Annyi (egészen pontosan huszonnégy) évnyi kötöttpályás tömegközlekedési életképezés után kicsit ráuntam a szárazföldre :) úgyhogy most a budapesti hajózásról fogok (megint) valami hasonlót csinálni. Amit látni fogunk, az ugyan nem tömegközlekedés, mert a BKK menetrend szerinti járatait rég elfújta a Covid, de ettől még közlekedés.
A Rákóczival Szentendrére
Eggyel több lapátkerekes Pesten!
Vegyesfelvágott
A Gróf
Vegyesfelvágott 2
Újra van BKV hajózás!
Vegyesfelvágott 3
A vízen ugyan nincs akkora élet, mint a villamoshálózaton, hiszen villamosból több száz szerelvény közlekedik, hajóból meg csak néhány tucat, viszont a felhozatal színesebb, hiszen elég nagy a választék a lapátkerekes nosztalgiahajótól kezdve a szárnyashajóig bezárólag :)
A Mahart dunai kirándulóhajóinak "szentháromsága", a Táncsics, a Rákóczi és a Hunyadi szerintem nem csak az én gyerek- és ifjúkoromnak voltak visszatérő szereplői. Utaztam rajtuk családdal, iskolával, haveri társaságokkal is. Akkoriban nem figyeltem, hogy konkrétan melyikre szállok fel, úgyhogy nem biztos, hogy mindhárom megvolt, emiatt jött rám, hogy menni kellene velük egy kört, amíg még megvannak. Sajnos nem tudom, ez lehetséges lesz-e, mert a Táncsics egy ideje (talán már évek óta?) nem mozdult el az Újpesti-öbölből, úgyhogy maradt a másik kettő. A következő gond, hogy ezek általában csoportokat visznek, nem menetrend szerint járnak. Amikor aztán valakitől tippet kaptam, hogy március utolsó hétvégéjén a Rákóczi fogja a szentendrei Mahart járatot teljesíteni, azonnal tudtam, hogy azon a hétvégén enni fogok egy lángost Szentendrén :)
Valamikor a nem rettentő távoli múltban gyakorlatilag zárt bálteremmé építették át a felső fedélzetet, ami esztétikailag - szerintem - nem tett jót a hajónak. Persze én úgyis elöl, a kormányállás előtti nyitott napozófedélzeten akartam utazni. Szerintem eredeti formájában nézett ki legjobban a hajó, de én úgy már nem láthattam.
Északnak tartva elmentünk vízibuszok, ...
... és egy konkrét vízi busz mellett is. Velem együtt mások is drukkoltak a fedélzeten, hogy pont akkor csobbanjon bele a Dunába, amikor mellette vagyunk, de sajnos megvárta, amíg továbbmegyünk.
Vajon az Inota vontató fog még önerőből mozogni?
A nem túl fantáziadús átépítés miatt sajnos nem látszik, de ez itt két váci alumínium vízibusz az első, 301-es sorozatból: elöl a Várkert, mögötte az Óbuda. A Várkert egyébként Tihany néven a legeslegelső 301-es volt!
A Rákócziban ma is a VEB Schwermaschinenbau "Karl Liebknecht" (azaz SKL, becenevén "Sakál") által gyártott motorok dolgoznak, úgyhogy rendesen vibrált az egész, de őszintén szólva én imádom az ilyesmit: kimondottan ellazít, elálmosít. Nagyon kellemes volt a lassú tempó is: lehetett beszélgetni, és másfél óra alatt így is felértünk Szentendrére.
Talán nagyon régen valami vízibusszal is jártam itt, de utána csak Moszkvákkal, úgyhogy jó volt végre egy ilyen nagy, hajószerűen kinéző hajóval megérkezni ide! Hazafelé HÉV-vel mentünk, úgyhogy itt sajnos búcsút kellett vennünk az öreg fejedelemtől.
Eggyel több lapátkerekes Pesten!
Gyerekkoromban még én is utaztam lapátkerekes gőzössel, igaz, már csak sétahajóként. Aztán leállt a Petőfi gőzös, és legközelebb Drezdában láttam hasonlót. Ott még ma is dolgozik kilenc belőlük, Magyarországon viszont egy sem. Sok-sok évvel később, a kétezres évek közepén bukkant csak fel valami hasonló Budapesten:
Ő itt a Gróf Széchenyi: egy lapátkerekes, de nem gőz-, hanem dízel-elektromos hajtásrendszerű hajó. Igazából semmi köze sincs Magyarországhoz: 1940-ben Korneuburgban Stadt Passau néven építették, és nem utólag lett dízeles, hanem már eleve így készült.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Az előző kép márciusban, ez pedig áprilisban készült, és nem dupla exponálás, hanem tényleg kettő lett az egy lapátkerekesből: hátul a "Grófot " látjuk, hozzánk közelebb pedig a testvérhajója, a Stadt Wien áll. Ez a hajó is hosszabb ideje magyar rész(?)tulajdonban van, de eddig Ausztriában üzemelt. 2024-ben rendezvényhajónak érkezett ide; tudtommal nem sétahajózott, legalábbis én nem találkoztam vele mozgásban.
A nap nem könnyítette meg a fotózást, de azért ebből a szögből is meg kellett örökítenem, innen ugyanis kicsit jobban látszik a lapátkerekes hajtás.
A felépítménye nem teljesen olyan, mint a Grófé, de azért látszik rajtuk, hogy testvérek.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Teljes valójában csak akkor lehetett látni őt, amikor a Gróf éppen dolgozott, ...
... ami főleg esténként fordult elő, naplemente környékén, lásd fentebb.
2024-ben a Mahart Passnave már csak Bíbic típusú szárnyashajóit közlekedtette, az utolsó Vöcsök is a parton maradt. A négy Bíbic közül csak az itt látható hárommal (I, II és IV) találkoztam, úgyhogy nem tudom, hogy mind dolgozott-e.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Jó kis gépek ezek: hamar felfekszenek a szárnyra, és mennek, mintha üldöznék őket :)
A Bíbic II-essel szemben jött a Kisfaludy ál-gőzös. Megpróbáltam a két gépet egy képre rakni, de olyan sötét volt, hogy a jelentős sebességkülönbség miatt elmosódtak :(
Ez a jelentősen átépített Moszkva minden délután és este kint volt a vízen. Hihetetlen mennyiségű turistát cipelnek a városnéző hajók!
A Gondola a kevés nem használtan vett hajó egyike a Duna budapesti szakaszán: 2017-ben Nyergesújfaluban épült. Nem tudom, hogy milyenek a hajózási tulajdonságai, vagy hogy mennyire jó utasként, de ránézésre tetszik.
A Kopaszi-gát oldalában állnak időnként mindenféle nem használt hajók. A hátsót nem ismerem, de elöl az EUrama a nyolcvanas években egy ideig Kuka néven dolgozott a BKV-nál.
Most pedig megmozgatjuk a képeket: dunai hajók áprilisból!
Fejdelem (már hogy Rákóczi) után a grófi cím visszalépés, de még nem sütöttem el az összes fotómat az oldal elején említett Gróf Széchenyiről!
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Ez a kép mondjuk már pont szerepelt a "Tavaszi kirajzásos" oldalon, de most kicsit bővebben is meg szeretném mutatni a hajót.
Lapátkerék munka közben. Valamiért azt gondoltam, hogy a dízel-villamos hajtás miatt egymástól függetlenül is mozgatható a két oldal kereke, differenciálisan kormányozhatóvá téve a hajót, de nem, ugyanazon a tengelyen vannak, úgyhogy az irányításhoz a kormánylapátot és a víz áramlását kell használni.
Április végén befizettem magunkat egy naplementés körre. Mivel a 77 méter hosszú, tehát kicsinek éppenséggel nem mondható hajó tele volt utasokkal, bent nem nagyon fotóztam, ...
... de ezt a lépcsőt azért meg kellett örökítenem. Titanic érzete volt, a jó értelemben: vártam, hogy mikor bukkan fel Kate és Leo :)
Nem csak azért szeretek a Duna belvárosi szakaszán hajózni, mert megnyugtat a víz csobogása, hanem azért is, mert nem lehet kétszer ugyanazt látni. Nem leszel pontosan ugyanott a napnak pontosan ugyanabban a pillanatában, nem fog pont ugyanott ugyanaz a hajó szembejönni, és nem lesznek egyformák a felhők se az égen. Utóbbiak aznap este csodálatosak voltak!
Régen közvetlen irányítás helyett ilyen telegráfokkal instruálták a hajó mélyén dolgozó gépészeket, hogy mekkora teljesítményt adjanak - és hogy előre vagy hátra. Ez a konkrét telegráf már nincs bekötve, legalábbis a karja sose mozdult el a képen látható állásból - de így is jól nézett ki a naplementében! Ha valakit érdekelne, hogyan működött a telegráfos "távirányítás", ennek a videónak az első 25 másodpercében megfigyelheti egy másik hajón.
A hajó régimódi kinézete és lapátkerekei ellenére nem gőzös, hanem dízel-elektromos hajtású, valahogy úgy, ahogy a dízelmozdonyok egy része (a dögösebbek). Két 460 lóerős Sulzer turbódízel hajt két Brown-Boveri generátort, és az ezek által termelt áram hajtja a két villanymotort, melyek a lapátkerekek tengelyét mozgatják áttételen át, átlagosan 40 fordulat/perccel. Ezen a fotón igazából csak a két dízelt lehet látni, jobbra a tüzelőanyagtartállyal. A kép a hajó egyik folyosójáról készült, mert a motorteret két oldalról is meg lehet nézni szép nagy ablakokon át.
A motorok nyolchengeresek, aktuális teljesítményüket a szelepek nyitásának-csukásának sebessége alapján elég jól lehetett követni: alapjáraton alig kotyogtak, menet közben gyorsan mozogtak. Persze egy ilyen motor nem pörög úgy, mint egy autóé: normál üzemben 500 fordulat/perc környékén dolgozik. A hengerek tetején a zöld (vagy rézszínű? éljen a színtévesztés!) valamik hőmérők.
A szelephimbák természetesen nem azért maradtak fedetlenül, mert jól néz ki, ahogy billegnek, hanem mert ezeket rendszeresen kenni kell, járás közben is. Indulás előtt láttam is a gépészt, ahogy olajat öntött az érzésre félmillió apró nyílásba. Ennek ellenére a motortér nem foltos, nem koszos - laikusként azt gondolom, hogy nem csak foglalkoznak az öreg svájci masinákkal, hanem szeretik is őket.
Itt van a szerkezet mozgásban, magyarázó feliratokkal!
Mikor partra szálltunk, már teljesen sötét volt, de rendesen fel voltunk dobva az élménytől - és a városnéző hajók számát nézve aznap este pár ezer további turista is hasonlóan érezhette magát, ...
... mert messze nem voltunk egyedül a vízen. És ez még csak az elő-előszezon volt, nem nyár közepe!
Lássunk pár Moszkvát: ez itt a Rapszódia, mely valamikor a kilencvenes években került az országba.
Az 1976-os gyártású Legenda is Oroszországból került ide.
A Nagymaros viszont eleve ide készült, 1977 óta járja a Dunát.
A Vidin nevű szállodahajó 1961-ben épült Óbudán a Szovjetunió számára. Valamikor a kilencvenes években jött "haza", és most olvastam a hajoregiszter.hu-n, hogy ez a hajó szerepelt a "Macska-jaj" c. film végén!
A Bem rakpart mellett található a Mahart bázisa, a legtöbb hajójuk itt alszik.
A szárnyasok is.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
A Sopron örök kedvencem marad. Sokszor szoktam munka közben látni, de 2024-ben csak az Európa mögé bújva fotóztam a Lánchíd felett.
Ideje egy újabb videónak: tavaszi hajómustra!
Gyerekkoromban természetes volt, hogy a Gellért térről hajóval mentünk a Margit-szigetre, és bár elvileg később is volt valami BKV hajózás, a városon belüli vízi közlekedés csak akkor került ismét érdeklődésem homlokterébe, amikor a BKK 2012-ben megindította menetrend szerinti járatait - plusz 2017-ben rövid ideig metróállomás-pótló hajó is volt. Sajnos 2020-ban ezek a járatok leálltak, ezután évekre kimaradt az életemből a budapesti hajózás.
Mivel a tömegközlekedés jellegű hajózás Budapesten ezer okból problémás (nem csak a hajók kora miatt, hanem mert nem egy szabályozott csatornáról vagy tóról van szó, hanem egy változó vízszintű, nagy sodrású folyamról, mely mellesleg nemzetközi hajózási útvonal, ezért tele van egyéb járművekkel, amiket nem lehet csak úgy átugrani), a fővárosi közlekedési vállalat most valami mással próbálkozott: napközben speciális napijeggyel igénybe vehető hop-on-hop-off körjárattal, mely négy helyen is megáll, plusz este két egyórás, megállás nélküli városnézővel. A járaton alapvetően a Hungária nevű, nemrég remotorizált és felújított BKV 100-as járt, mely gyerekkoromban a szerintem sokkal aranyosabb Kuka néven futott. Nem lehetne visszanevezni? Természetesen nem a Hungáriával van bajom, hanem hogy szerintem ezekhez a bumfordi kis hajókhoz jobban illenek a mesebeli törpék nevei. Ráadásul a cég nosztalgiahajóját máig Hófehérkének hívják!
A hajó belső terét felújították: az üléshuzatról sejthető, hogy a tömegközlekedési vállalat járművéről van szó. A gyerekeknek kitett játék kormánykerék szerintem nagy ötlet, kisgyerekként imádtam volna :)
Nagyon tetszik, hogy a járat kiköt a Margit szigeten; annak idején rendszeres nagymamánál nyaralós program volt a Jászai Mari térről oda átkelés a "héttörpe" hajókkal. Nem tudom, hogy az 5-6 perces út miért tűnt hatalmas kalandnak, de imádtuk! Ez a mostani járat persze nem áll meg a Jászain.
Valamelyik nap a Hungária helyett a Lánchíd ugrott be, azaz az egykori Szundi. Ami azt jelentette, hogy rohanhattam ki lefotózni és kipróbálni :)
Ő is fel lett újítva.
Tizenhuszonvalahány kört biztos mentem az év során, de a belső teret hanyagoltam, mert a kilátás miatt inkább a tetőfedélzeten utaztam.
A "tizenhuszonvalahány" út során rengeteg videófelvétel is készült.
A napközbeni járatokhoz nem, de az estiekhez járt valami pezsgőszerűség is. Pontosabban nem tudom, hogy mi volt, mert nem iszom.
A Bíbicek legtöbbször Esztergomba mentek, onnan hazajövet fél hét előtt még világosban el lehetett csípni őket. Volt, hogy kettő is ment, gondolom annyi utas volt, hogy nem fértek el egyben.
Fogalmam sincs, hogy a Phoenix I nevű hajó honnan jött, de szerintem nem lehet túl régen Pesten, mert nem rémlik, hogy láttam volna korábban.
Ismét itt a Hungária, csak eső helyett most naplemente előtt.
Este különösen szép a város hajóról, szerintem turisztikailag verhetetlen program a sétahajózás!
A BKV hajó a Parlament (tudom: Országház) tövéből indul, és oda is érkezik vissza - szerintem ennél jobb helyen nem lehet kikötni!