Folytassuk a favázas ezressel, azaz a 1074-es nosztalgiakocsival!
Ez a belső tér nélkülözi a túlzott cirádákat, mégis szép tud maradni.
A részletekben azért vannak díszítések: a fa ablakkeret, a szellőzőablakok kerekített sarkú üvegtáblája mind míves mestermunka...
Aki ezt a kocsit vezette, annak nem kellett a homokot kézzel lapátolnia induláskor vagy fékezéskor: a tartály a padló alatt van, egy mechanikus szerkezet innen csurgat a kerekek elé az érdesítőanyagból.
Természetesen ez a villamos se létezhetne csíkos lécülések nélkül!
A sűrítettlevegős rendszer tartályai a hosszpad alatt kaptak helyet.
A vészvilágítás gyertyája azutastér ajtaja fölött.
No comment, ezt ma is így ki lehetne írni minden kocsira...
Kilátás a vezetőállásból.
Kettőnyíló rácsos kertajtó.
A kerékfelfüggesztés az életmentő kerettel. A küllős kerekek szintén nem mindennapiak!
Az alsóvezetékes szedő tartója.
Ennyi szépség után menjünk ki az udvarra, ahol még bőven van látnivaló!
A 7077-es síncsiszoló.
A sínhálózatmerő kocsi...
... mely előző életében a pécsi villamosvasút pótkocsija volt.
A baloldali M IX-es és az előbb látott munkakocsi között egy annak idején Aradról beszerzett HÉV.
De ha már itt tartunk, az M IX is megérdemel egy képet, igaz, (nagyjából) ebben a formájában még lehet látni a csepeli gyorsvasúton!
Jobboldalt a szentendrei HÉV M XA vonata, baloldalt pedig az én nagy HÉV-kedvencem...
... az M VIII motorkocsi.
HÉV mivoltának köszönhetően nem semmi mennyiségű csatlás található az elején...
... ami akkor mutat csak igazán kaotikus képet, amikor össze is van csatolva valamivel, jelen esetben egy P XV pótkocsival.
És a végére: a BURV egy "csónak" teherkocsija...
... illetve annak egy részlete. És ezzel be is fejezném mai tárlatvezetésemet. Vélhetően a 2003-as nyitvatartási szezon kezdete után még-még-még további képek is fel fognak kerülni ide.