Ezúttal egy csak részben repülős témájú a látogatásról szóló beszámoló következik, hiszen a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Pintér Művek összefogásával Kecelen létrehozott Hadtörténeti Park csak viszonylag kis részét képzik repülőalkalmatosságok. A "kis" jelző persze relatív, hiszen elég komoly mennyiség ez is - de egyéb haditechnikai exponátumból még több van. Konkrétan egy kisebb hadsereg parkol a keceli II. Rákóczi Ferenc út 171-177. szám alatti területen. Ezzel együtt, mivel nem vagyok túlzottan járatos a haditechnikában, a kiállított tárgyak egy részének mibenlétét (vagy funkcióját) tekintve csak találgatni tudtam, némi guglizással kiegészítve. Esetleges javításokat és kiegészítéseket emiatt tehát szívesen fogadok!
[Repülőgépek és fegyvereik] [Légvédelem][Kis kitérő][Nagyvasak][Még nagyobb vasak] [Egyebek]
Megjegyzés: ezek a képek csak kis részét mutatják a kiállított anyagnak, részben a webtárhely végessége miatt, részben meg azért, mert a területen nem volt könnyű fotózni. Mivel ezt az oldalt kedvcsinálónak szánom, hogy mások is felkeressék ezt a gyűjteményt, ez remélhetőleg megbocsátható :)
A repülőgépeknél a Magyar Légierőben a második világháború után rendszeresített masinák közül a MiG-ek képviseltetik magukat a legnagyobb számban. A MiG-15-östől a 23-asig találhatunk egy- és kétszemélyes változatokat.
Sajnos nem találtunk táblákat a gépek előtt, így találgatni fogok: F13 változanak nézném a fentebbi 21-est, de az oldalszáma nem tűnik ismerősnek. A jobboldali fotón egy hozzá (is) való K-13/R-3/AA-2 (ki hogy hívta) légiharc-rakéta látható, melynek érdekessége számomra csak nőtt azzal, hogy végre az infravörös keresőfejet is látni lehetett rajta, nem volt letakarva.
Ez itt baloldalt a kicsit combosabb MiG-21MF verzió, gyerekkorom kedvenc kályhacsöve. Jobboldalt valószínűsíthetően egy H-25ML/AA-10 föld-levegő rakéta látható (mi tényleg használtunk ilyet 21-esen?), mögötte pedig egy 57 milliméteres, nem irányított rakétákat tartalmazó blokk.
Sajnos mivel a gépekre rendesen nem lehetett rálátni, nem készítettem olyan fotókat, amik alapján meg tudnám mondani, melyik kép melyik géphez tartozik, és hogy az előbbi, illetve az itt látható függesztmények az MF-en vagy a bisz-en voltak láthatók. A baloldali képen talán szintén egy K-13-ast látunk, mellette pedig valami összetettebb függesztősínt. Jobboldalt - ha jól gondolom - egy SzPSz–141 rádióelektronikai zavarókonténter lóg a gép hasa alatt.
Nem tudom, mitől, de a füves placcon álló gépek ilyen fura színűek voltak, állítólag a fű locsolására használt szűretlen víz magas vastartalma miatt. Kár ezért, mert ha rendesen karban tartva lenne a terület, egyből látszana, hogy Közép-Európa legjobb "retró" haditechnikai parkjában vagyunk! A baloldali képen egy kétüléses MiG–23UB látható, amiről azt olvastam, hogy '91-ben érkezett a szovjet légierőtől, a Beled mellett Reinhardt Róbert századossal és Bakó Ferenc ezredessel a földnek csapódott 16-os oldalszámú gép pótlására. Jobboldalt a másik kiállított (az együléses) 23-as egyik főfutója látszik, azzal a bonyolultnak tűnő mechanizációval, ami mindig lenyűgöz, ha látom.
A Szu-22M3 nagy kedvencem, valószínűleg sose fogom megérteni, miért kellett kidobni őket. Csatagépeket, felderítőket tartani szerintem értelmesebb dolognak tűnik (már ha elfogadjuk, hogy hadseregre, azon belül pedig légierőre szükség van), mint szuperszónikus műrepülőgépeket, bár persze ettől még én is imádom a MiG-29-eseket :)
A baloldali képen látható rakétáról
remélhetőleg valaki majd megmondja micsoda, mert nekem nem sikerült rájönnöm.
egy H-25MR, köszönöm a segítséget! Jobboldalt egy KKR-1 felderítő konténert
látunk.
A már említett, fura elszíneződés jeleit mutatta ez a Saab J-35 "Draken" a fűben. A placc szélén álló Mi-24 viszont kimondottan tisztának tűnt.
Ezek a gépek csak részben színeződtek el: baloldalt egy Z-43, jobbra egy An-24V, a kiállítás legnagyobb darabja.
Cseh kiképzőgépek: a tényleg palackorrú L-29 "Delfin", és egy L-39 "Albatrosz". Utóbbi felett látszik egy állványra helyezett Jak-11 farokrésze, sajnos őt nem sikerült jól lefotóznom.
Pár régebbi kályhacső: MiG-17PF és egy Scud. Mögötte a Magyar Légierő első szuperszónikus vadásza, a MiG-19PM.
