Városi és nemvárosi közlekedés
[Click here for the english version]
A már említett Riviéra-túra kapcsán álltunk meg Milanóban, sajnos csak pár órára. Azt internetes oldalakról eddig is tudtam, hogy nekem való helyről van szó, de még engem is meglepett, hogy mennyire tetszett! (És nem csak a villamosok!)
A képen a híres milánói Scala és a szintén híres "Peter Witt" villamoskocsi (a tervezőről lett elnevezve) látható, a nem annyira híres FIAT gnómautó társaságában. A tuja egy Európába szakadt amerikai modell: annak idején Clevelandben tervezték, majd az USA számos városában használták. Milánó a huszas években szorult meg annyira villamosilag, hogy a típus megvásárlása mellett döntött. A kocsik 1928-ban (innen származik olasz becenevük, a Ventotto) jelentek meg a város utcáin, és azóta is üzemelnek.
A "Peter Witt" néven (esetleg 1500-asként) emlegetett sorozatból körülbelül 500 működött itt, és hamar népszerűek lettek tágas utasterük, a kellemes futást garantáló forgóvázak és viszonylag nagy sebességük miatt.
Nem egy bonyolult szerkezet: közvetlen kapcsolású, légfékes. A különböző berendezéseket alig lehet rajtuk megtalálni, és hangra is főleg a légsűrítő tűnik fel, amely egyébként nem folyamatosan működik.
Irtó jól mennek, élemedett koruk ellenére például halkabbak, mint a budapesti villamosok, és csak szűk ívekben csikorognak kicsit. Az, hogy még mindig működnek, azt hiszem üzenet a budapesti villamosvasút számára: nem a villamos kora számít, hanem az, hogy mennyire tartották karban - ha nem hagyják lepukkanni őket, akkor nyugodtan mehetnek tovább is. A milánóiak kimondottan szeretik ezt a típust, és büszkék rá!
Ez a kocsi épp a végállomáson áll, melyről azonnal a Kádár utca jutott eszembe. Mivel a milánói villamosok egyoldali ajtósok és csak egyik végükön van vezetőfülke, a végállomások természetesen hurokvágányosak. A hurkokat a belvárosban szűk kis utcákban helyezték el, jópár van belőlük!
Egyébként a belvárost eléggé átjárják az össze- és szétfonódó viszonylatok, rengeteg vágány van, még ha nem is mindegyik fölött van felsővezeték, hiszen egyrészt a metró miatt itt is voltak megszüntetések, másrészt viszont az éppen nem használt szakaszok is jól jöhetnek egy esetleges tereléskor.
A Peter Witt belseje. Három ajtaja van, elvileg vannak külön fel- és leszálló ajtók. A kocsi közepe lejjebb van a végeinél, azaz színházpadlós, itt különösen alacsony a peron - az ajtók elé egyébként egy plusz lépcsőfok tolódik ki nyitáskor!
A belső burkolat és az ajtók fából vannak, kimondottan szép, régies kinézetű a jármű. Olyan, mintha valami kiglancolt nosztalgiakocsi lenne, pedig még vagy 150 darab szaladgál belőle!
A sok régi típus mellett azért (a fotón balról) lassan bejön a képbe egy új is, az ADTranz Eurotramje, mely inkább szuperexpresszre hasonlít áramvonalas elejével, mint villamosra. Mondjuk szerintem nem sok értelme van városban az ilyen aerodinamikai megoldásoknak...
Sajnos ezzel a típussal nem sikerült utaznunk, úgy tűnik elég kevés van belőle, ráadásul mindig csak távolról láttuk... Illetve egyszer nem, de pont két perccel előtte fogyott ki a film a gépből... Legközelebb hozom a digitális kamerámat, az biztos!
Azt hiszem, ez az a típus, amit "Jumbo"-nak hívnak. Eredetileg két szóló motorkocsiból rakták össze egy harmadik kocsi darabjainak középre beillesztésével csuklósítva, de aztán a közepét kicserélték direkt erre a célra tervezettre.
A járműveket 1972 körül mutatták be, és az évek során aztán párszor átépítették őket. Ami számomra furcsa: ezek is légfékesek!
Az előbbi kocsi hátulról. Ahogy megfigyelhető, a megállóban rögtön a tuja után jön a busz is...
Egy megállótábla. Úgy nézem, a 27-es járat Magyarországra (Ungheria) megy - mi meg a saját turistabuszunkkal vacakoltunk, hogy hazaérjük! :-)
A kettővel ezelőtti képen a háttérben állt egy korszerűbb, szögletesebb jószág, a Jumbók utódja, melyet 1976 körül mutattak be.
Eredetileg egyfajta zártpályás felszíni metrónak tervezték, aztán az a program abbamaradt, a kocsikat pedig normál villamosként használták.
Kicsit azért át kellett építeni őket, mert a hátsó részük ívben nagyon kilógott.
Ami számomra fura: a kocsi eleje nem szimmetrikus: a vezetőfülke (menetirány szerint) baloldal felé nyúlik ki, jobbfelé előre lehet nézni kicsit az utastérből.
Ezen a képen a villamosok jelzőlámpája is látszik, no meg az, hogy rendesen járnak a viszonylatok, ritka volt az, amikor éppen semmi nem jött!
Itt is egy elágazás. Az itt is látható útburkolat elég jellemző a városra, ez az ő kockakövük, kicsit kultúráltabb annál, ami a Bartók Béla úton volt... Egyébként azok számára, akik aggódnak a kultúr-látnivalók miatt, elmondom, hogy a villamosozás mellett azért megnéztük a Dómot, a Scalat és azt a befedett bevásárlóutcát is, no és meg is ebédeltünk, szóval nem maradtunk le semmiről :-)