Városi és nemvárosi közlekedés
Süllőfesztivál (Fonyód - Badacsony - Szigliget)
Ahogy a múltkor láttuk, a Badacsony - Máriafürdő járattal elment az utolsó 2024-es járat Szigligetről, de volt egy extra hétvége, amikor a Süllőfesztivál miatt ismét Bahart hajó kötött ott ki, ráadásul nem is akármelyik: a Tomaj katamarán. Nagyobb hajók - amennyire tudom - ritkán járnak ott.
A vonat érkezése és a hajó indulása közt mindig van idő a Balatonban gyönyörködni - meg abban, hogy a mólót annak idején szó szerint nekiirányozták a Gulácsnak a túlparton. Egyébként meg lehet kísérelni a hajó indulása előtt nem sokkal érkező IC-vel is lejönni, de az elég necces - egyszer megpróbáltam, de annyi késésünk volt, hogy leszállás után futni kellett a kikötőbe, hogy ne maradjunk le a badacsonyi járatról.
A Boglár tartalékként pihent a kikötő másik oldalán.
Mehettem volna közvetlenül is a Tomajjal, de úgy döntöttem, hogy inkább a fél órával korábban induló rendes badacsonyi járattal megyek (amit a Füred teljesített), és csak Badacsonyban szállok át az újabbik katamaránra. Útközben elég erős szél volt, szinte teljesen merőlegesen a legrövidebb útvonalra. A nem éppen utasbarát hintázás elkerülése végett eleinte északkeletnek mentünk, hegyesszögben átvágva a hullámokon, majd a hullámokkal "sodortattuk rá" magunkat a badacsonyi mólóra. Jópofa út volt, bár az utasok csodálkoztak, hogy miért nem a Badacsony felé megyünk :) Az oldalon szereplő videók egy részéhez egyébként feliratozás is tartozik, amit a "CC" gombbal lehet lekapcsolni a lejátszóban - már ha nincs eleve bekapcsolva.
Imádok úgy megérkezni, hogy látom, hol vagyok!
Főleg hátulról látszik, hogy a Füred mennyivel normálisabban néz ki, mint a Badacsony. Már hogy a hajó, mert a hegy azért még mindig szebb :)
Ebből a szögből még a hajó kifli görbülete (a két vége lelóg) se nagyon látszik,
Sok mást nem lehetett itt csinálni, úgyhogy levideóztam a katamarán távozását.
Nemsokára megjött a Tomaj is. Ahogy látható, elég rendes hullámok voltak.
Az előbb írtam, hogy milyen jó volt a régi katamaránnal megérkezni Badacsonyba. Nos, az új ennyit tud előre kilátásilag az alsó szinten.
Felül se sokkal jobb: ennyit lehetett a Szigligetre érkezésből látni. Ehhez persze az is kell, hogy más ne álljon be erre a 2-3 méter keskeny "erkélyre".
Ez itt szerintem egy 50-es cirkáló, úgyhogy kiszállás után gyorsan lefotóztam.
A Sícipő csatahajó a szigligeti mólónál.
A Szigliget - Badacsony szakasz a tó egyik legszebb része, de igazán csak kicsit messzebbről, Györök felől értékelhető a panoráma.
A Fonyódra való visszaindulásig a Tomaj ment néhány sétakört, de én nem tartottam vele, mert családi programként először felmásztam a várba, aztán meg süllőztem egy jót.
Napfényes majdnem-búcsú (Siófok - Füred - Tihany)
Október második felében az egyik hétvégére szép időt ígértek, úgyhogy Jazzcoollal mentünk egy szépet a múltkori viharos-felhős utazás után.
A Kelén bőszen rótta sétaköreit Füreden. Rá alapvetően siófoki hajóként gondolok, ...
... de mivel a Jókait már kivették a vízből, hogy elkezdjék felújítani, ...
... erre az időre a Kelén lett a füredi nosztalgia. A kései időpont ellenére voltak utasok, akik a nyitott részen ülve élvezték a sétahajózást.
Siófokon még indulás előtt szúrtam ki, hogy a Badacsony nem csak ott áll a kikötőmedence zsilipmű felől részén, de még a hajtóművei is ki vannak emelve a vízből!
Karbantartási/szerelési/szemrevételezési/áttelelési céllal ugyanis ki lehet "egyenesíteni" őket, akár menet közben is. Utóbbira akkor lehet szükség, ha rátekeredett valami - de nem csak bogozgatni lehet, hanem akár magát a hajócsavart kicserélni is!
Ahogy látható, a Badacsony tulajdonképpeni hajócsavarjait áramlásjavító gyűrű veszi körül (nem mindegyiken volt ilyen).
A Z-hajtás elvével már régebben is kísérleteztek, de a modern változatot 1950-ben egy Josef Becker nevű német mérnök fejlesztette ki, akinek a Rajna egy közeli szakasza után Schottel névre keresztelt cége azóta is folyamatosan finomítja és fejleszti a technológiát. Olyannyira, hogy tudtommal az új balatoni katamaránok és kompok hajtását is ők gyártották! Itthon először önjáró uszályokba építettek hasonlókat a Mahart Hajójavító üzemeiben (Újpest, Tápé, Dunaharaszti), aztán a hetvenes évek végétől jöttek ezek a katamaránok - ha jól értem, a Mahart-féle Z-hajtás tulajdonképpen az eredeti Schottel Rudderpropeller egyfajta helyi változata.
