Városi és nemvárosi közlekedés
A Budai Fonódó első napjai
Egy teljesen szubjektív oldal
Figyelem: ez az oldal gondolatokat, véleményeket tartalmaz, nem abszolút igazságnak szánt megállapításokat, és inkább korképet, hangulatot akar megidézni, mint műszaki vagy forgalomszervezési részleteket.
2016. január 16-án akkorát változott a budai villamosközlekedés, mint amekkorára talán a 2-es metró megnyitása óta nem volt példa*. Na jó, ez erős túlzás, de tényleg elég nagy volt a 2016-os változatás is. Míg '72-ben megszüntettek, rövidítettek, most építettek és hosszabbítottak, még ha tulajdonképpen nem is óriási volumenben. Teljesen újonnan épített (bár régebben szintén létező) vágányok csak a Batthyány tér és a Margit híd budai hídfője közt épültek, plusz az összekötővágány a Frankel Leó utcában. Mégis, ezekkel a kis hiánypótlásokkal hirtelen hálózat lett a vonalak addig lazán kapcsolódó halmazából. Persze a fonódó járatok ötlete egyátalán nem volt forradalmi, hiszen például a Bartók Béla úton sose szűnt meg az ilyen jellegű közlekedés: a Körtérre több irányból érkező villamosok két megállónyi közös futás után a Gellért tértől mindig is több irányba mentek tovább. Ezzel szemben állt a hetvenes évektől a kétezres évekig tartó, csakis a pálya fenntarthatóságát és a forgalomszervezés egyszerűségét figyelembe vevő irányzat, mely ha tehette volna, csupa egyenes vonalakat épített volna, melyek nem találkoznak, nem csatlakoznak egymáshoz vagy válnak szét, ehelyett a csomópontokban mindig az utasoknak kellett volna átszállniuk a továbbutazáshoz a következő egyenes vonalra. XI. kerületiként persze elfogult vagyok, hiszen amióta megindult a budai fonódó villamos, azóta sokkal kényelmesebben jutok el Közép- vagy Észak-Budára. Sejtem, hogy a 61-es villamos menetrendszerűsége csodálatos volt, amíg csak a Moszkva tér és a Körtér közt pörgött, de nekem nagyon bejön, hogy nem kell a Szent Margit Gimnáziumig elkirándulnom a Gombától, és ott megint várakozni, ha a Villányira vagy az Alkotásra megyek, hanem a 17-es rögtön továbbvisz. És itt most nem arról van szó, hogy belehalok kétszáz méter gyaloglásba, hanem hogy minden egyes plusz átszállás egy újabb szög a tömegközlekedés elfogadottságának koporsójába. Az meg, hogy Újlakra vagy Óbudára milyen egyszerű lett hirtelen eljutni, szinte mesés. Hát még ha a Pacsirtamező utcai vonal is megépült volna!
Mindenesetre 2016 januárjának második fele azzal telt, hogy ízlelgettem az új hálózatot. Természetesen voltak fennakadások, időnként szétestek a követési idők, de a tapasztalatom ma már az, hogy nem rosszabb a menetrendiség a Fehérvári úton, mint azelőtt. (Sőt!) Ahogy balra látható, az első napokban az elektronikus kijelzők nem mindig működtek a járműveken, emiatt egyes kocsik "némán" jártak, másikaknál táblát dobtak a szélvédő mögé.
Amivel nem értettem 100%-ig egyet, az az "SZTK Rendezőpályaudvar" két járat által is végállomásként való használata. Értem, én, hogy valaki kiszámolta, hogy a Körtértől délre nem éri meg annyi villamost járatni, mint onnan északra, de a saját tapasztalatom az, hogy a körtéri nagy kiürülés után az Újbuda-központnál ismét eléggé megtelnek a járművek. Sőt, amióta van 1-es villamos ott, az Etele útnál is sokan szállnak fel. Ha kívánságműsor lett volna, Albertfalva kitérőig biztos elvittem volna az 56-ost, még akkor is, ha pár kocsival több kellett volna hozzá. Ez a lehetőség aztán végleg elúszott, hiszen néhány hónappal később (2016 júniusa és augusztusa közt) megszüntették a Kitérőnél a fordulóvágányt. Csúcsidőn kívül most nem lehet közvetlenül eljutni Krisztinavárosba, amit addig a 18-as tudott, illetve Hűvösvölgybe se, ami persze már kicsit luxushiszti. Ezzel együtt szép időben, hétvégéken szívesen álmodozok arról, hogy átszállás nélkül fel tudok menni a hegyekbe :) Ezeken túl egyébként az, hogy két járat áll be az SZTK előtti vágányra, majd áll onnan ki, a Fehérvári úti forgalmat is rendszeresen feltartja. Win-win helyzett lett volna - még ha kicsit költségesebb is - ha valamelyik járat továbbmegy délnek.
