Az idei budaörsi repülőnap kétségtelenül nem tartozott a leglátványosabb, legjobb programmal büszkélkedők közé, de azért nem nagyon jutott olyasmi az eszembe, ami megakadályozott volna abban, hogy elinduljak a reptér irányába. Rádióvevővel, fényképezőgéppel felszerelkezve úgy néztem ki, mint egy karácsonyfa, közben egyszerre cipeltem magammal napolajat és pulóvert :) Na mindegy, ez mind nem tartozik a programhoz!

Először egy kedves ismerősöm által vezetett helikoptert szúrtam ki, tavaly október óta, amikor utoljára fényképeztem, kicsit megváltozott, még zöldebb lett a "csirkecomb"!

Barátnőm szerint a Wilga (mint amilyen a képen is látható), úgy néz ki, mint egy szúnyog. Ebben van is valami, de én eddig még egy szúnyoggal se repkedtem körül városokat, míg Wilgákkal ez már többször is megtörtént ;)

A nap férőhelyekre számított legmagasabb utasszámával biztosan ez a kiállított "szobor" Mig-21F13 büszkélkedhet, fantasztikus, hogy hány kisgyerek elfér ezen a szebb időket is látott öreg madáron, mely első budaörsi látogatásom óta az egyik kedvencem, bár évről-évre rozsdásabb, és egyre több rajta a matrica és a horpadás is...

Azt hiszem a HA-SJC volt az első Cessna, melyben ültem, "ő" most is felbukkant, sétarepültetve pörgette a motor üzemidő-óráját. A program legnagyobb része egyébként sétarepülésekkel telt, ami a mániákusok szemszögéből nézve sajnálatos volt (hol vannak a nyolcvanas évek beli repülőnapok, amikor 10-től 2-ig folyamatosan pörögtek a dolgok, és nem volt kétszer azonos gép a levegőben, kivéve, ha kötelékrepülésről volt szó), másrészt viszont sokaknak ez volt az első levegőbe emelkedési alkalom, ők biztosan örültek!

Kedvenc típusom, a Tréner, azaz itt most Keserű Béla Z726-ja, ez most egy egész jól sikerült fotó róla.  Testvérkéje, a HA-SDF is ott volt, jó volt két Trénert egyszerre a levegőben látni, visszaidézte azokat a bemutatókat, amikor három, vagy akár négy Zlin is a felhőket ijesztgette bukfenceivel...

Az Indicator Pilatus Porterje is repült egy pár perces bemutatót, szokásosan lenyűgözőt. Remélem egyszer sikerült erre a gépre is feljutnom egy kis hiénázásra, mert ez eddig sajnos kimaradt! Egészen hihetetlen, hogy a masina milyen kis távon felemelkedik a levegőbe!

Ugyancsak az Indicator gépei ezek a Cmelakok. Olyan szép sorban álltak a fűben, hogy le kellett kapnom őket...

... sőt, fel is másztam rájuk (temészetesen engedéllyel, mielőtt valakinek még eszébe jutna csak úgy felkapaszkodni mindenféle repülőkre:). Azért van ennek a gépnek is valami furcsa bája!

Közben persze folytak a bemutatók, például Besenyei Petié, aki szokásosan csodálatos dolgokat csinált! De komolyan... Én már 1989-ben azt hittem, hogy nem fog meglepni, aztán még Zlin 50-essel is megtette, aztán jöttek az Extrák... Mire lenne képes ez az ember, ha egyszer egy dögös repülőgép lenne alatta!

Szintén nagy kedvencem az Aerotriga csapat, ők is felbukkantak, aminek már csak azért is örültem, mert pár héttel hamarabb még eléggé lehangoló állapotban láttam a gépeiket a budaörsi hangárban (kettő porosan, egy szétszedve). Itt már megint elemükben voltak, bár látszott rajtuk, hogy elkélne egy jó szponzor, aki lehetővé teszi nekik, hogy többet gyakoroljanak! Ha valami nagy cég marketingese is olvasná ezt, kérem keresse meg őket; a Malévvel való szerződés lejárhatott, a cég neve le volt ragasztószalagozva a gépek oldalán...

Barátnőm mindenesetre még nem látott élőben kötelékbemutatót, csak filmen, és most azt mondta rájuk, hogy nagyon jók voltak. Igaza volt! Itt éppen a tankolót állják körül, természetesen ezt is szabályos formációban :) A ragasztócsíkok itt jól látszanak, és az is, hogy milyen szép formájú gép ez a ksi cseh csoda, a Zlin gyár (eddig) utolsó világszínvonalú műrepülőgépe...

Ez a Mooney Bravo "csak úgy" alapon lett lekapva a kordonon túl. A típust nem ismerem, de szép madárnak néz ki!

Ezzel a Soccata Tampico-val viszont már régebben is szemeztem, akkor még Ferihegyen találkoztam vele, most nagyon megörültem, amikor az örsi füvön megpillantottam...

... sajnos a repülés elmaradt, de azért a kabinba bejutottam. Asszem ilyen autót szeretnék magamnak, minden megvan benne ;)

... de tényleg olyan, mint egy autó, nem? És kényelmesen elfértem benne, a C152-essel ellentétben!

Természetesen léggömbvadászat is volt, számomra a két Tréner közt a kötelék élén repülő Z142-es jelenléte külön öröm volt, ugyanis a gépet jó fél évvel korábban teljesen letiltották, és még egy héttel korábban is szárny nélkül állt a hangárban! Mint kiderül, akkor már csak az új, megerősített főtartójú szárnyat kellett felszerelni rá, ez meg is történt, és ím, most újra száguldott a piros madár (HA-SGM)!

Itt található egy beszámoló ugyanerről a repülőnapról