A marcheggi vonal 2017-ben
Bécs és Pozsony közt, majdnem nyílegyenesen
A rákosszentmihályi körvasút váci vonal feletti felüljáróját manapság inkább csak alulról láthatják utasok, a Budapest - Vác - Szob viszonylaton utazva - felül maximum üzemi menetek bukkannak fel. Persze igazából nem is sok néznivaló van a műtárgyon, melynek legfőbb érdekessége, hogy a vasutasok a mai napig "marcheggi hídnak" hívják. És teszik ezt annak ellenére, hogy Marchegg innen több száz kilométerre, az osztrák-szlovák határon fekszik. Mindez történelmi okokra vezethető vissza: eredetileg Marchegg volt az alul futó vonal magyar végpontja - az 1848-ban elkészült Bécs - Marchegg - Pozsony vonalat 1851-ben kötötték össze az 1846-ban átadott első magyar vasútvonallal, a vácival. Ezután még jó ideig ez volt a magyar és az osztrák fővárost összekötő fő vasúti kapcsolat, hiszen a ma 1-esnek nevezett Budapest - Győr - Hegyeshalom pálya csak 1884-re készült el, és ezután se számított elsőrangúnak (a kanyargós vonalvezetés miatt tovább tartott rajta az út Bécsbe, mint Pozsonyon át).
By Pechristener Austria location map.svg: Lencer, NordNordWest - Own work Map was created using: Open Street Map Austria location map.svg for location map, CC BY-SA 2.0, Link
Ez a térkép alapvetően a mai fősodrot, a Hegyeshalom - Lajtabruck - Bécs útvonalat mutatja, de látható rajta a Marchegg és Bécs közti összeköttetés is: az a vékony vonal legfelül. Pontosabban 1870-ig a térképen csak egy rövid csonkként északnyugatra induló vágányon, Gänserndorfon át mentek a vonatok, akkor adták át ezt a nyílegyenes átkötést. És kivételesen nem arról van szó, hogy a rajzoló leegyszerűsítette a dolgokat: a Marchegger Ostbahn úgy 30 kilométeren át tényleg teljesen egyenesen halad! Ez a vonal ottjártamkor nagy változások előtt állt: bizonyos szakaszokon már megkezdődött (vissza)kétvágányosítása, illetve a Marcheggig tartó villamosítás előkészítése.
A vonal az Erzherzog-Karl-Straßénál ágazik ki a Laaer Ostbahnból, de mi onnan egy kilométerre, Hirschstetten megállóhelynél kezdjük utunkat, és onnan haladunk Szlovákia felé. A pálya 2017-ben még érintetlen volt, de már látszottak a nyomai annak, hogy töltésre fogják emelni.
A jobb oldali képen a középső, egyenes vágány vezet Marchegg felé, a balra leágazó az S-Bahn forduló csonkavágánya, a jobb oldali pedig egy iparvágány volt. Amikor elkezdődött a töltés építése, az S-Bahnt visszavágták az Erzherzog-Karl-Straßéig.
Ha Bécs tömegközlekedésére gondolunk, viaduktok, bújtatások, és persze a még mindig viszonylag új főpályaudvar jut eszünkbe. Aztán kijövünk ide, ahol a menetrend szerinti busz által is használt közúti átjárók majdnem úgy néznek ki, mintha Kispesten járnánk :) Hozzá kell tennem, hogy ezek az átjárók a töltésen aluljárókat fognak kapni.
Hausfelderstraße megállóból visszafelé nézve elég jól sejthető, hova kerül majd a magasvezetésű pálya - a kiágazás jobb kéz felé egy kerülővágány lesz, hogy az építkezés alatt is fenntartható legyen a forgalom.
Eredetileg idáig, a Hausfelderstraßéig tartott a villamosított S-Bahn, aztán amikor beindult az asperni szatellitváros építése, a megállót felemelték az U2-es metró mellé, a madzagot viszont hamarabb "elvágták", az iménti látott csonkavágánynál. A projekt végén természetesen újra lesz felsővezeték (egészen Marcheggig), a vonat-metró átszállás viszont át fog kerülni eggyel kijjebb, Aspern Nordhoz (ami látható is jobbra a távolban).
Az itteni megálló az építkezés idejére csak ideiglenes peront kapott, a leendő második vágány helyén. Jobbra az látható, hogy itt már töltésen fut a pálya, csak az innentől a Erzherzog-Karl-Straßéig tartó részt kell felemelni erre a szintre.
Ha már itt voltam, az U2-es metróvonal magasvezetésű pályáját is lefotóztam. Jobbra a fóliasátrakon túl az előkészített, de meg nem nyitott An den alten Schanzen megálló látható.
Az asztallap simaságú tájon szó szerint nyílegyenesen átvágó vonalon egyes vonatok a fentebbi képeken látható Raasdorfig, mások a határállomás Marcheggig, a REX-ek pedig egészen Pozsonyig közlekedtek.
Untersiebenbrunn megállóhelyen is sejthető az egykori második vágány helye. Egyébként ez a tüchtig mód lenyírt gyeppel körbenőtt megállóhely volt a vonal egyik legkellemesebb pontja. Kíváncsi vagyok, mennyire fog megváltozni a villamosítástól.
A vonal állomásai - például az itt látható Schönfeld-Lassee - "deklasszáltságuk" (ne felejtsük el, egykor itt haladt át még az Orient Expressz is!) ellenére is büszkén idézték a régi időket. Szintén figyelemreméltó volt a lokális teherforgalom: több állomáson láttunk teherkocsikat, illetve üzemben levőnek tűnő iparvágányokat.
És ezután nem sokkal megérkeztünk Marcheggbe, ahol a bejáratnál a Gänserdorfból érkező vonal csatlakozik hozzánk. A jobb oldali képen amúgy egy valódi marcheggi híd is látható, ráadásul egy másik marcheggi hídról fotózva ;)
A Marchegg után következő államhatártól (melyet a Morva folyó alkot) alig három kilométerre fekvő Dévényújfalutól (Devínska Nová Ves) a Pozsony felé vezető fővonalon haladunk, madzag alatt. A fentebbi képeken azt a részt láthatjuk, ahol a harmadik, Marchegg felé vezető vágány (a negyedik csonka, nem vezet sehova) csatlakozozik a fővonal két vágányához.
Dévényújfalun számos tehervonatot és tehervonati mozdonyt láthat az ember, valószínűleg részben a közeli Volkswagen-gyárnak köszönhetően (sajnos a képek nem lettek igazán jók, mivel a vonat ablakán át készültek).
A Marchegger Ostbahn, ahogy ezen a hat és fél perces videón is látható, helyenként inkább félreeső másodrendű vonalnak tűnt, mint nemzetközinek, bár olykor 120-szal döngettünk rajta. A modernizálás után Pozsony állítólag 25 perccel közelebb fog kerülni Bécshez vasúton, pedig az út eddig is csak 66 perc volt!