életképek
építkezések
kocsiszínek
különmenetek
bemutatók
vasút itthon
vasút külföldön
keskeny nyomtávon
közelről
múzeumok
emlékek
jegyek
hajók
egyéb
Erdélyi kirándulás II.
(főleg Arad, de kicsit Kolozsvár és Nagyvárad is)
Gyorokon megnéztük az AHMV egykori remizét is, ahol az üzem nyolcvanas évek eleji átalakításakor leállított, akkor közel hetven éves átlagos életkorú kocsipark szinte az egyben meg van őrizve.
Egyik-másik kocsi működőképesnek tűnik...
Bárcsak nálunk is így megtartották volna a régi idők járműveit!
A képen egy Weitzer gyártású favázas kocsi, mely eredetileg benzinüzemű motorkocsi volt, majd a villamosítás után pótkocsiként használták.
Egy jobb állapotban lévő pótkocsi.
Egy "Mukinak" használt gothai.
Ugyancsak megvan még a korabeli áramátalakító. Vendéglátóink elmondták, hogy bár a jelenlegi áramellátó rendszer megbízhatóan működik, ha szükség lenne rá, a régit is gyorsan üzembe tudnák helyezni.
A végállomásra érkezés előtt a vágányok egy közúttal közös felüljárón haladnak át a vasút felett. És hát ez a felüljáró bizony nem csak a közúttal közös, hanem néha egész tehéncsordák is átvonulnak rajta!
Ez a két GT4-es arra vár, hogy visszavigyen bennünket Aradra.
Természetesen az általam nem túlzottan kedvelt Tatra villamosokból is bőven van a városban. Ez például, ha minden igaz, egy eleve ide gyártott T4R, ...
... míg erről a csatolt szerelvényről nem tudtam megállapítani, hogy nem valamelyik német városból kapták-e. Valószínűleg nem, de ez csak tipp. (A szerző megjegyzése: 2004-ben, amikor ez az oldal készült, még sokkal kevesebb információt lehetett az interneten megtalálni, ma már valószínűleg könnyen rá lehetne keresni a kocsi eredetére.)
Ezen meglepődtem: nem csak motorkocsijuk, hanem pótkocsijuk (B4) is van, ez a szerelvény Halle-ból érkezett.
Természetesen megtekintettük a város történelmi látványosságait is, így a Szabadság-szobrot, és aradi vértanúk emlékoszlopát is.
Kirándulásunk második napja utazással telt. Elhaladtunk Déva vára alatt, megálltunk Nagyenyeden és Gyulafehérvárott, majd a nap végén érkeztünk Kolozsvárra, ahol szabad program következett. Sajnos eddigre már elég sötét volt, így nem is nagyon erőltettem a nyolcvanas években (!) kiépített villamos fotózását.
Egyenszínű Timis 2 szerelvény a kanyarban.
Ez a szerelvény már jóval tarkább. Sajnos nem volt lehetőségem utazni velük, de állítólag a komfortjuk hagy némi kívánnivalót maga után. Talán ezért lehet, hogy a típust egyre inkább kiszorítják a sokszor régebbi építésű cseh és német eredetű villamosok.
Egy ex-berlini KT4D, mely '97/98 körül érkezett a városba.
A harmadik nap fő eseménye a nagyváradi tartózkodás volt. Természetesen innen nem távozhattunk egy kis villamosozás nélkül!
És ismét segítségre szorulok: ezek a Tátrák vajon magdeburgi, drezdai, vagy netán egyéb eredetűek? Az látszott, hogy többféle állapotú T4 és B4 (motor és pót) kocsi is közlekedett: némelyiknek 2+1, másikaknak 1+1 sorelrendezésű ülésezése volt, illetve láttunk modernizált ajtajút is.
Egy 1+1-es üléselrendezésű, ex-magdeburgi Tatra motorkocsi belseje.
Tatra pótkocsival még sosem utaztam, így ezt is ki kellett próbálni!
Váradon is vannak ex-berlini KT4D-k, melyek '97 körül kerültek a városba. Ez a példány '77-es gyártású. A négytengelyű csuklós egyébként eléggé hintázva száguldott a nem kimondottan jó állapotú síneken, ez már önmagában is élmény volt.
Aznap tipikus volt a villamosokat fotózó, illetve videózó emberek látványa városszerte. A képen látható szerelvény a festése miatt gyanús, hogy drezdai eredetű, de ez csak a pótkocsiról mondható el biztosan, a motorkocsit valószínűleg magdeburgi, amit azért festettek át, hogy jobban passzoljon a drezdai sárgákhoz...
Délután aztán hazaindultunk, és Debrecenen át érkeztünk vissza Budapestre, szép élményekkel gazdagodva. És ami tipikus: Románia területén végig kánikulában utaztunk, a busz klímája nem is nagyon bírta, de egy fél órával a Magyarországra való visszaérkezés után eleredt az eső, és utunkat borúsabb körülmények közt folytattuk.
Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra
