Tour de Trams 2004: Zürich, második oldal
Vonattal és villamossal az Alpokban (és a környékén)
Még egy pillantás egy pótra, ...
... aztán jöjjön egy Tram 2000!
Egy újabb szolíd lejtő.
A más városok esetben általában a főpályaudvar előtt levő közlekedési csomópont itt a Limmat folyó két partjára van "szétkenve". A legforgalmasabb szeglete a képen látható Central megálló/elágazás. A felénk közeledő jármű egy négytengelyes pótot vontató Mirage.
A 13-as vonal ottjártunkkor épp rövidítve volt: itt fordult egy olyan hurokvágányon, ami kétszer is keresztezi az említett folyót.
Csatolt Mirage-szerelvény. Ahogy kivehető, a két csukló ellenére ez a villamos csak hattengelyes: a csuklók alá rakott Jacobs-forgóvázak helyett a középrész alatt van egy forgóváz.
A csuklók emiatt egyszerű szerkezetűek, és jól átjárhatók; az amúgy is szélesnek ható belső tér ettől még tágasabbnak tűnik. Ez a típus is erős: négy 102 lóerős motorja van - megy is, mint a golyó!
Nem csak négytengelyes pótkocsikat kötnek mögéjük, hanem a típus vezetőfülke nélkül változatát, a "Vak tehenet" (ez a név egyébként a szembekötős játék német elnevezése) is.
Persze az is előfordul, hogy két "normális" (vezetőfülkés) Mirage-t csatolnak egybe.
A helyi típusok csatlókészüléke.
"Pónivonat" (hattengelyes motor+négytengelyes, vezetőfülke nélküli motormellékkocsi) kanyarodik a pályaudvar előtt a Bahnhofstrasséba.
Egy Tram 2000 belseje.
Errefelé jellemző konstrukciós megoldás, hogy a kifelé nyíló ráncajtók tengelye egy áttételen keresztül egy plusz alsó lépcsőfokot is lehajt. Valami ilyesmi kellett volna a budapesti ipari csuklósokra is, hogy ne kelljen olyan meredek lépcsőket beépíteni!
Lehet, hogy azért, mert szombat volt, de nem találkoztunk a zürichiek új büszkeségével, az alacsonypadlós CobraTrammal, láttunk viszont egy ilyen "svájci standard" nosztalgiaszerelvényt.
Ez a szerelvény azért volt kint, mert aznap nyitott a helyi villamosmúzeum. Felszállni nem volt időnk, de azért alaposan körbefényképeztük!
Az előbb látott nosztalgiajármű egy belvárosi terecske szélén húzódó összekötővágányról indult. Ezt elvileg csak eseményekkor használják, ami most be is következett: valamilyen felvonulás miatt hirtelen különféle viszonylatok bukkantak fel libasorban.
Az előbb látott standard kocsin felül egy 1928-as gyártású kéttengelyes szerelvény is közlekedett.
Sajnos erre se tudtunk felszállni, mert nem értünk volna vissza a vonatunk indulásáig; ennek ellenére szép emlékekkel távoztunk Zürichből. Remélem, fogok még errejárni!