A Körtéren a Villányi úti átszelésen néha egész német vagy svájci szintű tumultózus jelenetek játszódnak le, ahogy a különböző irányokból jövő villamosok bevárják egymást, aztán mennek a dolgukra. Mondjuk annyira azért nem mennek egymásra, mint Temesváron :)
Bár én úgy nőttem fel, hogy sokkal több sín volt a Móriczon (konkrétan minden irányból minden másik irányba el lehetett jutni a teret körbejárva), tudom, hogy sok embernek rengeteg munkája van abban, hogy ez a forgalmi kapcsolat létrejöhetett. Ne felejtsük el, hogy kicsit korábban még az volt a divat, hogy minden vonalat vágányzáró bakkal el kell torlaszolni, a folytatásukba díszkövet, aszfaltot, szobrot kell építeni, az utas meg gyalogoljon át a téren, hiszen nem az ő kényelméért van a villamos. A 6-os villamost még el tudták vágni mindentől, itt viszont már sikerült túllépni ezen a szemléleten.
Legjobban persze a Bem rakparti új szakasz tetszett. A panoráma miatt külön bónusz, ha északról jőve 19-es vagy 41-es jön, nem 17-es:)
A sínektől valahogy teljesen más lett a felső rakpart hangulata!
Erre a szakaszra külön figyelmet fordítottam "bejáró sétáim" alkalmával.
Amikor 2000-ben elkezdtem komolyabban foglalkozni a tömegközlekedéssel, nem hittem volna, hogy valaha is villamossal érkezhetek a Bem József térre!
A Margit híd alatti, nem csak viszonylatilag, hanem vágányilag is fonódó szakaszt a szükség szülte (ti. nem akartak több sávot elvenni az autóktól, és a Frankel Leó útiakkal se akartak harcolni, pedigaz a vonalvezetés lett volna igazán logikus), de szerintem rendben van, Néha elromlanak a jelzők, néha nem figyel egy-egy vezető, és bemegy a közös szakaszra, miközben szembe is jön valaki, de ilyen a legjobb helyeken is megtörténik.
Balra ez a bizonyos vágányfonódás, jobbra egy épp oda induló villamos. Valamiért ez a megálló nagyon bejön, még az se zavar, ha kicsit többet kell várnom benne.
A bal oldali kép már archív, mert a rajta látható ronda épületet elbontották... aztán építettek a helyére egy másik rondát. Nem értem, hogy az ORFI szép régi épülete mellé miért ilyen jellegtelen vackot álmodtak, de whatever.
A másik ág a Széll Kálmán téren át
Mint már írtam, szerintem beleférhetett volna az 56-os Fehérvári úton továbbhozatala, de most már mindegy. Valamikor a kétezres évek elején olvastam vagy hallottam, hogy jajj, milyen kevés utas van itt, aztán ezt összehasonlítottam azokkal az élményeimmel, amikor tanítási napokon a lépcsőn állva utaztam a reggeli csúcsban, és arra a megállapításra jutottam, hogy azért nincs több utas, mert ilyen ritkán közlekedő ilyen kevés villamosra nem fér fel több :)
Bár nem lett belőle pálmaházzal egybekötött toronyóra lánccal, a Márnemmoszkva tér egész használhatóra sikerült, és végre a Vérmező utcával párhuzamos vágányok (lásd jobbra) is (újra) átjárhatóak. .
Az meg, hogy a Szent Nagykörútra ráengedtek egy másik viszonylatot, tíz évvel korábban még komoly levegő után való kapkodást okozott volna a szakma öregjei közt. És nem dőlt össze a világ, de még végtelen ideig sorbaálló villamost se láttam.
A háttérben balra a Kohó- és Gépipari Minisztérium épületének hűlt helye is látható. Azóta park lett a helyén.
Tatra a Körúton! A kétezres évek elején ez igencsak ritkaságnak volt mondható.
A Frankel Leó úton való kapcsolatot ügyesnek találom. Régen volt ezen a szakaszon egy darab sín a még régebbi időkből, most végre megint van itt élet!
És akkor együtt tovább északra!
