Városi és nemvárosi közlekedés
Persze egyazon városban is észrevehetők apró eltérések: ennek a szegedi Bengának domború a fényszórója...
... ennek viszont laposabb. Igaz, ezek a különbségek a BKV járművein is észrevehetőek, mikor milyen lámpabúrát sikerül beszerezni :) Ha viszont már itt tartunk, talán érdemes megjegyezni, hogy az első Bengákon eredetileg nem volt ütköző- és csatlószerkezet. Illetve volt, de csak egy alulról kihajtható csonk, ami nem vált be.
A viszonylatszám-tábla alatti iránytáblát csak Debrecenben használják manapság...
... bár a szegedi kocsikban, ahol az üvegablak helyét már rég lehegesztették egy fémlappal, ott is megvan a megvilágító fénycső foglalata!
Egy miskolci Bengáli eleje. Itt...
... és ennél a debreceninél is érdemes megfigyelni az esőlecsorgató csövet!
Miskolci lépcső...
... szegedi dombornyomásos fémlemezes lépcső...
... és szegedi gumiborításos lépcső.
A Bengáliknak általában pantográf (ollós) áramszedője van, a szegedi 815-nek most viszont mégse. Elég jellegzetesen tud kinézni, amikor Tatra szedőket tesznek rájuk!
Ilyen egy normális pantográf, a jellegezetes kis korlátkával (mely az elektromos berendezéseket keríti körbe) a tetőn.
A debreceni Bengáliknak a csuklója fölött egy ilyen kis tetőcske van. Érdekes módon ez az ottani buszokon is megvan.
Egy szétbontott debreceni kocsi, használhatatlan iránytábla-hellyel.
A középrész a csuklót borító gumiharmónikák nélkül.
Az orr-rész kibontott vezetőállással.
A tetőrész elől...
... és az utastérben.
Az elbontott padló helyén át lehet látni a vázszerkezetet.
A csukló.
Ez a debreceni Bengáli egy tűz után nem lett visszaépítve, hanem nyitott teherkocsivá alakult.
És végül: Bengáli-motorok egymás között; a baloldaliból ki van szedve a forgórész.