Utóbbi fegyverzetéhez tartozott a K5M (NATO kód szerint: AA-1) jelzésű, vezetősugaras irányítású légiharc-rakéta. Tőle jobbra egy K-13-as. Elég jól látszik már ránézésre is a kettő közti, generációs értékű különbség, nem?
Utóbbi egyébként az amerikai Sidewinder egy korai változatának másolata: az egyik tajvani krízis közepette egy tajvani gép kilőtt egy ilyen rakétát egy kínai gépre, de a fegyver nem detonált, a kínai gép pedig elvitte haza magával. Némi egyezkedés után a rakéta a Szovjetunióba került, ahol annyira gyorsan másolták le, hogy egy az egyben kópiát készítettek: állítólag amerikai szakértők később kipróbálták, és a szovjet és az amerikai rakéta darabjai csereszabatosak maradtak, bár előbbi kicsit megbízhatatlanabb volt. Hogy ez valóban így volt-e, azt nem tudom megítélni, de szovjet oldalról sem tagadják, hogy a K-13 nem tekinthető saját fejlesztésnek.
A gépek körül hajtómű- és fegyverzetdarabok vannak kiállítva. Sajnos nem volt időnk annyi ideig nézegetni őket, ameddig jól esett volna. Jobban mondva pont a jólesés (jól esés) miatt kellett sietnünk. Az ugyancsak jelenlevő MiG-15-öst, Mi-1-est, Mi-2-est, Mi-8-ast ezért most kihagyjuk.
Próbáltam valami formát adni az oldalnak, de ismereteim határt szabnak ennek. Jobb híján hát leegyszerűsített kategóriákba foglaltam a képeket - a repülőgépek után valahogy logikusnak tűnt, hogy légvédelmi berendezések következzenek:
Baloldalt egy egész jól beálcázott (:)) 2K11M2 "Krug" rakétakomplexum 2P24M1 típusú önjáró indítóállványát láthatjuk. Ezek közepes hatótávolságú (11-50 kilométer, 100-24000 méter magasságig) csapatlégvédelmi rakéták. A jobboldalt látható 2K12 "Kub"-ok, melyek valamivel közelebbi célok leküzdésére szolgálnak (24 km/12000m), őket egészítették ki tulajdonképpen.
Ez az Sz–200 "Vega E" (NATO-ul szólva: SA–5 "Gammon") rakétakomplexum, V880 rakétákkal még tiszteletet parancsolóbb (10–255 km hatótáv, 1000–40 800 m magasságig). A jobboldali képen egy oktatási célú metszetet láthatunk a rakéta saját radarantennájáról.
A látott rakéták persze nem sokat érnek a hozzájuk tartozó infrastruktúra nélkül. Sokféle lokátor és miegymás ki volt állítva, most csak két képet teszek be: a jobboldali jószág (1SZ19M1 önjáró felderítő és rávezető állomás - SZURN) a korábban látott Kub rendszerhez tartozott, jobboldalt pedig a Vega komplexum részeit láthatjuk: cél alávilágító lokátor adó-vevő kabin, vezérlőkabin, az indító rendszer startelőkészítő kabinja.
A sok elektronikus-szuperszónikus cucc közt örömmel láttam egy gőzmozdony "vontatta" vonatot a tárolóteret leválasztó kerítés túloldalán:
Szégyenszemre meg nem mondom, hogy 375-ös vagy 376-os a mozdony (utóbbi tulajdonképpen az előbbinek volt az egyszerűbb változata), de aranyos! Mögötte egy ránézésre modernebb pőrekocsin egy büszke T34-es meresztette a csövét.
Egy PT-76 könnyű/közepes harckocsi is a vonaton állt, a szállításra előkészítettség egy valósághűbbnek tűnő állapotában :) Sajnos a vonatot nem tudtam fotózni, ezért nézzünk meg inkább egy sor - nem kicsit kopott - csőrös Csepelt! Szerencsére ezekből a kedves döcögényekből évről-évre több működőképes van, talán ezek közül is talpra áll majd egy-kettő.
És a Csepelek után jöjjenek a további gumikerekű nagyvasak!
Tatra T148-asok (balra középen) és ZIL-131-asok (jobbra) állnak sorfalat a kerítésnél, némi KrAZ-közreműködéssel (jobboldal széle mindkét fotón). A nem kis gépjárműgyűjteményben a pontonhordozótól a hídvetőn át a sugárhajtóművel felszállópályát takarító speciális járgányig minden van!
Ezek a GAZ-66-osok (baloldalt) megdöbbentően jól néznek ki, és nem csak a ZiL-ekhez képest - mintha most szedték volna elő őket a dobozból. Jobboldalt: egy darus Ural–4320 fele, majd egy Ural-375D, és egy ZiL. Előbbiek a KRUG komplexumhoz tartoztak.
A baloldali gép egy ZiL-157-es, a jobboldali pedig egy régi ismerős: ZiL-130 - bár kicsit furcsa, hogy nem kék-fehér színű :)
És hogy teljes legyen a kép, további keleti csodák: Praga V3S (balra), és DAC665 mobil harcálláspont (törzsbusz).
