Látogatás a Fehér úti Vasúti Járműjavító főműhelyben (2)
A főműhelyi látogatás létrejöttében nyújtott segítségért köszönetet szeretnék mondani a BKV Rt.Kommunikációs Osztályának!
Egy ismerősöm egyszer megkérdezte, hogy hogyan érik el azt, hogy egyes villamosok 20-30-40 éveket megélnek, miközben egy autó karosszériája néha 10 év alatt szétrohad. Ő arra tippelt, hogy valamilyen elektromos-galvanikus védelemmel vannak ellátva a fémrészek. Ki kellett ábrándítanom: a vasúti járműveket rendszeresen szétszerelik, és tulajdonképpen az alváz és a forgóvázak kivételével szabályosan újraépítik őket. Ez már csak azért is jó, mert az újraépítés során különféle változtatásokat is végre tudnak hajtani rajtuk.
A fentebbi képen egy ilyen újraépülő Ganz csuklós látható: a kocsiszekrény fémlemezei még nyers színben láthatók.
Ez a Tátra viszont már túlvan az újralemezelésen, most éppen a fényezés fáradalmait piheni.
Hát így néz ki egy teljes "nyers" ICS, ...
... mely a már látott vendégforgóvázakon nyugszik.
Újabb banán: az 1507-es.
Ez a két traktor mozgatja a a műhely területén a járműveket. A gumikerekek mellett apró fémkerekekkel is fel vannak szerelve, hogy a sínen is tudjanak haladni.
Ez a Tátra kivételesen nem csak a fényképezőgép rossz tartása miatt ferde, hanem a valóságban is: balesetes volt, éppen javítják...
Namármost ide mit írjak?
Az 1508-as "déligyümölcsöt" a hannoveriek egy szép "Budapest" iránytáblával is ellátták, hogy ne tévedjen el :-)
A csarnok egy másik részében a metrókocsikat javítják, ...
... bár pár ICS-forgóváz is betévedt ide. Ez itt egy motor nélküli, azaz futó forgóváz.
Ennek a metrókocsinak is meg lett kopasztva az alja, de az ellenállásmező a helyén van már, ...
... akárcsak a légfék tartálya.
Így belülről egész futurisztikusan néz ki egy szétszedett metrókocsi!
Ez a másik kocsi már közelebb van a kész állapothoz, ráadásul egy leendő "barbie"-ról van szó! A "Barbik" a 2-es vonalon közlekedő felújított, korszerűsített szerelvények, melyeknek ajtajai a fentebb nevezett játékbaba repertoárjából ismert rózsaszínre vannak festve.
És újra a szabadban vagyunk: ez az "alumíniumvillamos", azaz a 3710-es pályaszámú UZ motorkocsi, mely egy elég érdekes jármű. A Stuka motorkocsik villamos berendezéseit és az UV-k forgóvázát alapul véve építették 1958-59-ben. Az alumínium előnyös tulajdonságainak köszönhetően könnyebb lett, mint a normál Stuka, és kevesebbet is fogyasztott. Sajnos csak kettő készült belőle, ezeket 1977-ben selejtezték.
Én ezt a kocsit nem láttam forgalomban, de a képek alapján feltűnt, hogy a Stukán és UV-n használt tolóajtó helyett a buszokéhoz hasonló harmónikaajtót építettek be középre!
A vezetőállás: baloldalt a közvetlenül kapcsoló kontroller, középen a régi UV stílusú műszerasztal; a jobb oldali szekrényben a különböző kapcsolók, biztosítékok is egész jó állapotban vannak!
Még egy pillantás ugyanerre, ...
... meg még egy!
Az utastér festését a halványzöld szín uralta, mely még ilyen koszosan is meglepően kellemesen hatott! Az előtérben az eredetileg a tetőn levő ellenállásmező egy része látható, illetve a sínfék egy darabja.
Az ülések és a fapadló egy részlete, a Stukán megszokott peronhoz vezető ferde rámpával.
"Ganz Budapest, 1958" - alatta a lépcsővilágítás helye. Volt itt komfort!
Szegény 3710 most még a gaz mellett áll, de remélhetőleg nemsokára elkezdődhet a felújítása. A kocsi eredetileg Székesfehérváron, az Alumíniumipari Múzeum udvarán állt, 2001 elején hozatta fel Pestre a BKV.
Érdemes megfigyelni, hogy az alumínium lemezeket nem hegesztették, hanem szegecselték, ettől még különlegesebb lett a kinézete!
És legvégül: a viszonylatszámjelző, és alatta a középre helyezett szellőzőkopoltyú. Jó lenne tudni, hogy ezeknél a kocsiknál miért tértek el a szokásos két kisebb nyílás használatától...