életképek
építkezések
kocsiszínek
különmenetek
bemutatók
vasút itthon
vasút külföldön
keskeny nyomtávon
közelről
múzeumok
emlékek
jegyek
hajók
egyéb
Antwerpen villamosai
[Click here for the english version]
Kölni kirándulásunk három és fél napjából az egyiket egy további kirándulásra áldoztunk: elmentünk Antwerpenbe, a belga Gyémántvárosba, mely e becenevét az itt található gyémánttőzsdéről kapta. 1993-ban már jártam itt, de akkor csak annyi maradt meg a villamosokról, hogy kicsik voltak, és csörömpöltek - a Rubens-múzeum és a középkori főtér jobban lekötötte a figyelmemet. Most ennél kicsit jobban meg akartam vizsgálni a síndöcögényeket!
Az ember Aachen (Németország) felől érkezve nagyjából így találkozik először az antwerpeni villamosokkal: ez a városba bevezető út, nagyjából a Thököly út áteresztőképességével igen meglepő volt mondjuk Brüsszelhez képest, ahová alagutakon keresztül juthatunk be. Annak idején még mintha kockakő is lett volna itt, ezt mostanában aszfaltra és valami VIACOLOR-szerűségre cserélték.
A város villamosainak többsége keskeny nyomtávú és keskenynek tűnő kocsiszekrényű, belga gyártmányú (ACEC/BN) PCC. Néhány alacsonypadlós Siemens villamos is van, de azokkal sajnos nem találkoztam.
A nagyobb megállókban ilyen táblák jelzik az ott közlekedő vonalakon levő kocsik távolságát onnan, percben. Ez itt épp az Opera megállónál lett lekapva, ahol a villamosok föld alatti alagútban mennek.
Nagyjából erre emlékeztem ifikoromból: szűk utca, a szélén elkülönített pályán futó sínek, és a távolban a dóm. Ide egyébként a villamosoktól függetlenül is érdemes eljönni, nem véletlenül lett 1993-ban Európa kultúrális fővárosa!
Az 1000 mm-es nyomtáv számomra elég furcsa, mindig az úttörővasút keskeny (ennél is keskenyebb) vágányai jutnak eszembe. De nagyon jól üzemel a dolog, bár a kocsik néha imbolyognak (ami nekem kimondottan tetszett - és ez még mindig messze volt némelyik budapest Ganz csuklós szitázó mozgásához képest!). A kereszteződések felfutósak, azaz nem zöttyennek túl nagyot. Valahol ezen a környéken egy három pótkocsit vontató nosztalgiakocsit is láttunk, de sajnos túl messze volt, és hamar eltűnt egy sarok mögött...
Egy kereszteződés: a belváros felé ez a vonal egyik utcában megy be, a másikon jön ki, de előtte keresztezik egymást.
Nem épp villamos, de valamikor tömegközlekedési eszköz volt: a városnéző túrát csináló omnibusz a főtéren. Ez a környék egészen hihetetlen, olyan, mint egy díszlet, de teljesen eredeti, valódi!
De térjünk vissza a villamosokhoz! A város elég régi (az 1600-as évekből származó házak egyátalán nem ritkák), ennek megfelelően az utcák is szűkek, de azért a két vágány legtöbbször még elfér. Ehhez persze az is kell, hogy ne parkoljanak be elé. Ha valaki mégis lassan megy, rosszkor áll ki vagy be autójával, arra rácsörögnek a vezetők, és csak aztán kezdenek fékezni. És ezt az autósok tudják és tisztelik is (Belgiumban elég rosszul vezetnek az emberek, pláne Németországhoz képest, tehát szabálytalankodókat lehet látni bőven)...
Egy villamosmegállóval az egyik járat hurokvégállomása előtt; erre a kocsira gyorsan fel is szálltunk. A járműveken kártyás jegyárusítás folyik, de a vezetőnél készpézzel is lehet fizetni. Van csoportos jegy is, amivel több személy utazhat másfél órán (legalábbis úgy emlékszem) keresztül, tetszés szerinti átszállásokkal - ezt mintha kimondottan a villamosmániásoknak találták volna ki :-)
A kis PCC vezetőfülkéje. Itt nincsen kontroller, csak pedál! Vmax=60 km/h
A kocsik belseje egy jobbfajta, és főleg biztos járású hetvenes évek beli buszéra emlékeztet.
Figyelemreméltóak a plafon alatt elhelyzett monitorok, melyeken helyi információk mentek: az alsó sorban mindig a következő megállót írták ki. Bevallom, nem nagyon figyeltem oda rájuk, volt más néznivaló :-) A félreértések elkerülése végett: a kocsi csak a végállomás után pár megállóig volt ilyen üres, után szépen tele lett.
A legtöbb kocsi szólóban jár, de csatolhatók is: nagyobb forgalom mellett kettőt összekapcsolnak.
Hátulról még öregebbnek tűnnek ezek a jószágok, és ebben van is valami: a régebbieket a hatvanas évek elején, az újabbakat '74-75-ben gyártották.
Többnyire egyenfestést viselnek, reklámragacsokkal, de van köztük néhány egész kocsiszekrényes (all-over) hirdetéssel díszitett is.
A jármű PCC-eredete így oldalról elég jól felismerhető...
Ez az elrendezés a sínek mellett épphogy csak elférő autókkal eléggé tipikus erre a 750,000 lakosú városra. A vágányok sok helyütt el vannak választva az autóktól egy alacsony peremmel, ezen a részen akkor a buszok és villamosok közlekednek, persze az embernek óhatatlanul rá kell mennie néha, például akkor, amikor egy rosszul vett kanyar után visszafele tolató helyi busz (nem sikerült betalálnia az utcába) elállja az utat (!).
A kocsik forgóváza a keskeny nyomtáv miatt nem az, amit egy PCC-től várnék (vagyis amit a budapesti Tátrákon is lehet látni), hanem külső csapágyazású. Ez az újabb a kétfajta forgóvázból, amit használnak, ez azon látszik, hogy van rajta külső lengéscsillapító.
Végezetül még egy kép ezekről a jópofa járművekről. A szélvédő mögötti nagy szám a jármű forgalmi száma, ami az itthon is alkalmazott A4-es forgalmi lap-mappa elején van. Ez már csak azért is ilyen feltűnő, mert Antwerpenben néha megállókban is cserélnek vezetőt, nem csak a végálloműsokon, és a váltás ilyenkor erről a számról tudja, hogy melyikhez kell odamennie...
Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra
