Bevezető Tartalom Újdonságok English version Deutsche Version Budapest elvesztett sínei
 

 

életképek
építkezések
kocsiszínek
különmenetek
bemutatók

belföld
külföld

vasút itthon
vasút külföldön
keskeny nyomtávon

elvesztett sín
régi képek

közelről
múzeumok
emlékek
jegyek
hajók
egyéb

youtube

a készítőről
levél írása

énblog

   
 
A Bartók Béla út felújítása 1.
Egy laikus környékbeli búcsúja a hepétől és a hupától

Gyerekkorom során - XI. kerületi lévén - nagyon sokat jártam a Bartók Béla úton. Hol azért, hogy ott lakó nagymamámhoz menjek, hol iskolából hazafelé menet. Mondhatni, hogy a nagypanelen csattogó UV-k és a kopott sarkú kockakövek szinte a részemmé váltak. Az évek során többször is híre ment, hogy elkezdenek metrót építeni itt (emlékszem a talajmintavevő kocsikra a Gellért téren például), de mégse változott semmi. Aztán 2002 tavaszán hirtelen mégis bejelentették, hogy akár lesz metró, akár nem, a kockakőnek mennie kell. Mit mondjak, az első gondolatom az volt, hogy a legenyhébb becslések szerint is tíz évet késtek ezzel... Aztán persze érdekelni kezdett, hogy milyen is lesz az "új" Bartók Béla út. Sajnos nem sikerült megtudnom, pedig még weboldalak is készültek a témában: az egyik a Metro4 projekté, a másik a Fővárosi Polgármesteri Hivatal kimondottan erre a célra indított site-ja. Jellemző módon mindkét oldalon vannak térképvázlatok, és ezek bizony különböznek egymástól! Ráadásul a felújítás oldalán levő térképek olyan aprók, hogy nem is lehet látni, pontosan hol is lesznek a sínek, a megállóperonok... Egyvalami sejthető: az újság megírta, hogy "a 41-es villamosnak nem találtak helyet, ezért az a Fehérvári úton található SZTK előtt fog majd végállomásozni". Állítólag emögött az van, hogy a város főépítésze úgy gondolja, hogy a tér a gyalogosoké, és nincs helye rajta forgalomnak, különösen végállomásnak. Ha ez valóban így van, akkor én meg azt gondolom magánemberként, hogy az illető nem ért a szakmájához, vagy nem tud logikusan gondolkodni, vagy kimondottan örömet okoz neki, hogy egy csomó embernek majd több száz métert kell pluszban gyalogolnia, ha át akar a 41-esről szállni a 7-es, 40-es, 153-as, stb buszokra vagy a 19-es illetve 61-es villamosra. Ennek még két hatása lehet: sok kelenföldi, albertfalvai és kelenvölgyi utas inkább autóval fog járni, és/vagy csökken a 41-es villamos utazóközönsége, mivelhogy kardinális átszállókapcsolatok szűnnek meg tulajdonképpen. A tájékozódási gyaloglás hívei persze majd örülhetnek. Ennyit arról a reklámszövegről, melyet annyit hallhattunk a felújítás kapcsán, ti. hogy "az átszállások egyszerűbbek és kényelmesebbek lesznek".

De hagyjuk ezt a témát, hiszen nem tudhatjuk, mi is lesz végül (a Metro4 (DBR) tervei szerint a 41-es eleve csak a Bocskai útig járna, mivelhogy ott át lehet szállni a metróra, csakhogy ez a metró még legalább hat évig nem lesz ott!)! Koncentráljunk arra, hogy mi is történt eddig! Májusig tulajdonképpen nem sok: eleinte csak kisebb közműáthelyezéseket végeztek, a nagy túrás-fúrás előkészületeként. Ekkor még vidáman jártak a villamosok és a közúti forgalom is.

Ezen a képen a bal szélen látható egy kis felbontás, akárcsak a Bocskai út túloldalán, a távolban.

A kockakő mindenesetre mit sem sejtve pihen, nem tudván, hogy napjai meg vannak számlálva...

... akárcsak a nagypaneles villamospályáé.

Ez a technológia annak idején a közúti vasútépítés nagy spanyolviaszja volt: a síneket betonlapokba süllyesztették, melyeket aztán különösebb előkészítés nélkül helyeztek a talajra.

Emiatt, és a panelek közt is befolyó víz miatt a panelek alatti talaj különbözőképpen rendeződött át, azt okozva, hogy a pályalemezek mozogni, billegni kezdtek. A sínek emiatt elgörbültek, a villamosok pedig ugráltak-csattogtak. Az ilyen hepe-hupás pályán futó villamosok futórésze aztán annyira tönkremegy ebbe egy idő után, hogy már jó pályán is csattog, és a jó pályán kiegyensúlyozatlanul járás vélhetően oda vezet, hogy a jó pálya is rossz lesz egy idő után.

Egyet biztosan tudok: én már annyit zötyögtem itt, hogy nem fogom a kockakövet visszasírni! Pedig nem rossz dolog az, ha rendesen le van fektetve... de itt, ahogy látható, a nagy forgalomtől már össze-vissza süllyedtek, különféle javítások alkalmával pedig egy csomó kő eltűnt, a lyukakat pedig vagy befoltozták, vagy nem, ha igen, akkor is gyenge minőségű, mondjuk hidegaszfalttal. Az eredmény fentebb látható.

Az eddigi képeken alig volt közúti forgalom, emiatt aztán nem is voltak életszerűek, álljon hát itt most két kép, melyeken látszanak azok az autók, melyek lengéscsillapítói vannak olyan balszerencsések, hogy kénytelenek ezt az útburkolatot elviselni!

Egy cseppet kaotikus életkép, pláne, hogy nem igazán 2x2 sáv az autók rendelkezésére álló felület...

És ez már a Móricz Zsigmond körtér, a 47/18-as villamos lekanyarodása a Fehérvári út felé. A jövőben ez is meg fog szűnni.

Pedig milyen jó fotókat lehetett itt csinálni!

Ez a megálló (a 19/49-é) se valami kényelmes: szűk, és a gyalogosok a másfél zebra helyett jobbára minden irányból egyszerre közelítették meg, az autóvezetők nagy örömére.

A tér északkeleti sarka. Itt valaha villamosvágány kanyarodott ki, de most nem ez a lényeg, hanem a zebra, melyen mindig túl rövid volt a szabad jelzés, és a megsüllyedt kockakő, melyen már tizenöt éve is akkorát ugrottak a buszok, hogy a magasabb utasok beverték a fejüket a plafonba.

Itt még nem látszik, hogy változások vannak készülőben...

A Bertalan Lajos utcai villamosmegálló. Egykor itt két szélső peron volt, mindkettő életveszélyesen vékony, pedig utasforgalom az volt, már csak a közeli általános iskola miatt is. Valamikor, úgy tíz éve szigetperonra cserélték le, a jövőben ismét szélsők lesznek, igaz, nem itt, hanem kicsit a Zenta utca felé eltolva (ott több a hely). Jobboldalt nagyjából ugyanez ez a hely látható még az utca szélén haladó vágányokkal, a la "elvesztett sínek".

Tipikus kép: autósok keresztbe-kasul. A villamos pedig fa-alagúton halad át, ami vélhetően meg fog szűnni, hiszen az építkezések alatt útban lesznek. Én emiatt attól félek, hogy ez a hely is olyan kietlen lesz, mint a Váci út, melyet régen ugyancsak nagy lombú fák öveztek, és amit azóta se sikerült "vissza-zöldíteni".

Itt lakott nagymamám, itt hallgattam a kredencben csörömpölő poharak hangját, amikor elment a ház előtt egy-egy villamos.

A Csiky utcából kikanyarodó busz csak pár napon keresztül volt fotózható, én is csak véletlenül csíptem el...

A "bútorváltó", mely arról kapta a nevét, hogy egy bútoráruház előtt helyezkedik el (Persze a bútorház nem volt mindig itt, állítólag a helyén levő házban régen egy jó pékség üzemelt). A váltó egyébként igen hasznos szolgálatot tett, amikor valamilyen műszaki gond miatt vissza kellett a villamosokat fordítani. Erre gyakran szükség volt, például a Körtéren elromlott váltók, vagy a Szabadság-hídra felmászó öngyilkos-jelöltek miatt.

Villamos és busz fej-fej mellett.

Folytatás: a következő oldal


© Varga Ákos Endre, hacsak nincs másképp jelölve. Figyelem: az oldalakon található szövegek és képek csak szerzőik engedélyével közölhetők újra!

Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra