Tour de Trams 2020: lengyelországi túra a pandémia szünetében

Előző oldal: Wolsztyn

Wrocław, újra

Ezt a várost kilenc hónappal ezelőtt fedeztem fel magamnak, de az újabb túra tervezésekor azonnal tudtam, hogy vissza akarok jönni ide. Nem is szeretném a villamosüzem bemutatásával húzni az időt, hisz aki kíváncsi rá, elolvashatja az iménti link mögött!

Wroclaw tramwaje.png
Autorstwa Paratol - Praca własna, CC BY-SA 4.0, Link

A fenti vonaltérkép csak tájékoztató jellegű, mivel mindenféle nyári szünetes változások-terelések voltak érvényben.

Kezdjük a képmutogatást mondjuk ezzel a Protram 105NaWr-rel a Sztabowa nevű megállóban - annál is inkább, mivel most itt fotóztam először villamost. Pedig előző este is lett volna lehetőségem rá, amikor bementünk az óvárosi főtérre vacsorázni, de valamiért pont akkorra jött ki a wolsztyni elesésem okozta fizikai sokk, ezért egyrészt alig tudtam lépni, másrészt a levegővétel is fájt. Konkrétan ha valaki benyögte volna, hogy "fussunk, még elérjük azt a villamost", akkor elsírtam volna magamat :) Másnap reggelre szerencsére jelentősen múltak a fájdalmak, és bár rohanni még mindig nem bírtam, végre tudtam a városra koncentrálni. De vissza a villamosokhoz: jobbra a kocsi belsejét láthatjuk, a kötelezően elkordonozott első ajtóval.

A városban áll pár régi, ránézésre még a német időkből származó kocsiszíni épület, balra az egyik ilyet láthatjuk a villamos ablakából fotózva (Zajezdnia Borek). Jobbra egy közepesen régi, négy- helyett már csak háromajtós 105Na-szerelvényt láthatunk Klecina végállomáson. Ide azért jöttünk ki, mert egy rövid egyvágányos szakasz végén fekszik, márpedig az egyvágányozás mindig érdekes egy villamosmániás számára. Hát még három villamosmániás számára!

Ezen az egyvágányos szakaszon jött ez a Moderus Beta MF 24 AC, amit itt S±siedzka vagy Braterska megállóban látunk (valaki sakkozza ki a google street view alapján, én fáradt vagyok hozzá). Jobbra a kocsi belseje látható. Bár a befüggesztett középrészű csuklósok nem éppen a technika élvonalába tartoznak, el kell mondjam, hogy szerintem mára a lengyel járművek nagyon korrekt kivitelben készülnek, semmi "keleti minőség" nincs ezekben a villamosokban.

Múlt decemberben is megnéztünk egy egyvágányos szakaszt, most itt volt ez a másik. Ez sokkal barátságosabb volt, és nem csak azért, mert sütött a nap.

Egy ilyen háromajtós 105Na-val is utaztunk egyet. Nem tudom, figyeltétek-e, hogy az oldalablakok majdnem könyökmagasságban indulnak, és a plafonig tartanak, ami tényleg indokolttá teszi a típus becenevét, az Akváriumot. Ráadásul az ablakokat elválasztó oszlopok is elég keskenyek, szóval remek a kilátás. Az más kérdés, hogy a mai törésnormáknak valószínűleg nem felelne meg a kocsi :)

Megint bementünk arra a szigetre, ahol tavaly keveset tudtam fotózni, mert szétesett a kabátom cippzárja, és majd' megfagytam (miért van velem mindig valami ebben a városban?:). Balra a Most Piaskowy, jobbra a Most Młyński híd látható.

Balra: egy Pesa 2010NW Twist is tiszteletét tette a szigeten átkanyargó szakaszon - nincs sok belőlük, úgyhogy meg kell becsülni a fotólehetőséget. Érdekes, hogy ez a típus valahogy még a többi helyi típusnál is keskenyebbnek tűnik, szinte komikusan néz ki, mintha nem aránytartóan méretezték volna át. Jobbra egy újabb sztárvendég: egy munkakocsivá alakított Konstal N. A G-071 pályaszámú jószágot még útközben láttuk egy átépítés alatt álló szakasz végén, és erősen az volt az érzésem, hogy épp indulni készül. Így is történt, nemsokára feltűnt abból az irányból, ahonnét mi is jöttünk.

Az előző helyen fényileg nem állt jó helyen a kocsi, de oltári mázlinkra nemsokára ismét feltűnt, ezúttal közel tökéletes irányból. Érdemes megfigyelni a tengelytáv (3,3 m) és a kocsi hosszának (10,5 m körül) arányát! És mi még a Bukfencre mondjuk, hogy "jajj, de kicsi volt a tengelytávja, hogy billegett tőle"... Az az érzésem, hogy ha a Bukfenc és a Távos tényleg annyira billegett előre-hátra a 3,8 méteres tengelytávjával, mint mondják, akkor inkább a futóműve nem volt az igazi (nyilván a pálya sem, de az Lengyelországban sem).

Épp elértünk a Bem térre (de komolyan: plac Generała Józefa Bema), amikor felbukkant egy eredeti kivitelű, még négyajtós 105Na szerelvény. Naná, hogy utaznunk kellett vele! Érdekesek amúgy az ajtón látható matricák, melyek arról tájékoztatják az utazóközönséget, hogy a vírushelyzet miatt maximum csak ennyi meg annyi ember tartózkodhat a járművön. Azt hiszem, világos, hogy ez betarthatatlan előírás...

A Nowowiejska megállóig mentünk az öreg szerelvénnyel, ...

... ahol lőttünk magunknak valami újabbat, jelesül a balra látható, 2017-es gyártású Moderus Beta MF 19 AC-t. Ezzel Po¶więtne végállomásig mentünk, ahol lekaptuk a típus tesóját, egy Moderus Beta MF 24 AC-t, lásd jobbra.

Elég sokat villamosozgattunk még, de valahogy megint nem éreztem fotós kedvemben magam, pedig vannak errefelé érdekes vágányelrendezések. Végül Dworzec Autobusowy megállóban lőttem ezt a kétirányú Škodát, kicsivel később pedig Dworzec Główny megállóban (pontosabban az egyik ilyen nevűben) ezt a 105NaWr szerelvényt.

És a túrát némi elektronikával zárjuk: tavaly nem tudtuk, hogy hogyan ellenőrizhetnénk le, hogy a kártyával vásárolt virtuális jegyünk tényleg létezik-e (se blokkot nem kaptunk, se jegyet), idén viszont már vágtuk, hogy csak odaérintjük a bankkártyát, és a kiadó/kezelő automata megmondja, lásd balra. Jobbra: egy kijelző a belvárosból. Ha valaki esetleg nem tudná, hogy a Dworzec Główny főpályaudvart jelent, annak egy kis gőzmozdonyt is odarajzoltak (sajnos odabent a pályaudvaron csak modern gépek álltak:).

Irtózatosan... nem... szörnyen... ez se az igazi... borzasztóan... miért csak negatív jelzők jutnak az eszembe? Szóval nagyon élveztem ezt az egyhetes túrát, és bár még villamosozgattam volna, igazából elég fáradt voltam ahhoz, hogy úgy érezzem, épp ideje elindulni haza. Az út Budapestig eseménytelen volt, ettől a virslireklámtól eltekintve :)


Vissza az oldal tetejére   Vissza a tartalomjegyzékhez