(This IsN't The F*cking Manual)
UNIX
a la Hamster
Hallo... I'm Mr. ed
Úgy gondoltam az elkövetkezőkben megosztok valamit két őskövületről, melyek éltes koruk ellenére manapság is jól használhatóak. ed-nek és vi-nak hívják őket, a UNIX-ok hagyományosan legalapvetőbb szövegszerkesztői, a lehető leghagyományosabb értelemben méghozzá. Mielőtt elhamarkodottan a kinézetük alapján ítélnénk meg őket, el kell mondjuk, hogy az ed az egyik legelső UNIX-os szerkesztő volt, még bőven a telexírógépek korából, amikor a sororientáltság egyenlő volt a használhatósággal (mivel az írógép egyszerre egy sort tud megjeleníteni, nem tudok pozicionálni). A DOS sokak által rettegett edlin-jét is erről koppintották, bár tulajdonképpen ilyen editor majd minden oprendszerben volt anno. A vi kicsit újabb gyerek, a hetvenes évek végén írták, a címezhető kurzorpoziciójú CRT terminálok korában, ennek megfelelően szinte notepad az egész, a "szinte" viszont épp elég ahhoz, hogy megtévessze, és idegbajba kergesse a gyanútlan felhasználót. És mielőtt valakinek kétségei támadnak: az említett két editor közül a vi a jobb.
Ed. A tied...
Tehát maga az ed:
ed vacakfileIlyenkor betöltődik a file a pufferbe, és a 'kurzor' az utolsó sor utánra ugrik. Ha ilyenkor egy a betűt nyomunk (append), beírási üzemmódba kerülünk, a beírt szöveg a file tartalmához íródik (de ugyebár egyelőre csak a pufferben!). A parancsok formátuma:
s/kaki/belsar/parancs a 'kaki' szót 'belsar'-ra csereli...
1,$pKiírja az egész puffert a képernyőre.
/nemkivant/dTörli a nemkívántat ;-)
/begin here/,/cut here/w lenyegA két fentebbi string előfordulása között található sorokat kinyomja a 'lenyeg' nevű fájlba...
g/ezaszonemkell/dTörli az összes 'ezaszonemkell'-előfordulást.
Ezeket a furcsa parancsokat érdemes megtanulni, a vi-ban ugyanis használhatjuk őket, de akár másutt is (pl. sed).