Dunasszeida: a Soprontól az újpesti öbölig II.
avagy kicsit bővebben kifejtve: örömutazás veterán vontatóhajóval Bajától a fővárosig

Előző oldal

Az elkövetkező képek és kommentárjaik nem tisztán hajós témájúak lesznek. Sőt, valószínűleg több hobbim (hidak, villamosok) is bele fog játszani - de legfőképp az állandó kommentálhatnékom :)

Másnap fél egy körül értünk fel a fővároshoz. Ez itt a Lágymányosi híd dél felől. Próbáltam digitálisan manipulálni, de ebből a látványból sehogy se tudtam szépet varázsolni. Az M-szerkezetű vasúti híd szerintem elmegy, de hogy ezt a mankó-pilonos hídat miért kellett mellé tenni, miért nem lehetett inkább egy egyszerű gerendahidat csinálni?

Egy kép a pillérekről. Jól látható, hogy a vasúti híd mellett van egy plusz pillér (azt hiszem, ezen állt a világháború utáni szükséghíd), amit nem használtak fel a Lágymányosi hídhoz. Kíváncsi vagyok, hogy vajon azt a pillércsonkot lehetne-e használni adott esetben.

Magas és meredek támfal, fölötte az egymásradobált formákból kialakított Nemzeti Színház. Tőle jobbra a Milleneumi Városközpont szögletessége ellenére is városképbe simulékonyabb látvány lenne, erre az előtt meg ott van az a homokszínű beton-vakondtúrás. Tényleg, mi az? Az Ismeretlen Zikkurat Emlékműve?

Persze a túloldal se jobb. Ez az egyetemi épület egy nagyra nőtt fantáziátlan kockaház, ami elé felhúztak egy kis falat, hogy hátha akkor nem veszik észre a kockaságot. Ez persze nem sikerülhet, hiszen a kockaház túl nagy, a fal meg kicsi, így inkább úgy néz ki, hogy van egy otromba kockaház, ami elé odatettek egy funkciótlan falat.

A másik egyetemi épület másik hasonló megoldású, bár itt a homlokzat-burkolat színével megpróbáltak játszani.

Vissza a pesti oldalra: a csepeli HÉV mögött a ferencvárosi lepusztultság látható, és egy régi malomépület. Remélem marad ezekből a régi iparépületekből egy-kettő, mert újabban erősen fogyni kezdtek.

Ezen a képen ott van sok minden, ami miatt imádom Budapestet: hidak, hegyek, a Várnegyed, és persze a villamos.

A Petőfi híd fölött áll már hónapok óta közép-gyerekkorom egyik kedvence, a Clark Ádám úszódaru.

Annak idején többször láttam, amint az Árpád híd szélesítésekor az új híddarabokat a helyére emelte. Hihetetlen erő van benne! Azt viszont nem tudom, miért pont a belvárosban parkolt.

A Közraktárak. Kiskoromban csúnya, kormos falú épületeknek tartottam őket, és sajnos még most is azok. De végülis nincs szem előtt, senki nem látja, csak mindenki :-/

Gellért tér. A víz nélküli ivókút fölé tervezett "ufótojás" állítólag harmonizál a Gellért szálló épülettömbjével. Szerintem meg maximum egy citromfacsaró géppel. Aki tervezte, lehet, hogy évekkel korábban látta utoljára a szállodát, és csak a fürdő fölötti kupolára emlékezett belőle...

Újabb klisé: UV a Szabadság híd közepén. Sajnos a fényviszonyok nem voltak tökéletesek, de az azért látszik, hogy milyen vékony ez a gyönyörű, Gerber-tartós híd, szinte hihetetlen, hogy nem roppan el a tuja alatt. De nem teszi!

41-es villamos a Gellért rakparton. Nem, nem látom innen a viszonylatszámot, csak tudom, hogy az itt még hasonló kocsikkal közlekedő 19-es háromkocsisan közlekedik :)

Ezek a Moszkva típusú hajók iskolás koromban  nagy kedvenceim voltak mértéktartóan áramvonalas formájuk miatt. A baloldali hajó orrát átépítették panorámaablakosra, ez kicsit megtöri az erdeti konstrukció vonalát. Ami tetszett: a gépek oldalán elektromágnesek voltak, elvileg ezzel tudták volna a megállásokkor odarögzíteni magukat a kikötőpontonokhoz. Sajnos ezt sose láttam, mivel - legalábbis emlékeim szerint - nálunk mindig kötéllel kötötték ki őket.

A Budai Vár, előtte a végletekig elhanyagolt Várbazárral. Nem teljesen értem, hogy a város "leglátványosabb látványának" közepében miért hagyják ezt az épületegyüttest szépen összedölni! Jó, igazából funkciója sose volt, még talán az Ifjúsági Park állt  a legközelebb hozzá. Mit lehetne vele csinálni?

Ez itt viszont valószínűleg a világ legszebb gépháza: az Ybl-pavilonként ismert házikó ugyanis eredetileg a várnegyed vízellátását biztosítő gőz-szivattyúnak adott helyet, kis tornyocskája pedig a kéményt rejtette.

A Kossuth gőzös, mint múzeumhajó. Azaz múzeumhajó volt tizenöt éve, most már inkább étteremhajó. Pedig milyen szép ő is! Szerencsére más is így látja, így nemsokára visszakapja méltó funkcióját.

Alagút, Lánchíd, Budavári sikló. Csak úgy. Aki nem érti, hogy ebben a városban miért akarnak mindent az 1850-es évek második felét követő korszakhoz passzítani, nos, azért, mert se előtte, se utána nem épültek ilyen hangsúlyos dolgok errefelé, mint akkor. Ezt el kéne adottságként fogadni, és megpróbálni nem nagyon belerondítani. A bécsi Hundertwasser-ház se a Graben-en áll ;)

Az Európa rendezvényhajó.

Batthyány tér villamossal és barokk tornyokkal.

A Kossuth tér déli része, szintén villamossal, de barokkos túldíszítettség nélkül.

Folytatás: még egy kicsi hidazás, de aztán sokkal több hajó!


Vissza az oldal tetejére   Vissza a tartalomjegyzékhez