Bevezető Tartalom Újdonságok English version Deutsche Version Budapest elvesztett sínei
 

 

életképek
építkezések
kocsiszínek
különmenetek
bemutatók

belföld
külföld

elvesztett sín
régi képek

közelről
múzeumok
emlékek
vasút
jegyek
hajók
egyéb

youtube

a készítőről
levél írása

énblog

   
 
Az 1625-ös pályaszámú villamos motorkocsi

A szentendrei múzeumban a "kerek" 1000-esen kívül még egy ötablakos acélvázas villamoskocsi látható: az 1625-ös. Kinézetre alig lehet megkülönböztetni az 1000-esektől, tipikus Füzesi-acélvázas kocsiszekrénye van, melyet 1956 körül kapott (illetve akkor lett acélvázasítva, maga a kocsiszekrény később több kisebb átalakításon esett át, és valamikor a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején készülhetett). A kocsi története persze ennél sokkal régebbre nyúlik vissza: a BVKV (Budapest-vidéki Közúti Vasút Rt.) 1896-ban vásárolt 10 darab motorkocsijának egyikéről van ugyanis szó ("F" típus). A villamos akkor a 240-es pályaszámot viselte, és elég kevéssé hasonlított a lentebbi képeken láthatóra: a favázas kocsiszekrény egyértelmű volt akkoriban, de az, hogy a jármű forgóvázas volt, már érdekesebbnek mondható. Persze a kocsiszekrény részletei további jellegzetességeket mutattak: egyrészt hosszabb volt, mint az akkori villamosok, a homlokfala pedig szélesebb (a köznyelv "szélespofájúnak" hívta). Az oldalfal ablakai nem egyformák voltak: három szélesebb táblát fogott közre négy keskenyebb. A típus a BKVT-nél is megjelent egy évvel később: a cég 1897-ben 30 darabot rendelt belőle a Schlicktől. További érdekesség: eredetileg két "teremre" oszlott az utastér, mivel az elővárosi vonalakon, ahol jártak, kötelező volt kocsiosztályokat üzemeltetni. Innen származik egy másik becenév: "szoba-konyhás"

A lényegi átalakítások közül az első 1909-ben történt meg, a forgóvázak helyett beálló tengelyeket kapott a típus, ekkor a jelzése "F1"-re módosult. Teltek-múltak az évek, aztán a BKVT tulajdonú kocsik a BSzKRt létrejöttekor az 1500-as pályaszámot kapták, ez lett a budapesi közlekedéstörténetben az első típus ezeken a számokon (jelenleg a hannoveri "Banánok" viselik). 1938-ban az 1506-os kocsit átalakították, ez lett a későbbi 1500-asok ("F1A" típus), illetve kialakításilag a Füzesi acélvázas kocsiszekrények elődje (a peronelrendezés, a dongatető, a háromablakos, kicsit előrenyúló, enyhén döntött szélvédővel szerelt homlokfal itt bukkant fel először). Amikor az 1500-as sorozatot megépítették, az addigi 1500-asokat 1600-asra számozták át.

A BSzKRt-s "karrierrel" párhuzamosan a BKVK kocsik, köztük a 240-es is, a BHÉV-hez kerültek, M VI jelzéssel, és M22xx-as pályaszámmal üzemeltek az erzsébetfalvai vonalon, 500V-os (villamosvasúti) berendezésekkel. A háború után ezek a kocsik felbukkantak a budafoki vonalon is, még az FVV időkben is.

1955-ben újabb nagy változtatásra került sor a sorozaton: acélvázas kocsiszekrényeket kaptak az FVV Füzesi Árpád Villamosvasúti Főműhelyében, ez az a bizonyos "Füzesi-kasztni", melyről annyi szó esik az oldalaimon. Meg kell említeni, hogy ez volt az első villamossorozat, ami acélvázasítva lett. A kivitelük eleinte nem volt egyforma (ez jellemző a Füzesi acélvázasokra), de az évek során mindegyik nagyjából olyan lett, mint az a lentebbi képeken látható. A kocsik a '60-as évektől kezdve főleg újpesti vonalakon közlekedtek 1980-81-ben történt kivonásukig. Az 1625-ös megmaradásához valószínűleg némi szerencse is szükségeltetett, ugyanis ez a kocsi egy baleset miatt főműhelyi javításra lett elküldve a kivonás környékén, és emiatt egyszerűen kimaradt a selejtezés utáni szétbontásból...

Elől az 1625-ös, mögötte az 1000-es: az oldal címszereplője a régebbi villamosvasúti festésben pompázik, zöldesbarna tetővel, míg az 1000-es teteje a ma is használthoz hasonló világosszürke.

Ezen a képen látszik, hogy bár a kocsiszekrény nagyon hasonló, az 1600-asok alváza alacsonyabb volt, így  kocsik padlómagassága is kisebb (az egy érdekes szerkezeti furcsaság, hogy az ütközője mégis magasabban van).

A kocsi a 3A viszonylatra van táblázva, de a kedvenc képemen pont a 33-ason közlekedik - egyszer szeretnék végigzötyögni vele a Vörösvári úton...

A viszonylatszámjelző, mellette az elektromos csatlás a pótkocsik felé.

A homlokfal alsó része.

A Füzesi-kaszni szemből, avagy "a" budapesti villamosforma.

A belső rész szinte teljesen megegyezik az 1000-esével, csak itt műbőr helyett faléces ülések vannak.

Ez a kép voltaképp akár egy UV pótkocsiban is készülhetett volna...

A vezetőülés: baloldalt a kontroller, középen a Böcker-fék légszelepe, jobboldalt a kézifék kereke.

Egy közelebbi kép: a középső részen a pályacsengő gombja és a két kapcsoló alatt a fényszóró és zárlámpa nyílása, alatta a homokoló pedálja.

Pisztolyzáras ajtókilincs a tolóajtón. A háttérben egy Bengáli látható. Érdekes, hogy a sokkal újabb "házi csuklós" - budapesti közlekedtetését nézve - csak két évvel élte túl az 1600-asokat...


© Varga Ákos Endre, hacsak nincs másképp jelölve. Figyelem: az oldalakon található szövegek és képek csak szerzőik engedélyével közölhetők újra!

Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra