Lehet, hogy túl sokat foglalkozom a BKV szentendrei múzeumával, de nagyon szeretem ezt a helyet, és úgy érzem, nem tudok eleget ott lenni, és fényképezni. Most, hogy a digitális technikának köszönhetően a készíthető képek mennyiségét nem fogja vissza az előhivatás költsége, végre alaposan körbe tudtam fotózni az itt látható járműveket és egyéb kiállítási tárgyakat.
A 7077-es síncsiszoló, mely ezüstmetál fényezésével új magasságokba emelte az FVV acélvázas kocsiszekrényének formáját. Egyébiránt egy újrakarosszált Mukiról van szó, melynek volt egy testvére is, amit elbontottak. A kocsi utasterét két hatalmas víztartály foglalja el, ezek tartalma hűtötte a csiszolófelületeket, illetve ballasztsúlyként is működött. A beálló tengelyes kialakítás hátránya egyébként az volt, hogy ívekben a köszörűkő kilógott a sín fölül.
A 8200-as nyitott teherszállító kocsi. Őszintén szólva ahhoz képest, hogy tömegközlekedési múzeumról van szó, túl sok ehhez hasonló munkakocsi van kiállítva. Érdekesek, érdekesek, de tömegközlekedő városlakóként nem sok közöm van hozzájuk..
A BHÉV 471-es lóréja, "kakasülős" fékezőállással. Érdemes megfigyelni, hogy a nagyvasúti sarokütközők mellett van villamosvasúti vonókészülék is a kocsin.
A 42-es számú DL V mozdonyka, ...
... és annak csatlásai.
A 7060-as Muki.
A BHÉV Jn 404 (eredetileg E 404) jelzésű lóréja, mely 1888-ban épült.
Egy üzemanyagszállító tartálykocsi.
Lássunk végre utasszállító járműveket is! Az 1074-es pályaszámú villamosnak egy külön oldalt is szenteltem.
A miskolci 214-es pótkocsi annyira be van szorítva, hogy nem tudtam egészében lefényképezni. A jármű budapesti (BVVV) eredetű, és 4908-as pályaszámmal üzemelt a BSzKRt-nál, amikor kettősfeljárósították. Miskolcra az ötvenes évek végén került, a kiállításon látható állapot viszont nem valóságos, mert így sosem közlekedett (például nem a Miskolc-Diósgyőr Vasútnál üzemelt, hanem a Miskolci Közlekedési Vállalatnál, de a belső tér is régiesebb a kelleténél).
Egy másik budapesti eredetű miskolci pótkocsi, a 267-es, melyet a BKVT 1911-ben szerzett be. A BSzKRt egységes számozási rendszerében a 4308-as pályaszámot viselte. Az MDV cégjelzés itt se stimmel, de lassan már megszokjuk :)
A 72-es motorkocsi viszont tényleg az MDV-nél üzemelt az 1910-es évektől. A masszív Ganz gyártmány egyik példánya szerepelt az "Utánam srácok!" című filmsorozatban is.
A 297-es DM XII jelzésű dízel-motorkocsi az Arad-Csanádi Vasúttól (ACseV) érkezett a BHÉV-hez. A jármű beceneve "Boros Béni" volt, a cég egykori vezetője után.
Ez a poggyászkocsi, ...
... és BC személykocsi a gőzvontatású HÉV időket idézi.
A BC kocsi belseje nagyon kellemes. A középen látható lámpa csak nagyjából korhű, ez ugyanis az Ev metrókocsikból megismert "cicilámpa" :) Sajnos a kocsit lezárva tartják, mert néhány vandál látogató korábban megrongálta.
A 436-os (BVVV "L" típus, BSzKRt 2900, FVV-BKV 2993) vezetőállása: balra középen a menetkapcsoló, tőle jobbra pedig a légfékszelep látható.
A kézi homokolót már korábban is mutattam, de most is le kellett kapnom!
A kocsi belseje meglepően puritán.
Bengálisták kedvéért itt a miskolci 147-es szemből :)
Ez a sínhálózatmérő kocsi nem is olyan rég még használatban volt. A jármű eredetileg a Pécsi Közlekedési Vállalat egyik villamos pótkocsija volt, melyet az ottani villamosközlekedés megszűntetésekor a BHÉV vett át. Az acélvázas kocsiszekrényt Pesten kapta, a jelzése P XX lett, a pályaszáma 3155. A Csepel-Pesterzsébeti "H" vonalon közlekedett, annak megszűntetése után át lett alakítva hálózatmérő szakkocsinak 4379-es pályaszámon.
A 418-as kocsira rá lehet mondani, hogy kalandos élete volt: eredetileg "D" típusjelzéssel rendelte meg a BKVT 1897-ben. Akkor igen kis tengelytávolságú, ún. drezdai alvázzal rendelkezett. 1906 körül alakították át beálló tengelyesre (ebben az állapotban van jelenleg), a típusjelzés "Q"-ra módosult. 1925-27 körül 5457-ként pótkocsi ("H" sorozat) lett belőle. A kocsi budapesti kivonása után Ózdra került, ahol az Ózd-Nádasdi Vasútnál üzemelt személykocsiként. 1989-ben alakították vissza "Q" jellegű motorkocsivá.
A beálló tengely felfüggesztése és vezetése.
A légféktartály, a motor és a tuskófékek.
Az utastér ottjártamkor egy becsomagolt líra áramszedőt rejtett.
A BFZ kontrollertől jobbra a légfékszelep és a pályacsengő rugós ütőgombja látható.
És irány a szabadtér: egy M IX/a szerelvény.
Az M2 nem-önjáró hóseprő elég viccesen néz ki.
A BKVT 911-es jelzésú, 1909-ben gyártott teherkocsija.
A BVVV 1895-ben gyártott, 1917-ben átalakított szénszállító lóréja, melyet a kocsiszekrény alakja miatt "csónak-lowrynak" hívtak.
A BURV eredetileg zárt élelmiszerszállító kocsiként vette meg ezt a járművet a Ganztól 1895-ben, de az 1900-as évek elején átalakították nyitott teherkocsivá.
A 2014-es HÉV hósöprő egy villamosvasúti Mukiból lett átalakítva, ...
... a 2011-es hósöprő viszont komoly mozdonynak tűnik hatalmas méreteivel.
A 28-as gőzmozdony, amit 1894-ben szerzett be a Haraszti-Ráckevei Vasút, ...
... és egy közvetítőkocsi, mely természetesen nem TV- vagy rádióadást közvetít, hanem a mozdony és más vontatószerkezetű szállítmány közé lehet csatolni.
Egy pillantás a kocsiszín előtti vágányokra.
Egy M VIII-as motorkocsi, ...
... és egy P XV-ös pótkocsi.
A 734-es HÉV-Bobó, mely a MÁV-nál M44 jelzéssel használt mozdonyok testvére.
Tipikus HÉV-es csatlásőrület a MÁV-os sarokütközők közt.
Ez egy hűtőkocsi.
A 32-es pályaszámú L VI-os mozdony néha a feljebb látott M VIII-P XV szerelvénnyel együtt szokott nosztalgiamenetben közlekedni. Történelmi szempontból helyesebb lenne, ha a pótkocsit két M VIII fogná közre, de sajnos csak egyet tartottak meg a motorkocsitípusból, így a vonat másik végére ki kellett találni valami mást.
Folytatás: busz, troli, és azok alkatrészei, valamint egy kis üzemeltetés