Bevezető Tartalom Újdonságok English version Deutsche Version Budapest elvesztett sínei
 

 

bevezető
A-Z lista
viszonylatok
forrásmunkák

régi képek

a készítőről
levél írása

blog

   
 
Villamosok.Hu
A 22-es nyomában, avagy villamos a Nagyvásártelepen

Ez a vonal jelentőségét tekintve biztosan nem érdemelne külön oldalt, én mégis készítettem egyet neki, talán azért, mert mai szemmel nézve teljesen hihetetlen, hogy egy ilyen helyen villamos járt! Hogy milyenen? Lerobbant raktárak, elhanyagolt rakparti területek sorakoznak a gazban és törmelékben nem szűkölködő környéken, ahol egykor a székesfőváros új élelmiszer nagyvásártelepe felépült.

Ma már talán nehéz elképzelni, de Ferencváros sokáig Budapest "élelmiszeripari negyede" volt, a messze földön híres malmoktól kezdve a Nagyvásárcsarnokon és a vágóhidakon át egészen az 1932-ben megnyitott Nagyvásártelepig számos ilyen létesítmény volt itt megtalálható. Egy új nagybani piac létesítése előrelépés volt a túlterhelt vásárcsarnokokat és nyíltszíni piacokat látogató kiskereskedők számára, hiszen itt a 8000 négyzetméternyi fedett elárusítóhelyen felül hűtőház is működött, valamint a vizi, illetve vasúti szállítás lehetősége is adott volt. Már csak a közúti megközelítést kellett megoldani.

A Beszkárt (hadd írjam ezentúl így a hivatalosan "BSzKRt" rövidítésű "Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság" nevét - kényelmesebb leírni, kiejteni, ráadásul nagyszüleink is így mondták) eme igény kielégítésére 1932. november 18-án nyitotta meg nagyvásártelepi szárnyvonalát, mely a ráckevei HÉV közvágóhídi végállomásánál ágazott ki a Soroksári úti vonalból. Munkanapokon a 88-as járat közlekedett az Eskü tértől, vasárnap az 1-es a Közvágóhídtól. A piac jellegéből adódóan az üzemidő nem volt túl hosszú, előbbi csak korán reggeltől dél körülig, utóbbi pedig csak este nyolcig. Munkanapokon hajnali négytől ötig a Kálvin térről is volt egy kimondottan ide ráhordó járat, jobbára az itt dolgozóknak.

A számozás a negyvenes évek végén 33-asra változott, majd 1950-ben, amikor megnyitották az Árpád hídon át Óbudára közlekedő viszonylatot, az 1917. november 7-i szocialista forradalom tiszteletére azt nevezték át 33-ra, a nagyvásártelepi járat pedig a 22-es számot kapta. Belső végállomása a Madách tér, majd a Boráros tér lett. 1970. március 2-án aztán csendben megszüntették, szerepét a busz vette át.

A www.tramway.com gyűjteményéből

BVVV eredetű szóló motorkocsi ott, ahol ma a 2-es és 24-es végállomása van. A ráckevei HÉV végállomása ekkoriban egyébként még az út túloldalán, a villamosremiz előtt volt.

A villamospálya a Kvassay út mellett vezetetett, valahol ott, ahol most a busz közlekedik ezen a kockaköves részen. Átment a környékre oly jellemző vasúti hidak alatt...

A www.tramway.com gyűjteményébőlA www.tramway.com gyűjteményéből
Ikerkocsik a 22-esen, a hatvanas években.

... majd délkeletnek kanyarodott...

... a Nagyvásártelep előtti parkos térségre, melynek szélén ezek a szép régi kandelláberek állnak ma is, még ha elég megviselten is. A Csepeli rakpart közúti bejárata (a képen nem látszik) monumentalista stílusban épült, két bástyaszerű jelenség veszi körül a sorompót, a villamospálya ettől keletre haladt. A hatvanas évektől kezdve egyébként a villamos már nem ment be a telepre, hanem itt, előtte fordult vissza.

Mr. Cyber gyűjteményéből

Ma raktárépület és -telep van ott, ahol a fentebbi képen ez a villamos halad, de az látszik, hogy a háttérben levő épületek még megvannak. A jobb oldali képet emlékezetből próbáltam ellőni, mert nem volt nálam a baloldali, 1932-ben készült eredeti.


Balra: a villamos felsővezetékét tartotta egykor az a rácsos oszlop, melynek a maradványa kikandikál a kerítés mellől. Jobbra: a végállomási leszállóhely hűlt helye.

Néhány száz méternyi gyaloglás után már meg is érkeztünk a végállomás hűlt helyéhez, mely valahol a Beőthy utca magasságában volt. A bejárás ideje alatt egyébként emberrel nem nagyon találkoztunk, pár telepen kutyák ugattak, és háromszor elment mellettünk ugyanaz a  Polski Fiat, ettől eltekintve semmi se utalt arra, hogy ember lakta égitesten  járunk. A fenti kép jobboldalán levő épület túloldalán egyébként a mai napig megvannak azok az iparvágányok, melyek az oldal tetején levő térképrészleten is láthatók.


Archív felvételek és térképek: Németh Zoltán Ádám gyűjteménye, az "A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada" című monográfia, a tramway.com gyűjteménye, illetve saját gyűjtés
Jelenkori képek: Varga Ákos Endre


© Varga Ákos Endre, hacsak nincs másképp jelölve. Figyelem: az oldalakon található szövegek és képek csak szerzőik engedélyével közölhetők újra!

Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra