Városi és nemvárosi közlekedés
A vírus miatt 2020/21-ben csak átutaztam Szlovákián, nem álltam meg, van viszont néhány korábbi kép, amit még elsüthetek, a szlovák vasút utáni sóvárgásom jegyében :)
A pesti vonattal érkezés után érdemes gyorsan körbefotózni a pozsonyi főpályaudvaron épp bent álló vonatokat, mert tapasztalatom alapján utána hamar kiürül minden. Ez itt mindenesetre egy retró (ČSD korabeli festésű) Princezna, azaz 263-as, amit viszonylag gyakrabban szoktam látni ezen a környéken. A két fotón az is látható, ami annak idején sokáig megzavart, ti. hogy a mozdony két oldala nem egyforma: az egyiken ablakok vannak, a másikon bazi nagy szellőzők. Egy darabig nem értettem a képek alapján, hogy miért néz ki ugyanazon sorozat egy-egy mozdonya így vagy úgy, aztán szerencsére leesett a tantusz :)
Balra: összehasonlításként itt egy rendes ("Blonski" designú) 263-as is, szintén háromkocsis, emeletes ingaszerelvénnyel. Jobbra: "Macejko" a Szlovákiában megrendezett 2019-es nemzetközi jéghoki világbajnokság kabalafigurája volt, ezért mindenfelé felbukkant akkoriban, többek közt a 007-es Gorillán is.
Pár kép a szlovák közlekedési múzeumból
Ha elhagyjuk a mai pozsonyi főpályaudvar épületét, és a városba vezető út mentén lesétálunk úgy 300 métert, egy viszonylag dísztelen, ám gyanús kinézetű épület elé jutunk:
A gyanú tárgya, hogy ez itt valami vasúti dolog, és jogosan tippelünk erre: 1848-tól ez volt a Bécs - Marchegg - Pozsony vonal végállomása! Persze nem sokáig használták, mert 1851-től már átmenő forgalom zajlott a mai pályaudvar területén át, miután megnyílt a vaspálya Párkányon és Vácon át Pest felé. Igazából érdekelne, hogy mi volt az oka annak, hogy megépült ez a csonk, hiszen sejthették, hogy nemsokára érkezik a folytatás! Esetleg ezt a részt eleve csak a tehervonatoknak építették? A fejállomás épületei mindenesetre megmaradtak, és 1999-ben a ZSSK és civilek együttműködésével itt, pontosabban az egykori raktárakban nyílt meg a Szlovák Műszaki Múzeum új telephelye, a Pozsonyi Közlekedési Múzeum. Hogy bejussunk, csak meg kell kerülnünk az indóházat, felkapaszkodni a töltés másik oldalára, és meg is érkeztünk!
Egy csendes, bensőséges hangulatú múzeumról van szó, ahol a magamfajta vasútbolond hamar az udvar felé veszi az irányt, hiszen ott állnak bármely közlekedési múzeum legfőbb látványosságai, a mozdonyok. Hogy épp mit láthatunk, az a neten található képek alapján időről-időre változik: hol jön valami, hol elvisznek valamit. A jobb oldali képen a Škoda első saját fejlesztésű gőzmozdonyának, a ČSD 534.0 sorozatának egy példányát láthatjuk. Ez a konkrét mozdony 1947-ben épült, bár a típust még a húszas évek elején tervezték.
Valamivel hátrébb egy jóval kisebb gőzöst is láthatunk az osztrák cs. kir. Államvasutak 97-es sorozatából, 1902-ből, de már csehszlovák színekben. Az ott mögötte pedig egy Laminátka. Ez a műanyag héjú villanygép a ZSSK Cargo emblémáját viseli, ...
... akárcsak ez a Dongó és Bardotka. Talán csak nekik vannak éppen nem használt gépeik, amiket ide tudnak adni? Mondjuk egy Búvár szerintem még elfért volna itt!
Balra: némileg meglepő múzeumban ilyet látni, de ez itt valami pályaépítő masina, amit közelebbről nem tudok beazonosítani. Jobbra: a kiállításnak helyet adó vágányok természetesen folytatódnak az "élő" pályaudvari rész felé. Ez a fertály a jelek szerint a RegioJet birodalma, jobbára az ő kocsijaik és Talentjeik álltak itt, illetve - bár ezen a képen nem látszik - egy nekik dolgozó Búvár. A rombusz alakú valami odafent pedig a Zerge-hegy (Kamzík) tetején álló tévétorony, amit a hetvenes évek közepén építettek, szerintem meglepően jól öregedő hipermodern stílusban.