És pár nagyvas, amiről régen mindig azt hittem, hogy Tatra 813, ám most már inkább Csepelnek nevezném őket. Véletlen, hogy ennyire hasonlít a vezetőfülke dizájnja? A baloldali jószágot D-566-nak saccolom, a jobboldalira viszont (a kerekek számának ismerete nélkül) önkéntelenül rámondanám, hogy a nyolckerekes verzió, ha nem úgy tudnám, hogy abból csak egy prototípus készült (D-588).
És jöjjön a faszerkezetű szekrénnyel épült KrAZ-255, a budapesti utak örökös királya! Hihetetlen egy masina: vezetni még akkor se merném, ha lenne rá jogsim, de az utazást kipróbálnám egyszer egy ilyennel! A jobboldali képen egy PRV-16 magasságmérő lokátor látható. Valószínűsíthetően.
Baloldalt egy klasszikus: poszt-második világháborús ZiSz-151-re telepített BM-13 "Katyusa". Jobbra BRDM–2-re telepített 9K31 "Sztrela" (SA-9 "Gaskin").
Balra "a" PSzH (páncélozott szállító harcjármű), a D-944-es (alternatív nevén: "nyuszibusz") látható, egyfajta mementóként rendőrségi festésben. A jobboldali járgány kilétére viszont ötletem sincs. Első látásra egy igen keményen beszteroidozott Suzuki Vitara, aminek a tornyában egy Dalek ül, de természetesen nem akarom csúfolni a műszert.
Ezt a baloldali deszant-homokfotót azt hiszem valamelyik repülőnapon láttam, akkor egy Mi-8-asból gördült ki. A tetején levő csúzli ellenére nem hiszem, hogy nagyon biztonságos jószág lenne harcban. A jobboldali járgányt viszont mindenki ismeri, csak kicsit más formában: ő egy Robur, itt épp szanitéckocsiként.
Az eddigi gumikerekűek könnyített szerkezetű sportkupék voltak a most jövőkhöz képest:
Az AT-T sorozat gépeinek neve hallatán gondolom nem csak nekem jut eszembe a birodalmi lépegető, másnéven az AT-AT. Nos, ez a névrokon se könnyed egyéniség. Baloldalt a BTM-3 verziót (gyorsjáratú lánctalpas árokásó), jobboldalt pedig a pesti dugók holtbiztos ellenszerét, a BAT-M-et (tulajdonképpen egy bulldózer) láthatjuk.
A rakétás tüzérség a "Luna" kis hatótávolságú tüzérségi rakétával képviselteti magát. Legalábbis a baloldalin egy R-70-est hordozó ZiL-135-öst látok (FROG-7), és szerintem jobboldalt is egy hasonló rakéta (R-50) pihen a PT-76 bázisára épített lánctalpas indítón.
Ami a csövön kifér: 2Sz1 "Gvozgyika" 122 mm-es (balra) és 2Sz3 "Akácija" 157 mm-es (jobbra) önjáró tarack.
Kiskoromban csak a "tankokat" ismertem, most meg azt se tudom megmondani, hogy ezek T54-esek vagy 55-ösök. És hogy van-e köztük valami komolyabb különbség, ami azt indokolta, hogy ne csak egyikük legyen kiállítva, hanem mindkettő. T-70-est viszont mintha nem láttam volna.
Nagy csúzli, kis csúzli: baloldalt egy 2P19 szállító-indító, egy Scud-A-val (SS-1B, R-11) megpakolva, jobbra pedig... mi is?!
Sokmindent láttunk eddig, amiről nem tudtam, hogy mi pontosan, most jön az, amiről még pontatlanul se nagyon tudom :)
Baloldalt: repülőgép-póttartályok és (fegyverzet?) függesztősínek. Jobbra: elől talán egy úszóakna, mögötte egy harckocsi hajtása, sebváltóval.
Az ágyúk/aknavetők/stbk rajongói is jól érezhetik magukat.
Mint már a vonatnál említettem, a kiállítótéren túl jókora tárolótér húzódik, további kincsekkel. Egy részük úszó jellegű (baloldalt), más részük anyagot mozgat. Azok a nagy targoncák vajon minek a szállítására-mozgatására szolgáltak? Úgy sejtem, nem háztartási kekszekkel teli kartonokat emelgettek velük a teszkóban...
És a végére maradt az egyik legmegdöbbentőbb kiállítási tárgy, ami amúgy rögtön a bejáratnál megadja az alaphangot. Ez ugyanis egy RT–23 "Malagyec" (SS-24 "Scalpel") interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) tubusa, mely éles mivoltában 10 darab, önállóan célra irányítható, egyenként 550 kilotonnás (!) robbanófejét 10000 kilométeres hatótávolságba tudná juttatni. Szerencsére nem éles, csak egy hegyes cső, de ilyet máshol se nagyon lehet látni. Amúgy ezeknek a rakétáknak a többségét vonaton mozgatták, onnan is indították volna, még ijesztőbbé téve a képességeit. Jó, hogy itt már csak szobor!
Vissza a nyitóoldalra
A készítőről