Rendez 2018: parádé a Szlovák Vasúti Múzeumban (1)

2017-ben előre nem tervezetten estem be egy kassai fűtőházi nyílt napra, illetve a ruttkai vasutas gyermeknapra, ahol annyira megtetszettek az addig furcsának tartott (cseh)szlovák vonatok, hogy 2018-ben is akartam magamnak valami ilyesmit szervezni. Kassára végül el is jutottam, de valahogy nem volt ugyanolyan hangulata, mint egy évvel korábban, Ruttkáról pedig azt se tudtam, megrendezik-e abban az évben, úgyhogy inkább a Szlovák Köztársaság Vasúti Múzeumának (®elezničné múzeum Slovenskej republiky) hasonló eseményét néztem ki magamnak. Társaságként Intersziti csatlakozott hozzám.

A "szlovák Füsti" a Pozsony-Kelet (Bratislava východ) rendezőpályaudvarhoz tartozó egykori fűtőház területén működik. A rendezőpályaudvar annak idején annyira fontos része volt a mai Pozsony Východné városrészének, hogy az eredetileg önálló települést 1946-ig egyszerűen csak Rendez néven emlegették - innen jött az esemény neve, a "Rendez 2018".

A főpályaudvarról a múzeumba el lehetett jutni egyrészt "Bz" motorkocsikkal, másrészt pedig meg lehetett próbálni feljutni egy gőzvontatású (és -tolású, mert hátul is dolgozott egy gép) nosztalgiavonatra, ami szintén megállt mindkét helyen. Mi utóbbit választottuk, és jól döntöttünk, mert még ülőhely is jutott. Ráadásul jegyet se kellett venni, ha megérkezés után bementünk a múzeumba. Itthon miért nincs ilyen? Régen ugyan én is mentem Rába motorkocsival a Füstibe a Gőzmozdony Grand Prix-re, de újabban semmi ilyen ráhordással nem találkoztam - pláne nem olyannal, amit egy olyan szépség vontatott, mint a régi ismerős 109.13-as, lásd fentebb. A Déli Vasút gyorsvonati vasparipáját baloldalt még a főpályaudvaron látjuk, jobbra már érkezés után, a múzeum kapujában.

A bejárat körül pihent néhány szép öreg dízel is, csilli-villi állapotban: balra egy Nagy Hektort láthatunk, jobbra egy Dongót. A mozdonyok nem dísznek álltak itt, hanem ők voltak a gőzösös vonatunk kísérői, Szlovákiában ugyanis a gőzmozdonyokat mindig tűzoltóvonatnak kell követnie, hogy azonnal el tudják oltani a szikravetésből kiinduló esetleges tüzeket. És még ezzel a plusz költséggel is olcsóbb itt gőzösözni, mint otthon, ahol semmi ilyen előírás nincs!

Ezek a motorkocsik/vonatok is ráhordóként érkeztek: a bal oldali M262.0 a főpályaudvarról hozott látogatókat, a mi Bzmotjaink jobbra látható eredetije pedig Dunaszerdahelyről. De a rendezvényre érkező gőzösök is utasokkal teli vonatokkal jöttek: az egyik Nyitráról, egy másik Pozsonyligetfaluból, a harmadik, amire mi felszálltunk, pedig Dévényújfaluból.

Kicsit beljebb két friss festésűnek tűnő villanymozdony pózolt a fotósoknak: balra a ZSSK Cargo (ZSCS) egy "Ásza", jobbra egy Laminátka. A második képen a háttérben egy Vectron is sejthető.

Kis dízelmustra

És itt már ténylegesen a kerítésen belül vagyunk: a múzeum nagy része - nem meglepő módon - nincs villamosítva, egy ilyen madzag nélküli vágányon állt a balra látható csillagos Bardotka, illetve egy további, eléggé kopott Nagy Hektor.

A csehszlovák, majd a cseh és szlovák vasutak hihetetlen színesnek tűnnek a nyolcvanas évekre teljesen "be-egységfestésesedett" MÁV-hoz képest! Itt balra egy (azt hiszem) utolsó festésmintájú Bardotkát láthatunk, jobbra pedig a "Levelibékának" (Rosnička) hívott T334-es sorozat prototípusát. Persze, amikor ezeket a mozdonyokat gyártották, még a MÁV is minden típusához egyedi festéstervet készített, de északi szomszédaink meg is tartották ezeket, sőt, újabbakat is kreáltak. Például a "Búvár" becenevű típuscsalád tagjaiból 2018 során legalább hat különböző festésűt láttam. Ezek egy része persze al-modelleket díszített, de néha mégis olyan volt, mintha a vasútbarátoknak és fotósoknak akarnának kedveskedni :)

A gőzmozdonyok közép-európai ki-kicsodája

Persze a nap sztárjai a gőzösök voltak. Balra ez a szép festésű masina a tavaly már látott Papagáj (477.013), jobbra pedig az egykori Császári és Királyi Osztrák Államvasutak 310-es sorozatú gyorsvonati gőzmozdonya készül a parádéra. Bár utóbbi kultikus járműnek számít, nekem nem igazán tetszik: olyan oldalról, mint egy behorpadt kályha :) Talán érdekes információ még, hogy a Papagáj nem a pozsonyi múzeumban lakik, hanem a poprádi Történelmi Vasúti Járművek Klubja gondozza.

A kicsi és a nagy az Artúr és az Indián: balra egy BS200 típusú kétcsatlós apróság (213.901) 1954-ből, jobbra az öt hajtott kerékpárral rendelkező Albatrosz (498.104), szintén 1954-ből. Az egyik 2600 lóerős és üresen 100 tonna körül van, a másik 200 lóerős és 18 tonnás - hogy melyik melyik, az talán kitalálható ;)

Két magyar pedigréjű masina: balra egy MÁV T IV.c osztályú, később 40-es sorozatú fogaskerekes (Floridsdorf, 1909), jobbra pedig egy MÁV XII. osztályú, azaz 377-es "sima" (tisztán adhéziós üzemű) gőzmozdony (MÁVAG, 1896).

A kicsi gépekhez képest a másik végletet egy német eredetű óriás képviselte: a csehszlovák 555.3-as sorozat a Német Birodalmi Vasút 52-es sorozatú hadimozdonyából lett kialakítva. Ez az 1943-as gyártású gép eredetileg a DR 52 7447 jelzést viselte, mielőtt a csehszlovák államvasúthoz került; 1964-ben építették át olajtüzelésűre, ekkor kapta mai pályaszámát, az 555.3008-at. Valahol ironikus, hogy a DR 52-es sorozatot egyfajta gyorsan és olcsón előállítható "eldobható" gépnek szánták, ehhez képest a háború után még évtizedekig használták őket Európa-szerte.

Sajnos annyira közel álltam a fordítókoronghoz, hogy a komolyabb gépek nem fértek bele a fényképezőgépem látószögébe - viszont ha távolabb álltam volna, csak az emberek tarkóját láttam volna... Balra az Albatrosz, jobbra egy "Nemesasszony" azaz a 475.196 pályaszámú feketeség (építette a Škoda 1950-ben). A csehszlovák gőzmozdonyok kimondottan elegánsak, nem?

A mozdonyparádét videóztam is. Az eddig látott mozdonyokon kívül felvonult a MÁV 424-ese is, de azt valamiért nem fotóztam. Így utólag megnézve a feliratokon néhány évszám mintha nem stimmelne, ezért elnézést kérek...

Balra: ez a gép (310.097, gyártotta a První česko-moravská továrna na stroje v Praze 1901-ben) ugyan az imént látott 377-eshez hasonlóan a csehszlovák vasút 310-es sorozatába tartozik, de nem magyar eredetű: a 0-val kezdődő sorszámú mozdonyok a Császári és Királyi Osztrák Államvasutak 97-es sorozatából lettek honosítva. Jobbra viszont egy tényleg magyar származású gépet láthatunk: a MÁV T V. osztály, a későbbi 375-ös sorozat az egyik legelterjedtebb magyar gőzös volt. Ha minden igaz, ez a példány (331.037) 1949-ben épült a MÁVAG-nál.

Balra: a már látott "Nemesasszony" vizet vételez. Jobbra a MÁV 40-es sorozatú masina oldalról: alul sejteni lehet a fogaskerekeket.

Folytatás: sínautók, keletnémet emeletes vonat, és néhány gumikerekű!


Vissza az oldal tetejére   Vissza a tartalomjegyzékhez