Kicsit összefolynak a dolgok, hogy ezeket a képeket akkor csináltam, amikor a gőzmozdony-találkozóra jöttem-mentem, vagy amikor a helyi közlekedési vállalat nyílt napját néztem meg, de talán mindegy is. Persze meg tudnám nézni a fájlok dátumát, de nincs kedvem hozzá :)
Mivel kelet és nyugat közt nincs más útvonal, a tehervonatok is a főpályaudvaron haladnak át. Balra egy Negrót (mondjuk nem fekete színben nem annyira jön ki a becenév frappánssága), jobbra egy Vectront láthatunk, mindkettő a Siemens terméke.
Egyik alkalommal túl hamar kiértem a pályaudvarra, úgyhogy eljátszogattam azzal, hogy vajon túl- vagy alulexponálva érdemes megörökíteni a sínek feletti felsővezeték-rengeteget. Balra egy belső személyszállítást bonyolító (talán a fűtőház és a pályaudvar közt ingázik?) 812-est ("Bzmot"-ot) láthatunk, jobbra pedig a RegioJet által a komáromi vonalra bérelt cseh Búvárt. Azóta azt a vonalat egyébként visszavette az államvasút.
Ahogy az oldal elején láthattuk, az emeletes ingákat jellemzően 263-asok vontatják - vagy ha épp kéznél vannak, a szlovák Messerschmittek. Ehhez képest ezt itt most egy Laminátka húzta be Lipótvár (Leopoldov) felől. Ahogy az abból látható, hogy a vezérlőkocsi rögtön a mozdony mögött figyel, ez a típus nem tudja rendesen vezérelni az ingát.
A mozdony szépen körbe is járt a visszafele útra. A képek készítése közben egyébként meg lettem örökítve egy külföldi vasútbarát által: na, ki talál meg a fotón? :)
Ez a két kép még a 2018-as gőzmozdony-találkozó idején készült, de akkor valamiért kihagytam őket a beszámolóból: a gőzösös különvonatot kötelezően kísérő tűzoltószerelvényt ez a 753-as sorozatú Búvár vontatta.
Balra: az egyik 2019-es szlovák túra során láttuk ezt a 162-est Ruttkán (Vrútky), de akkor csak egy messzi fotót tettem be róla, most itt van közelebbről is. Tipikus, hogy mindkét áramszedője fent volt, valószínűleg indulni készült. Jobbra: Bardotka Trencsénteplán (Trenčianska Teplá), csak úgy.
Ide (már hogy Teplára, vagy magyarosított nevén Hőlakra) a trencsénteplici villamos 110. születésnapja miatt jöttünk, én meg elképedtem azon, hogy milyen modern elrendezésű a helyi pályaudvar. Középen két vágány a nagy sebességgel átmenő vonatoknak, oldalt további sínpárok a megállóknak, a legszélen pedig egy plusz perontetős vágány a keskeny nyomtávú villamosnak (lásd jobbra)! Hiába, a szlovákok ezerrel fejlesztik a Pozsony - Zsolna vonalat - bárcsak mi fele ennyire nekiveselkedtünk volna a hegyeshalminak!
Kassa Hidasnémeti felőli bejárata (vagy Hidasnémeti felé néző kijárata:) mentén mindig parkol néhány magánvasúti mozdony. Ez itt például egy Bulk Transshipment Slovakia tulajdonú 183-as, illetve egy Central Railways üzemeltetésű 182-es. A fényszóróik kinézete alapján mindkettő megjárta már Lengyelországot, mert a gyári eredetűek nem így néznek ki. Ez a két fotó egyébként a 2018-as kassai vasúti parádéra jövet-menet készült. (Tudom, nappal majdnem szemben, ablakon át... hát, ez van.)
Balra: na, ez megint egy duplázás, mert annak idején már felraktam ezt a beállítást egy magas-tátrai kirándulás kapcsán, csak más kivágással, de most ez jobban tetszik, tehát itt van - majdnem - újra :) Éljenek a Pantográfok! Jobbra: ez a kép pedig néhány hónappal később készült, ugyanúgy Poprádon, az oldal eleje felé látott Macejkóról. Kíváncsi vagyok, azóta leszedték-e róla ezt a reklámmatricázást!
Na, mára ennyi volt. Remélem, hogy 2022-ben végre új képeket is tudok készíteni északi szomszédainknál!