A Vidra utcánál a Széll Kálmán tér felől érkező 17-es, és a rakpartról jövő 19-es, illetve 41-es összefonódik, és együtt halad tovább északra.
Balra: ha cipőkanállal is, de beszuszakolták a Komjádi uszoda mögé a rendes megállóperonokat! Érdemes megnézni, hogyan nézett ki előtte ez a rész! Jobbra már a Zsigmond téren járunk - nehéz elhinni, de itt egy időben elágazás és hurokvágányos végállomás volt.
A Bécsi út újlaki szakaszában szerintem több lehetőség van, mint amennyit kihasználnak, de most kicsit európaibb kinézetet kapott a hullám alakúra vetemedett pálya helyett.
A Kolosy tér is áramvonalasabb immár, de itt azért lett némi konfliktushelyzet az autókkal. A tapasztalatom az, hogy néha akadályozzák egymást az autók és villamosok, de nehéz lenne csodát tenni az autók teljes kitiltása nélkül, amit pedig senki nem vállalna fel.
Mindenesetre régen balkánibb volt.
A Galagonya utca és a Nagyszombat utca közti újabb útszűkület nagy kedvencem, de 2016 elején sajnos csak ebből az irányból volt érdemes fotózni, mert az utca másik oldala elég szégyenteljesen nézett ki. Ahogy látható, az egy korábbi képen már látott tanulóvillamos itt is felbukkant.
A CAF-ok még mindig tetszenek kinézetileg, pláne napsütésben.
Balra: a Katinyi mártírok parkja névre keresztelt megállóhelyhez egy visszafogó váltót is beépítettek. Mondjuk ezen a képen pont nem nagyon látszik, de tessék elhinni nekem :) Jobbra: változások kitacepaózva.
A Fonódó projektben a Bécsi útnak erre a részére nem nagyon volt pénz, ezért itt nagyrészt megmaradt a nagypaneles pálya, bár némileg felfrissítve.
Még a végállomás az, amire nem volt pénz, és ami az egész fonódó hálózat leggyengébb pontja: megmaradt az eredetileg csak a 17-eshez tervezett vágányhálózat, ...
... csak pluszban a Vörösvári útra vezető kisív - az úgynevezett dozátorvágány - mellé is ledobtak egy további peront. A villamosok így két helyre érkeznek, és két helyről indulnak, ami nem éppen ideális, ezen felül a vágánygeometria miatt néha fel is tartják egymást. Ha kicsit több pénz lett volna a projektben, átvihették volna az egészet a Volán-állomás helyére, és kicsit azon túl, közös végállomást létesítve minden viszonylatnak, beleértve az 1-est is.
Mindegy, egyszer talán ezt is megoldják, bár egyelőre nem hallottam konkrét tervekről.
Egy kicsit visszafelé: a Török utca
Ami még tetszik, az az, hogy a 17-es dél felé nem a Frankelen át megy a Nagykörútra, hanem a Török utcában.
A fények itt nem voltak éppenséggel ideálisak, de hát ez van.
"Régen" csodaszámba ment, ha innen villamos haladt rá a Margit körútra, most meg ez a normális.
És végül: át a Clark Ádám tér alatt is!
Így a végén még le kell írni, hogy a januári indulás nem volt teljes, mert a Clark Ádám tér alatti aluljáró még nem készült el. Addig a híd két oldalán végállomásoztak. Egyébként valahonnan az itt látható képek helyszínéről indult az első budai lóvasút, majd az óbudai és zugligeti villamos is.
Március 14-én aztán ez az akadály is elhárult. Egy kicsit mérges vagyok, hogy ilyen felsővezeték-rengeteget építettek a Lánchíd északi oldalára... Tudom, nem a villamosfotósok szempontjai a legfontosabbak egy ilyen építkezésnél, de ez így elég otrombára sikerült, pedig ez amúgy tényleg képeslapra kívánkozó látvány lenne.
A déli oldalon a rámpát meghosszabbították, az ívet enyhébbé tették. Régen azért volt az északi oldalihoz hasonlóan szűk a pálya, mert a mai zöldterület helyén házak álltak.
Ezzel a két képpel be is fejezném a visszaemlékezést. Összességében a budai fonódó villamos nekem sokkal kellemesebbé és hatékonyabbé tette a tömegközlekedést. Nem tökéletes, de sokkal jobb a korábbi állapotnál!
És az oldalt fejezzük be egy első hétvégés videóval! Köszönöm a figyelmet!
* kicsit konkrétabban - 1972. XII. 31. a villamosok.hu gyűjtése alapján: