/14T/16T/19T villamos-család formaterve |
| 2017 | a dizájnstúdió a Porsche AG 100%-os tulajdona lesz |
A SGP-nél nagyobb osztrák vasúti járműgyártó talán nem is volt, a termékei még ma is mindenütt ott vannak
| Maschinen- und Waggonbau-Fabrik in Simmering | |
| 1844 | a k. k. landesbefugte Maschinenfabrik von H. D. Schmid, Nachfolger Rollé & Schwilgué alapítása a Leopoldstadtban (akkor még nem volt Bécs része) |
| gőzgépek gyártása | |
| 1852 | Simmeringbe költözés (akkor még nem volt Bécs része) |
| 1869 | részvénytársasággá alakulás: Maschinen- und Waggon-Fabriks-Aktien-Gesellschaft in Simmering vormals H. D. Schmid |
| 1903 | Lederer-Porgess Königsfelder Maschinenfabrik (Královopolské) átvétele |
| 1934 | a Grazer Maschinen- und Waggonbau-Aktiengesellschaft átvétele |
| 1939 | új név: Simmeringer Maschinen- und Waggonbau-Aktiengesellschaft |
| 1941 | a Reichswerke Hermann Göring égisze alatt összevonják a két másik céggel Simmering-Graz-Pauker Aktiengesellschaft für Maschinen-, Kessel- und Waggonbau néven |
| Paukerwerk | |
| 1852 | Josef Pauker céget alapít Bécsben |
| 1884 | új név: Josef Pauker & Sohn |
| 1911 | részvénytársasággá alakulás: Wiener Dampfkessel-, Apparate- und Maschinenfabriks-AG |
| a brnói Erste Brünner Maschinenfabrik (První Brněnská Strojírna) tulajdona lesz | |
| I.vh. után | ismét osztrák céggé válik, de a tulajdona a brnóiak kezében marad |
| 1922 | új név: Paukerwerk Akt. Ges. vormals Erste Brünner Maschinenfabriks-Gesellschaft, Wien |
| 1930-as évek | a Simmeringer megszerzi a részvényeket |
| 1938 | új név: Paukerwerk Aktiengesellschaft |
| 1941 | a Reichswerke Hermann Göring égisze alatt összevonják a két másik céggel Simmering-Graz-Pauker Aktiengesellschaft für Maschinen-, Kessel- und Waggonbau néven |
| Grazer Maschinen- und Waggonbau-Aktiengesellschaft | |
| 1854 | Johann Weitzer gépműhelyt nyit Grazban |
| 1861 | Wagen- und Waggonfabrik, Eisen- und Metallgießerei Joh. Weitzer |
| 1872 | részvénytársaság: Grazer Waggon- & Maschinen-Fabriks-Aktiengesellschaft vorm. Joh. Weitzer. |
| 1891 | a Weitzer János Gép-, Waggongyár és Vasöntöde Rt. megalapítása Aradon (az egykori MARTA autógyárral együtt ez lett a mai Astra gyár alapja) |
| 1934 | átveszi a Simmeringer |
| 1941 | a Reichswerke Hermann Göring égisze alatt összevonják a két másik céggel Simmering-Graz-Pauker Aktiengesellschaft für Maschinen-, Kessel- und Waggonbau néven |
| 1996 | a grazi telephely a Siemens AG Österreich része, forgóváz-specialista |
| SGP | |
| 1941 | a fentebbi három céget a Reichswerke Hermann Göring égisze alatt összevonják Simmering-Graz-Pauker Aktiengesellschaft für Maschinen-, Kessel- und Waggonbau néven |
| 1946 | államosítás |
| 1958 | beolvasztáják a Lokomotivfabrik Floridsdorfot |
| 1961 | a bécsi E sorozat gyártásának megkezdése DÜWAG-licensz alapján |
| 1973 | a svábhegyi fogaskerekű jelenlegi járműveinek megépítése |
| 1989 | az osztrák állam az Österreichische Beteiligungs AG-n keresztül feldarabolja a céget: SGP Verkehrstechnik GmbH és SGP-VA Energie- und Umwelttechnik GmbH |
| 1992 | a Siemens AG Österreich elkezdi bevásárolni magát az SGP Verkehrstechnik GmbH-ba |
| 1993 | az ELIN-nel megépítik az ÖBB 1014-es sorozatát |
| 1994 | az ELIN-nel bemutatják az ULF villamost |
| 1996 | új név: Siemens SGP Verkehrstechnik GmbH |
| 2004 | új név: Siemens Transportation Systems Österreich GmbH & Co KG |
| 2005 | budapesti Combinók építése a simmeringi gyárban |
Puch 500-as. Forrás: Von Martin Krusche - Kuratorium für triviale Mythen, Gleisdorf, CC BY-SA 3.0, Link
Gyerekkorom kedves pillanatai voltak, amikor egy-egy "Kisfiatról" megpróbáltam megállapítani, hogy az Fiat, Zastava, vagy esetleg Steyr-Puch :)
| Steyr | |
| 1830 | fegyvergyár alapítása Steyr közelében |
| 1864 | Josef und Franz Werndl & Comp., Waffenfabrik und Sägemühle |
| 1869 | részvénytársaság: Österreichische Waffenfabriks-Gesellschaft |
| 1894 | biciklik gyártásának megkezdése |
| I. vh. alatt | Európa legnagyobb fegyvergyárává válnak |
| 1918 | autógyártás |
| 1926 | új név: Steyr-Werke AG |
| 1934 | fuzionálás az Austro-Daimler-Puchwerke AG-vel -> Steyr-Daimler-Puch AG |
