Hosszú hétvége Felső-Sziléziában IV. 

Előző oldal

Vissza Bytomba

Mivel a napnak még korántsem volt vége, elindultunk vissza Bytom belvárosába.

Azaz csak indultunk volna, mert Intersziti meg akarta várni a nosztalgia ráhordójáratot. Legalább 50 percet vártunk, mire megjelent ez az 1953-es gyártású KSW-utánépítés (balra). Sajnos nem indult vissza azonnal, hanem bement a remizbe, és ott várt valamire. Mi ezt meguntuk, és egy sima 105Na-val zötyögtünk vissza, útközben találkozva a másik nosztalgiaszerelvénnyel is. Az 1100-as pályaszámú N kocsit azért még láttuk aznap, Bytom "Moszkva terén", a Plac Sikorskiegón (jobbra).

És ha már itt voltunk: a múltkor ez a tér nem volt átjárható, a villamosok deltázva fordultak. Most viszont minden elkészült, és nagyon kultúráltan nézett ki. A három vágányos elrendezésben az a furcsa, hogy így csak a jobbszélső sínpárra álló villamos tud a peron mellett állni, a középső, ill. baloldali vágányon állókról a sínekre kell leszállni (lásd jobboldalt). Vajon miért nem építettek peronokat a sínpárok közé?

Azért a dolog működni látszik, ellentétben a jobboldali képen látható kijelzővel.

Az 5-ös vonalon találkoztunk egy szólóban közlekedő 111N-nel is (kétoldali ajtós kocsi), melynek vezetője lelkesen integetett az itt nagy számban előforduló villamosfotósoknak.

Baloldalt: kicsit furcsa, de a Plac Sikorskiegón levő háromvágányos végállomás/elágazás után Chorzów irányába rögtön egy egyvágányos szakasz következik. Jobboldalt: egy erősen kopott állapotú 105Na belseje. A háromszázvalahány kocsi jó része néze ki valahogy így.

A kihagyhatatlan 38-as járat

Az imént azért nem izgultunk nagyon amiatt, hogy nem sikerült a ráhordó járat N-kocsijaival utaznunk, mert még előttünk állt a 38-as vonal meglátogatása, ...

... melyen minden nap üzemszerűen egy N-kocsi közlekedik (illetve Halottak Napja környékén kettő is). Ez a vonal egy domboldalra visz fel egy olyan út közepén, amely mentén rögtön hat temető is fekszik. A város meg akarta a vonalat szüntetni, a helyi lakosok viszont meg akarták tartani. Végül költséghatékony módon két leállított kéttengelyest helyeztek vissza üzembe, "ők" ingáznak itt fel-alá.

A kocsi vezetője nagyon lelkes lett, amikor megtudta, hogy magyarok vagyunk: bár se angolul, se németül nem tudott, mindenképpen kommunikálni szeretett volna velünk. Konkrétan szétkapta nekünk a fél villamost, mindenre rámutatva, hogy hogy nevezik azt magyarul. Olyan élmény volt, amit szerintem soha nem felejtünk el :)

Balra: az öreg döcögény amúgy fel van készítve a mostani technikai elvárosoknak megfelelően: a középső, gyenge fényű sugárvető helyett fényszórokat kapott, de még féklámpákat is! Jobboldalt: a város közepén véletlenül belefutottunk a nyílt nap végeztével hazafelé tartó "csillagrombolóba".

Bytomból "kis" kerülővel, a 18-as villamossal tértünk vissza Chebzie-be, majd onnan Chrorzów-n át Katowicébe. Sajnos útközben túl sötét volt a fotózáshoz, ezért egy másnapi képet rakok be Ruda Południowáról, ahol a 18-as visszakanyarodik Chebzie felé (baloldalt). Na jó, bár állvány nélkül készült, és ezért nem tökéletes, de egy Chebzie-i képet is iderakok (jobboldalt). A jobb szélen látható, gőzölgőnek tűnő építmény, ha jól tippelem, a villamosüzem egyik áramátalakítója lehet. Volt egyfajta hangulata az egésznek!

Folytatás: út a felső-sziléziai villamoshálózat legnyugatibb pontjáig, majd vissza (nem) kis kerülővel


Vissza az oldal tetejére   Vissza a tartalomjegyzékhez