Teljesen hihetetlen, hogy milyen szép gyűjteményt rejt a Repülőtiszti Főiskola és repülőtér melletti kiállítási területet körbevevő betonkerítés! Az anyag világszínvonalú, viszont úgy tűnik pénz nincs rá, ezért egynémely gép elég mostoha állapotban várja sorsának jobbra fordulását. Az üzemeltetők a nehézségek ellenére folyamatosan dolgoznak egy-egy repülőgép helyreállításán: a legújabb szenzáció egy Balatonból kiemelt Il-2, és már készen van egy nagyon szépen megcsinált Mi-1-es helikopter, valamint első ottjártamkor munka folyt egy Aero-45-ösön. A képek 1999. szemptemberében, és 2000. júliusában készültek. A keskenyebb bemutatóképek a régebbiek, az akkori verőfényben nem sikerültek túl jóra; szerencsére második látogatásomkor fedett volt az ég, így több látszik a kiállítás anyagából.
A kerítésen belépőt ez a kép fogadja. Az Il-18-as szárnyain túl a Magyar Légierőben a második világháború után rendszeresített sugárhajtású vadász- és gyakorlógép-sorozatok egy-egy példánya látható, illetve a futóműtől balra egy F-104 Starfighter, jobbra pedig egy szétszedett Mi-8.
És íme a sorakozó: MiG-15, MiG-15UTI, MiG-17PF, MiG-19PF, MiG-21F, MiG-21U, illetve a kép jobbszélén egy Tu-134.
L-29 Delfin, egy sugárhajtású cseh kiképzőgép. Tényleg van valami delfines a kinézetében!
Ez a típus most is repül: L-39 Albatros,
könnyű kiképző és harci gép. Nagyon szép kerek, lendületes bemutatókat
szoktak vele repülni mind a kecskeméti repülőezred tagjai, mind a szlovák
"Fehér Albatroszok" bemutatócsapat. Formára is van olyan szép, mint hasonló
célú és korú társai mondjuk, az angol Hawk.
A MiF-21 első nálunk repült változata, az F. Érdemes összehasonlítani a későbbi 21-esekkel, karcsúbb törzskeresztmetszet, az orrbeömlőnyílás "szűkebb", és a pilótafülke teteje is jellegezetesen más megoldású.
Ez itt a 2000-ben kivont MiG-21MF modifikáció, terepszínű festéssel a régi nyers fémszín helyett.
A magyar légierőben rövid ideig (1979-199x) repült MiG-23MF, a pápai Sámán század jelvényével.
A gép szemből, jól látszik a merev szárnytő és a mozgatható szárnycsonk találkozása, valamint a kifejezetten bonyolult mechnanizációjú futómű, mellyel állítólag a bonyolultságához képest meglepően kevés gond volt.
A "huszonhármas" hátulról, különösen jól látszik az az "ugrásra kész" beállás, ami jellemezte a típust.
A már látott MiG-21, és egy Szuhoj Szu-22M3 csapattámogató és vadászbombázó, melyet néha a csatagép névvel is illetnek. Hasonló "kályhacső" design, de nagyobb méretben.
Az érdekes formájú gép szárnyainak külső harmada mozgatható, hogy javítsa a lassanrepülő tulajdonságokat.
A mozgatható szárnyrészek itt erősen nyilazott
állásban vannak, azaz nagysebességű üzemmódban. A negatív V beállítású
szárnyak tetején légterelő lemezek látszanak, illetve a szárny alján a
fegyverzetfelfüggesztési pontok. Az orr-rész oldalán pót levegőbeszívó/pompázsgátló
levegőszívók láthatók.
A már említett Tu-134, elég piszkosan, de azért továbbra is karcsúan. A háttérben egy másik MiG-21F.
Egy teljes kép az LBFerencről, az előtérben egy futómű nélküli, álcázóhálóval letakart L-39, baloldalt pedig egy Mi-1-es farokrésze látszik (ez nem a felújított Mi-1, hanem egy másik).
An-24 szovjet (bár most már Ukrajnában van a gyár) szállítórepülőgép, annak is VIP változata, melyet kormányküldöttségek szállítására használtak.
An-26, tulajdonképpen az előbbi gép katonai változata. Hihetetlenül "repülőgépes" pilótafülkéje van! Érdekes volt látni a raktérben a lenyitható farokrészhez vezető futószalagot is. És még egy furcsaság: az első látogatáskor egy egykori szerelő kalauzolt körbe bennünket, ő mondta el, hogy a fedélzeti segédhajtómű ennél a típusnál nem csak energiát termel, hanem tolóerőt is, mivel a gázsugara hátrafele van kivezetve.
Az An-26 orra, oldalt a navigátor kis figyelőkupolájával, azt hiszem jó képeket lehetne készíteni arról a helyről!
A figyelemre méltó helikoptergyűjtemény részét képzi ez a Ka-26-os, mely az egyetlen koaxiális rotorú forgószárnyas itt. Ilyennel a mai napig elég gyakran lehet találkozni az országban: bár már egyszer majdnem eltűntek, most ismét népszerűek lettek utaztatási, mezőgazdasági célokra.
Mi-2, mind a mai napig aktív típus: hadsereg, rendőrség, légimentők, utaztatás... Alakja miatt "csirkecombnak" becézik.
Mi-4: a hadsereg nem használta túl sokáig; a típus talán legemlékezetesebb szereplése az "Az oroszlán ugrani készül" című magyar filmben volt, amelyben Bujtor István először gyakorolta a helikopterről való függeszkedés művészetét. Érdekes egyébként, hogy a dugattyús motor az orr-részben volt (emiatt a helikopter erősen orrnehéz volt), a pilóta ennek a tetején ült, a törzs alsó részében pedig utas- és raktér volt. A kiállított gép hasrészén egy forgatható, lövész által irányított géppuska van.
Egy utasszállításra kialakított Mi-8-as helikopter, amelynek belsejét külön jegy vétele után meg is lehet tekinteni.
Itt láthatod a gép műszerfalát
Ezen a kissé sötétre sikerült képen a Mi-8 bázisán kifejlesztett Mi-24 harci helikopter egy közepesen öreg változata látható - a főrotorlapátok és gázturbinák nélkül. Félelmetes egy látvány ez a repülő tank, még így is, mellesleg az első ottjártamkor még nem is volt a kiállítás területén, remélhetőleg egyszer teljesen rendbehozzák. Egyszer ültem a pilótafülkéjében, egyből visszaszívtam azt, hogy a helikoptereken sokkal kevesebb műszer és kapcsoló van, mint egy repülőgépen ;-)
Az előbbi helikopter orr-része. A felső kabinban ül a pilóta, az alsóban a fegyverrendszer-kezelő. A négycsövű gépágyú alatt a lokátor és az optikai célzórendszer páncéllemezekkel zárható nyílása látható.
PZL-104 Wilga, négyszemélyes, csillagmotoros lengyel könnyű repülőgép, itt éppen a légirendőrség színeiben. A szárny belépőélénél látszanak a merev orrsegédszárnyak, melyek kitűnő lassanrepülő tulajdonságot kölcsönöznek a típusnak, valamint látszik az, hogy a fülkének milyen nagy felületű ablakai vannak, ezért is volt alkalmas megfigyelő feladatokra. A rendőrség már hosszú ideje nem repüli a típust (átnyergeltek helikopterekre), de sportrepterek környékén még mindig gyakran felbukkan, elsősorban vitorlázók vontatásánál használva, illetve repülőnapokon utasreptetésre.
M15 Belfegor, szovjet tervezésű (bár később a lengyel PZL gyártotta) _sugárhajtású_ mezőgazdasági repülőgép. Hogy még UFO-bbnak tűnjön, kétfedelű is, dupla függőleges vezésíkkal, ebből sejthető, hogy gondok voltak a stabilitásával. A permetezőanyagot a két szárny közti hatalmas "bumpszlikba" töltötték. Magyarországon soha nem használták, ezért külön kellemes meglepetés volt itt rálelni, hiszen eddig csak könyvekben láttam. A gyakorlatban nem vált be a típus, egyrészt súlya miatt, másrészt mert a sugárhajtómű nem bizonyult megfelelőnek a feladatra.
Meglepő volt a főként a Magyar Légierőben szolgált típusok közt látni ezt az "özvegycsinálót", az amerikai eredetű F-104-est, mely a Török Légierő ajándéka volt. A gép a kis szárny- és kormányfelület miatt gyakorta bekövetkező balesetek miatt kapta a nevét (illetve az az F-104G altípus volt, melyet átalakítottak, és a kelleténél jobban megterheltek; több mint száz darab zuhant le belőlük).
Kifejezetten látványos a gép nyíl alakja, nem véletlenül hívták ember vezette rakétának.
Egy másik "vendég": a svájci légierő Hawker Hunter típusú gépe. Különösen érdekes típus, mert az első és második generációs sugárhajtású vadászgépek közé tartozik. A műszerfal egyes elemei szép színesre voltak festve, érdekes látványt nyújtott az is.
A közelmúltban emelték ki a Balaton iszapjából ezt az Il-2 roncsot, mely évtizedekig rozsdásodott ott. A törzs fából készült részei teljesen elkorhadtak, a páncél- és fémrészek azonban meglepően jó állapotban maradtak!
Ugyanez más szögből fényképezve, a háttérben egy Mi-8 és az An-24 bal hajtóműve és szárnya.