Városi és nemvárosi közlekedés
Miskolc, 2004. november 25.
2004. november 25. nagy nap a miskolci tömegközlekedésben, ugyanis aznap (igazából persze még az előző nap) járt utoljára menetrend szerint FVV csuklós ("házi csuklós", "Benga", "Bengáli") a városban. Ennek alkalmából az MVK Rt. munkatársai és a helyi közlekedéstörténeti szakkör tagjai ünnepséget rendeztek, összehangolva a villamosok jobb áramellátását lehetővé tevő új áramátalakító átadásával.
Az ünnepély délután fél kettőkor kezdődött; addig fotóztam Tatra KT8D5-öt lakótelepi környezetben, ...
... majd a volt remizbe vezető vágány nyomát az Újgyőri főtér közelében, ...
... illetve némi bécsi
tuját.
Aztán egyszercsak ...
... kigördült a remiz felől a 100-as nosztalgiavillamos. A környéket ellepték a fotósok és érdeklődők!
A 100-ason stílszerűen az (itt éppen álló) ülőkalauznál lehetett megvenni a 115 forintos különjegyet.
Az egyirányú 100-ast a kétirányú 151-es követte, ...
... mely szintén fel volt díszítve. Mindkét kocsi szép, tiszta állapotban volt, a hirdetések helyén pedig régi képeket láthattunk.
Az öreg csuklósok kicsit pózoltak a fotósoknak a Tiszai pályaudvar előtt, bár a nap rossz irányból sütött ehhez.
Nosztalgiatuja a Városház téren, ...
... és már a József utcai megállóban. A háttérben valószínűleg egy fotós rohan át, aki későn vette észre a fotólehetőséget :)
Az árnyékokból ítélve ez a kép sokaknak meglesz! A hivatalos vendégek itt leszálltak, és elmentek megtekinteni az új áramátalakítót, a mezei villamosmániások pedig választhattak, hogy a 100-assal mennek tovább a Vasgyár felé a 2-es vonalon, vagy a 151-essel az 1-esen Diósgyőrig.
Én utóbbit választottam.
Bengáli és Tátra a panelházak tövében.
Bár a fényviszonyok nem voltak éppenséggel ideálisak, rengetegen fotóztunk!
Volt, aki engem is :)
A két régi tuja az Újgyőri főtéren futott újra össze. Az ideális irányba nézve persze nem voltak jók a fények (pedig milyen jópofa, hogy még egy bécsi tuja is melléjük állt!)...
... hátulról viszont érdekes múltidézésnek tűnt, ahogy az 1-es és a 2-es vágányán is egy-egy Bengáli áll.
Az utat továbbra is a 151-essel folytattam. Közben csináltam egy búcsúfotót a vezetőfülkéjéről, ...
... aztán leszálltam (pár ismerőssel együtt) a Szinvaparknál.
És íme, eldöcögött az utolsó menetrend szerinti FVV csuklós! Ég veletek... bár egy ideig pótlásként még lehet, hogy lehet látni őket. A pálya - melyet ezek a korszerűtlen járművek az elfogadhatónál jóval nagyobb mértékben rongáltak eddig - biztosan nem fogja hiányolni őket...
Bár irtózatosan éhesek voltunk eddigre, ...
... azért készítettünk pár fotót az ünnepi menet miatt feltorlódott forgalomról. Itt éppen egy bécsi E1+c3 szerelvény látható, mögötte egy Tátrával.
A Tátra mögött meg jön még egy bécsi :)
Mire végeztünk a kései ebéddel, besötétedett. Ugyan állvány nem volt nálam, de megpróbáltam pár esti fotót lőni.
Közben némi forgalmi fennakadás is volt, így került a 2-esre ez a Tátra.
Szerintem nagyon klassz volt ez a típusbúcsúztató, ezúton is köszönetet szeretnék mondani a szervezőknek!
Bónusz: meg sem épített sínek...
Persze mást is csináltunk aznap. Perlaki Attilával és Ícével megnéztük, miféle akadályai is vannak az 1-es villamos meghosszabbításának Felső-Majláth felé.
A Felső-Majláth-i hosszabbítás lehetősége
Az 1-es jelenleg így végződik. Nem volt túl bölcs ötlet az új végállomási épületet úgy elhelyezni, hogy mindkét vágánytengely esetleges folytatását elállja, ...
... de persze ez csak egy a sok gond közül: nagyobb baj az, hogy az elkövetkező százvalahány méteren (azután, ahol a villamos már megszüntetett hurokvágánya anno elment balra) az út összeszűkül.
Ez persze nem igazán gond, ha progresszívan gondolkodunk: a házak elbontása nélkül a két forgalmi sáv közé be lehetne egy átlapolt, avagy fonódó vágányrészt rakni, a járdából csak egy kicsit lecsippentve. Mivel rövid és egyenes szakaszról van szó, valamint nem túl sűrű járatról, forgalmi akadályt nem jelentene, hogy egyszerre csak egy irányba lenne járható ez a (zártpályás) rész! Persze akár az is megoldás lehet, ha egyszerűen az úttestben futó vágányokat építünk!
A pár száz méter után kitágul a régi és új házak közti rész. Itt legszívesebben a parkba tenném a vágányokat, melyek nagy ívben kerülnék meg az ott található emlékművet, látványos térkialakításhoz vezetve.
A vágányokat ezután átvinném az úton keresztben (nem derékszögben!), a Szinva partjára, melyet persze kicsit rendezni kellene. A járat ezután így jutna el a kicsit feljebb levő lakótelepig, ...
... ahol kétirányú villamosok esetén akár a Szinva partján továbbhaladva jutna el a lakótelep belsejében levő számos üres terület egyikéig. Lehetőség lenne még "óriáshurokban" körbejárni a telepet (hasonlóan a 2-eshez), sőt, a villamost be lehetne vinni a lillafüredi kisvasút járműtelepére is, ahol akár peron-peron átszállást lehetne létesíteni a kettő közt. Körülbelül három helyet is láttunk, ahol elférne egy fordulóvágány a lakótelepen; ha meg fejvégállomásban gondolkodunk, még ez sem téma.
Összeköttetés a Vasgyár felé a régi bányavasút nyomvonalán
Számomra érdekes felvetés volt Attila részéről a volt perecesi bányavasút nyomvonalán eljuttatni egy új járatot a Vasgyárhoz, illetve akár onnan az iparvasút vonalán át az Egyetemvároshoz eljutó lehetséges további villamosvonalhoz.
Az egykori vágány helye ma is sejthető, a távlati tervekben kétszer sok sávos útnak van kiszabályozva. Miért ne lehetne síneket is odatenni közéjük?
Továbbhaladva a Vasgyári telep irányába. Bőven van hely.
Visszafele nézve a vasút egykori hídjától. Ezután kis bontásra lenne szükség, majd el lehet gondolkodni azon, hogy milyen formában kapcsolhatjuk ezt az ágat a 2-es vasgyári hurokvágányához, és merre vezethetjük tovább. A jelek szerint erre is több lehetőség kínálkozna. Mindezt persze csak gondolatindítónak írtam le: érzékeltetni akartam, hogy mennyi fejlesztési lehetőség van még a miskolci kötöttpályás közlekedésben!