Városi és nemvárosi közlekedés
Látogatás a Fehér úti Vasúti Járműjavító főműhelyben (1)
A főműhelyi látogatás létrejöttében nyújtott segítségért köszönetet szeretnék mondani a BKV Rt.Kommunikációs Osztályának!
A BKV valamikor a hatvanas évek vége felé, a metró építésének utolsó szakasza kapcsán szánta el magát, hogy egy vasúti járművekkel foglalkozó új műhelyt épít, ahol a metrók, a HÉV-ek és a villamosok kapják meg különböző szintű javításaikat. A telepet a metró Fehér úti kocsiszínjével összefonódva hozták létre; a létesítményre a különböző műhelyek megszűnésével (vágóhídi UV-főműhely, Füzesi) még nagyobb feladat hárult, bár közben a HÉV-ek nagyjavítási és vizsgáztatási feladatai átkerültek Cinkotára. A műhely elég nagy területen helyezkedik el, legmarkánsabb része a fő javítócsarnok, melybe elölről és hátulról is tolópadok segítségével állítják be a járműveket. Persze a szabadban is van látnivaló!
Megjegyzés: legtöbbször VJF néven, még gyakrabban Fehér úti főműhelyként hallottam a helyet emlegetni, de mostanában a VJSZ rövidítást használják, úgysmint BKV Vasúti Járműjavító Szolgáltató.
Az első képnek természetesen egy UV-t kell ábrázolnia! Ezek a kocsik (a képen a 3249) valószínűleg nem nagyjavításra érkeztek, hanem valami kisebb szerelésre, időszakos vizsgáztatásra.
A 3835 kicsit mintha árva lenne...
A motorkocsik alól eltávolították saját forgóvázaikat, helyettük ilyen vendégforgóvázakon mozgatják őket.
A 3257 nagy kedvencem, ő egy régebbi állapotban meghagyott, múzeumi célra lefoglalt UV, azaz a "Fapadlós".
Mint megtudtam, forgóváz hiba (repedés?) miatt érkezett ide.
A vezetőfülke.
A vezető feje fölötti rész: vészcsengő, motordinamó/légsűrítő kapcsoló, ablaktörlő-hajtómotor, sínfék-kar, elöl középen pedig a túláramkapcsoló karja.
És ez az a bizonyos fapadlós utastér.
A menetirányváltó és a menet-fék henger.
Mivel ezen a kocsin a "B" végen megmaradtak bizonyos vezetőálláshoz kapcsolódó berendezések, a kocsi közepén is találunk kontaktorokat.
Fapadló, kiszórt homok, és a kéziemelős (tekerős) ablakmozgató mechanizmus szerelőnyílása.
Na, erről a dobozról szégyenszemre pont nem tudom megmondani, hogy mit tartalmaz.
További fapadló részletek. Emlékszem, hogy kiskoromban mennyire elcsodálkoztam, amikor egyszer Zuglóban járva egy ilyen padlójú UV-val találkoztam - a környékünkön (XI. ker) fellelhetőek legnagyobb része addigra már gumipadlós volt.
A "B" kocsivég vezetőfülkéhez tartozó berendezései, melyeket más UV-n már nem láthatunk.
Szintén egyedi a kocsiselejtező kapcsoló szerelvénydobozból kiálló csonkja (baloldalt).
Ugorjunk egy későbbi technológiára: egy frissiben felújított Tátra (4165), melynek műszerfalán pár olyan dolgot is találni, amit a legtöbb Tátrában még nem: a FOK-GYEM utastajtékoztató rendszer vezérlőpaneljét.
A teljes műszerfal, baloldalt az előre (menetfokozatok) és hátra (fék) mozgatandó kontrollerkar.
A szakaszoló és földelőkapcsoló a plafonon rejtőzik.
Ez a másik furcsaság: az egyedi ajtónyitás gombja.
4165 teljes valójában. Az udvaron álló Tátrák többségén még nem volt ott ez a bizonyos ajtónyitó gomb.
1313, a kétszer is szerencsétlen számú ICS :-)
A műhely nagycsarnokában rögtön feltűnt nekem ez a tetőellenállás-mező darab, ...
... meg még pár más kiegészítő.
Az 1461-es ICS belseje. Izzós világítása miatt "klasszikus" hangulata van.
A székek ülőfelület nélkül. Az ICS-ben frappáns megoldásnak tartom, hogy az ülések az oldalfalra vannak rögzítve, így könnyebb a padló takarítása.
Az ajtómozgató mechanika angol licensz. Ebben a dobozban voltak elhelyezve eredetileg a kifelé (a megállóban tartozkódókhoz) szóló hangszórók is.
Egy "banán", az 1517-es. Kint, a telep hátsó részén rengeteg Hannoverből érkezett villamos áll, egy részük még pályaszám nélkül. Izgalmas nézni, ahogy egyre többen vannak; kár, hogy forgalomba állításuk sok UV sorsát fogja megpecsételni!
Az 1402-es alsó része hiányzik...
Az 1516-os "banán". Látszik, hogy közeleg a 3-as vonal indítása: elég nagy számban álltak bent a csarnokban, készítik fel őket a forgalomra.