életképek
vasút itthon
közelről
|
||||||||||
Villamoshangok WAV-ban
[Click here for the english version] Abban talán mindenki egyetért velem, hogy a villamosoknak nem csak a kinézetük jellemző, hanem a hangjuk is. Az UV-nek például, akárcsak elődjének, a Stukának, magasan vinnyogó, szinte szirénázó hangja van mind gyorsításkor, mind fékezéskor, míg a Tatra T5C5-nél a kocsiszekrény és a forgóváz rezonál be jellegzetesen. A Mukinak a sípja eltéveszthetetlen (na jó, a HÉV-nek is ilyen sípja van, azzal össze lehet téveszteni:), míg a villamoshangok koronázatlan királya, a Bengáli "gyorsításkor" bocsát ki olyan frekvenciájú hangokat, melyeket nem lehet összekeverni mással. Baracsy Ákos barátom digitális fényképezőgépével nem csak képet, hanem hangot is lehet rögzíteni, logikus volt tehát, hogy megörökítse a szegedi Bengálikat akusztikailag is. Sajnos a felvételek nem túl jó minőségűek, hiszen forgalomban levő villamoson, kézben tartott készülékkel lettek rögzítve, de talán valamit visszaadnak az eredeti élményből. Egy
szegedi Bengáli rögzítőféket old, majd lázas száguldásba kezd Az UV hangokat a 41-es és 47-es villamosokon rögzítettük egy májusi estén. A 41-es már csak abból a szempontból is szerencsés választás volt, hogy egyrészt a külső szakaszán este tíz után kevés utas van, így nem hallatszanak bele a felvételbe, másrészt Kőérbereknél nem hegesztve vannak a sínek, hanem csavarozva, így egy kisvasúthoz hasonlóan csattognak ("tadamm-tadamm, tadamm-tadamm"). Felfelé
menet: az UV "indításjelez", elindul, néha gyorsít, néha lassít, és megérkezik
a megállóba Pótkocsival
két megálló közt: motorhang nincs, csak az alváz surrogása, illetve ahogy
a rossz pályán időnként ugrál egyet a kocsi...
© Varga
Ákos Endre, hacsak nincs másképp jelölve. Figyelem: az oldalakon
található szövegek és képek csak szerzőik engedélyével közölhetők újra!
Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra |
||||||||||