Még egy kép a Jókairól a sólyán.
Hajók helyett lehetett a természetet is figyelni. A szokásosnál több madár kerengett a hajók körül, az egyik röptét követve kaptam el, ...
... ahogy ő is elkapott valamit. Ez az út egy relaxálós, beszélgetős menet volt, sokkal több képet nem tudok róla mutatni.
Az utolsó nap (Siófok - Balatonfüred - Tihany - Balatonfüred - Siófok)
Tavaly az utolsó Fonyód - Badacsony - Fonyód járattal búcsúztattam a hajózási szezont, most egy Siófok - túlpart - Siófok útra beszéltem rá Mariannt.
Nagy választék nem volt, a keleti medencében már csak a Balaton járt utasokkal. Eredetileg ekkor már nem is lett volna forgalom, de végül meghosszabbították a szezont két hétvégével.
A többi normál hajó (meg három régi komp) már bent pihent, a tavaszt várva.
Két héttel korábban fotóztam a Jókait a sólyán. Most is ott volt, de nem ugyanabban az állapotban: a vízvonal alatti kerek nyílás az orrán azt jelzi, hogy elkezdték az orrsugárkormány beépítését.
A Kelén most is Füreden sétázott. Mivel utasok már nem nagyon voltak, az utolsó köre elmaradt: TIhanyból még láttuk, ahogy elindul Siófok felé.
Az út eleje szokásosan zajlott, bár a Tihanyba érkezés látványos volt az apátság tornyai mögül sütő Nap miatt. A tihanyi búcsúpörgésben meg az volt érdekes, hogy egy ponton mennyire begyorsultunk. Az volt az érzésem, hogy a kormányos visszavett belőle - kíváncsi lennék, milyen gyorsan forogna full teljesítményen.
Füredre átérve aztán elkezdtek nagyon hangulatosak lenni a fények.
Igazi búcsúhangulat volt!
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
A nap is lassan búcsút vett tőlünk.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
A lementét a hajó felső, nyitott fedélzetéről néztem végig. Nem ez volt az idei legszebb, még csak nem is az utolsó, amit 2024-ben a tónál láttam, mert a legrövidebb nap alkonyakor is ott voltam, pedig azt hittem, hogy jövő márciusig nem fogok errefelé járni.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Hanem amikor eltűnt a fénykorong, utána olyan színek és fények lettek, hogy azt nem lehet szavakkal leírni! Ez sima fényképezőképes fotó, semleges üzemmódban, nem mobilos, tehát nincs rajta egy rakás AI filter!
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Nem tudom, hogy mi volt a levegőben, de olyan volt az ég, mint valami hatásvadász festmény! Istenbizony nem tettem a képre semmi Lightroom/Photoshop filtert :)
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
És ahogy haladtunk, egyre sötétebb és gyönyörűbb lett a látvány! Azt sajnos nem örökítettem meg, hogy eközben kelet felé, a másik oldalon sötétbíbor volt minden, ami lassan átment szürkébe, majd feketébe. Jó lett volna 360 fokban megörökíteni ezt az utat!
Ekkorra már átfáztam odafent, úgyhogy lentről, zárt térből videóztam még egy kicsit. Utólag sajnálom, hogy nem vállaltam be a nyílt fedélzeten megfázást, de persze semmilyen felvétel nem tudta volna igazán visszaadni ezt az élményt.
Itt van egy hosszabb videó az utolsó járatról azoknak, akiknek a fentebbi rövidebbek nem voltak elegek. Méltó lezárása volt ez az út egy csodálatos szezonnak! Pontosabban...
A tényleges búcsú (Keszthely - Siófok)
... még nem volt teljesen vége a hajózásnak, mert az utolsó nap utáni napon lehetőségem volt a Helka Keszthelyről Siófokra visszahajózásán ott lenni.
Nem stopperoltam, de ez kb. 4-5 óra folyamatos hajózást jelentett, kikötések nélkül. Ez a menet is "karikázással" indult, de mivel ez a masina nem tud úgy pörögni, mint fiatalabb társai, nem videóztam, csak élveztem.
Volt néhány rég látott ismerős a fedélzeten, de amikor épp egymagamban ücsörögtem a nyílt részen, akkor is elvoltam. A világ nagy dolgain elmélkedés, meg ilyesmik :)
Szép panorámában egy szép hajón, búcsúbokrétával.
Tihany környékén feltűnt egy világos folt a távolban. Távcső nem volt nálam, de azért sejteni lehetett, hogy valami munkahajó lehet, és amikor közelebb ért, látszott is, hogy a Sió az. Gyorsabb volt, mint mi, a siófoki kikötőnél már csak száz-százötven méterre volt tőlünk. Egyszer ezzel a masinával is utazni kellene!
Ezzel a videóval szeretnék elbúcsúzni a 2024-es hajózási szezontól. Nem csak a Balaton miatt, de részben amiatt is életem egyik legszebb éve volt ez!
Folytatás: lesz!