| Austro-Daimler | |
| 1899 | az Oesterreichische Daimler-Motoren-Commanditgesellschaft Bierenz Fischer u. Co (Austro-Daimler) megalapítása a Daimler leányvállalataként Bécsújhelyen |
| 1900 | első autójuk legyártása |
| 1902 | új név: Oesterreichische Daimler-Motoren-Commanditgesellschaft |
| 1906 | új név: Oesterreichische Daimler-Motoren-Gesellschaft |
| 1910 | osztrák tulajdonba kerül az addig a Daimlernél levő részvények a többsége -> Oesterreichische Daimler-Motoren-Aktiengesellschaft (a németek 1912-ben adják el az utolsó részüket) |
| 1928 | Puchwerke AG és az Österreichischen Flugzeugfabrik AG összeáll velük -> Austro-Daimler-Puchwerke AG |
| 1934 | fuzionálás a Steyrrel -> Steyr-Daimler-Puch AG |
| Puch-Werke | |
| 1899 | Johann Puch autó- és motorgyárat alapít Grazban |
| 1928 | beleolvad az Austro-Daimlerbe |
| Steyr Daimler Puch | |
| 1934 | Steyr + Austro-Daimler-Puchwerke AG -> Steyr-Daimler-Puch AG |
| 1936 | Steyr 50 "Baby" |
| II. vh. alatt | a Reichswerke Hermann Göring része |
| II.vh. után | szovjet kézbe kerül |
| traktorok gyártása | |
| 1949 | a Csepel Autógyárban a Steyr 380/480 licensze alapján kifejlesztik a NIK (később Csepel) 350-at |
| ugyanott megkezdődik a motorgyártás a Steyr WD-413 és WD613 licensze alapján | |
| 1957 | Steyr-Puch 500 gyártása a Fiat Nouva 500 alapján, de saját motorral |
| 1959 | Steyr-Puch Haflinger |
| 1971 | Steyr-Puch Pinzgauer |
| 1973 | Fiat 126 (!) gyártása saját motorral |
| 1979 | Mercedes-Benz G-Klasse / Puch G kifejlesztése a Mercedes-Benzzel együttműködve |
| 1987 | motorgyártás eladása a Piaggionak |
| fegyvergyártás kiszervezése: Steyr-Mannlicher | |
| teherautógyártás eladása MAN-nak | |
| buszgyártás eladása Volvónak | |
| 1998 | a cég maradékát, a Steyr-Daimler-Puch Fahrzeugtechnik AG & Co. KG-t megveszi a Magna Holding AG |
| 2001 | Magna Steyr Fahrzeugtechnik néven autóipari fejlesztő és beszállító |
Manapság itthon is egyre több helyen látni Voestalpine síneket.
| 1938 | a Reichswerke Hermann Göring nekilát a linzi acélgyár megépítésének -> Reichswerke Aktiengesellschaft für Erzbergbau und Eisenhütten "Hermann Göring" Linz |
| 1945 | az üzem amerikai kezelésbe kerül |
| 1946 | osztrák állami kézbe kerül: Vereinigte Österreichische Eisen- und Stahlwerke (VÖEST) |
| 1949 | Linz-Donawitz-eljárás kifejlesztése |
| 50-es évektől | új üzletág: kulcsrakész kohók és feldolgozóüzemek építése a világban |
| 1973 | a donawitzi Oesterreichisch-Alpine Montangesellschaft átvétele |
| 1988 | cég feldarabolása, a tulajdonképpeni kohó VÖEST Alpine Stahl AG néven folytatja |
| privatizáció | |
| 1995 | a másik üzletágat, az építésit (VOEST-ALPINE Industrieanlagenbau GmbH (VAI)) eladják a VA Technologie AG-nek |
| 2003 | a kohó teljes privatizálása -> új név: Voestalpine AG |
| a cég a világ egyik vezető sín és vasúti infrastruktúra gyártója (a sínek Donawitzben készülnek) | |
| 2005 | a VA Techet megveszi a Siemens -> Siemens VAI Metals Technologies |
| 2014/15 | a Siemens VAI-t beviszik egy Mitsubishi-Hitachi Metals Machinery-vel közös cégbe -> Primetals Technologies |
| 2020 | a Primetals Technologies teljesen a Mitsubishi Heavy Industries és partnerei tulajdonába kerül |
Wiener Neustädter Lokomotivfabrik / Raxwerke
Számos korai magyarországi gőzmozdony ebből a gyárból jött. A képet készítette: Rakás - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0, Hivatkozás
| 1842 | Locomotiv-Fabrik von Prevenhueber, Günther & Armbruster, Wiener-Neustadt alapítása |
| utána | tulajdonosváltások és átnevezések sora |
| 1875 | az 1873-as tőzsdekrach után újabb tulajdonosváltás, részvénytársasági forma és új név: Aktien Gesellschaft der Lokomotiv-Fabrik vormals G. Sigl |
| 1930 | a világgazdasági válság miatt csőd, a bécsújhelyi üzem bezárása |
| 1938 | a gyár területét átveszi a Henschel&Sohn |
| 1942 | Rax-Werk Ges.m.b.H. néven hadianyaggyár alapítása |
| V2-esek építése kényszermunkásokkal | |
| 1945 | a gyárat nagyrészt megsemmisíti a szövetségesek bombatámadása |
| II. vh. után | szovjet kezelésbe kerül |
| 1958 | önállósodás |
| 1965 | bezárás |