Életképek 51: első oldal

Zavarjuk le a kötelező köröket! Évek óta mindig magyarázkodással kezdem az életképes oldalakat, most inkább válassza ki mindenki saját magának, hogy miért tartott több mint egy évig eljutni odáig, hogy megcsináljam az aktuális adagot.

Azért, mert... ... keveset fotóztam, mert rossz a fényképezőgépem
... nem volt időm fotózni menni
... jobb dolgom is volt
... lusta dög vagyok
... a fentiek együtt

A 2015 végétől 2017 elejéig tartó menü a következő:

Fényvillamos 2015/16
Az Oszt(y)apenkó utolsó nyoma is eltűnt
Búcsú a 86-os busztól
Fonódva szép az élet
TW6000-esek a 24-esen

Jó szórakozást mindenkinek!

Fényvillamos 2015/16

Kezdjük egy kettessel! Önmagában a balra látható KCSV-ért még nem álltam volna ki a Soroksári út szélére, de a jobbra látható Fényvillamos már megért némi szobrozást.

A felújított Kossuth térre már inkább kimegyek Fényvillamos nélkül, de azért itt se hátrány az UV felbukkanása :)

Próbáltam új fotóhelyeket találni, de ennyi év után kifogytam az ötletekből - no, meg amúgy is annyi minden mást lehet nézegetni errefelé: a Vigadót, az Országházat, illetve annak szobrait!

Ködben különösen mesés a látvány - minden földöntúli kinézetet kap!

Az új helyek egy részéről persze kiderült, hogy hiába tűnt jó ötletnek, a valóságban beleállnak a képbe az utasok, vagy alig, ...

... netán egyátalán nem fér bele a képbe a kiszemelt téma. Ez persze alapjában véve nem gond, az viszont igen, hogy egy óra alatt maximum kétszer tudsz próbálkozni, a maradék időben viszont majd' megfagysz :)

Mondtam már, hogy gyönyörű ez a város? Hány villamosmegálló van a világban, ahol várakozás közben ilyet láthat az ember?

Ja igen, volt fénytroli is, ezúttal nem ZiU, hanem csuklós Solaris. Vártam rá egy csomót, de amikor végre megérkezett, beleálltak a képbe, úgyhogy úgy döntöttem, elég nekem ez az egy kép róla :)

Az imént látott dolgok és egyebek videón. A végén a GVM-et azért örökítettem meg, mert elkezdett derengeni, hogy nemsokára eltűnnek.

További olvasnivaló: Vízkereszt hóval

Az Oszt(y)apenkó utolsó nyoma is eltűnt

A jó ideje csak Sasadi útnak nevezett lokális csomópont felújításának megfigyelését valahol ott hagytuk abba, hogy szidtam egy sort a teljesen életszerűtlenül kijelölt gyalogos kerülőt.

2015 szeptemberében még megvolt a felüljáró, lehetett róla az építkezést nézegetni - bár a permetszerű eső nem sokat segített a fotók minőségén.

Épp szigetelik/burkolják az északi patkóalagút tetejét.

Ekkor még megvolt valami a kis- és nagyvárosiasság határán egyensúlyozó látképből, de a tömegközlekedési csomópont szerep már eltűnt, gyalogossal pedig csak elvétve lehetett találkozni.

A felüljáró végleges eltávolításáról sajnos lemaradtam, pedig gyerek- és ifjúkorom fontos tereptárgyáról volt szó. Azért sírni nem fogok utána.

Újabb videó, gyalogos és közúti terelőutakkal.

Tájékoztatás és gyalogosoknak szánt útvonal a megszokott színvonalon.

Az északi patkó nyugati és keleti szája.

Hű, de nagyon élveztem volna ezt az építkezéses hangulatot gyerekként! Igaz, a Kelenföldi pályaudvar átépítése még kicsit rémlik, különösen az, amikor először mentünk át azon az aluljárón, amit ma régiként emlegetünk.

A kelenföldi pályaudvar... pardon vasútállomás szélső vágányai helyére P+R parkolót építettek. Ezt néha olyan csodaként emlegették, mintha valami hatalmas parkolóház épült volna, pedig igazából csak leaszfaltozták a területet - bár ahhoz képest végülis tényleg megadták a módját. Viszont az állomás kapacitása komolyan megsínylette a sínek eltüntetését; azóta mindenfelé (Hároson, Budaörsön) félrerakott tehervonatokat látok, amik nem férnek be ide, plusz álmodni is kár arról, hogy át tudná venni a Déli funkcióit. Még annyira se tudná, mint legutóbb, ideiglenesen.

És itt az átépítés végeredménye. Nagyvárosiasabb, de a gyalogosoknak nem lett jobb.

További olvasnivaló: a környék a 70-es években

Következő oldal: búcsú a 86-os busztól, és a fonódó indulása


Vissza az oldal tetejére   Vissza a tartalomjegyzékhez