"Transzcsallóköz Expressz 2017"

Vagy fél tucat ismerősöm végigutazta már a Transzszibériai vasutat, ehhez képest én már akkor büszke vagyok magamra, amikor ki merem próbálni egy szomszédos ország fősodorból kieső viszonylatát :) Pedig a Csallóközben még csak idegen nyelveket se kell beszélni ahhoz, hogy megértesse magát az ember! Az 1896-ban átadott Révkomárom - Dunaszerdahely - Pozsony vasútvonalon 2012 óta a RegioJet nevű magántársaság végezte a személyszállítást, 2017 elején még elvileg Bombardier Talent és Siemens Desiro szerelvényekkel. Azért elvileg, mert a járműállományt balesetek ritkították meg, emiatt egy időre egy mozdonyvontatású szerelvényt is be kellett vetni. A gép egy ideig egy Csehországból kölcsönzött Bardotka volt, amit később egy szintén cseh Búvárra cseréltek. Ha jól emlékszem, ottjártunk után megint volt valami csere, majd végül motorvonat került a "régimódi" szerelvény helyére.

A vonallal való első találkozásom Nagymegyer (Veµký Meder) állomásán történt. Kocsival érkeztünk, és Csehország felé folytattuk utunkat, de úgy döntöttük, bevárunk itt egy vonatot. Az állomás jobb időket is megélhetett a gyalogosfelüljáró hossza alapján - gondolom régen a most üres helyen is vágányok húzódtak.

Nem csak az állomásépület (lásd első kép) miatt éreztük otthon magunkat, hanem az utasok is magyarul beszélték meg, hogy már megint késik a vonat :) Mindenesetre a kelet (a kanyargó vonalvezetés miatt fizikailag dél) felől érkezett Desiro (balra) mellé hamarosan befutott nyugat (fizikailag észak) felől egy Talent (jobbra).

Jövőbeli túrákhoz fotóhely keresgélése közben teljesen véletlenül egy Kocúros tehervonatot is elkaptunk. A vonal mentén több helyen is láttunk iparvágányokat, a jelek szerint ezek egy része máig használatban van.

A következő ide kiruccanás alkalmával kimondottan a Búváros vonatot akartuk elcsípni, és ez sikerült is Nagymegyer után. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy utazni akarok vele.

A vágy majd' egy hónap múlva valóra is vált; hármasban ültünk fel az egyik ex-Deutsche Bahn kocsiba (Rév)Komárom állomásán.

Indulás előtt egy Laminátkás vonatot és egy Bardotkát is lefotóztam. Nem volt kimondottan fotóidő, de végülis nem fotózni, hanem utazni jöttünk.

A vonal alsó része mellékvonali hangulatú volt, helyenként üzemben levőnek tűnő iparvágányokkal, például Nemesócsánál (Zemianska Olča).

A bevezetőben említett sok vonatbaleset (a mi utazásunk után nem sokkal is volt egy) oka egyértelműnek tűnik: még a balra láthatóhoz hasonló komoly forgalmú átjárókban sincs rendes, csak fénysorompó, a kisebb forgalmúakban (lásd jobbra) pedig még az se, csak stoptábla. Mindenesetre az átjárók előtt többször, hosszasan kürtöltek.

A vonal amúgy teljesen olyan, mint egy itthoni villamosítatlan viszonylat, még az állomások is ismerősek lehetnek. Súlypontja Dunaszerdahely (balra), ahol a nálunk is aktív Metrans konténeres bázisa van - ezen kívül a vonatok egy része csak idáig jön le Pozsonyból. Egyébként ahogy közeledtünk a szlovák fővároshoz, úgy lettek egyre jobban kiépítettek a megállóhelyek, lásd jobbra Förgepatony (Orechová Potôň) emeltperonososított állomását.

Úszornál (Kvetoslavov) állt ez a munkavonat; ha jól sejtem, a balra látható valami egy mérlegkocsi.

Balra: újabb kereszt ugyanitt, ezúttal egy Desiróval. Jobbra: a P+R-hez nem feltétlenül kell sok pénz. Persze lehet, hogy ennek a képnek a helyszínén két év múlva parkolóház lesz lifttel, de nem tartom valószínűnek. Igény van, hely van - hát megoldják.

A főváros főpályaudvara előtt Pozsonyújvárosban (Bratislava-Nové Mesto) is megálltunk.

És ez már a végállomás, ahol a mozdony a legszélső peront körüljárva fordult.

Búvárból sose elég, úgyhogy itt van még egy kép ugyanarról :) Jobbra: egy indulni készülő Talentes RegioJet vonat egy váltóáramú államvasúti kockamozdonnyal.

A hazaút Pozsonyban heveny újratervezésbe torkollott: eredetileg Érsekújváron át akartunk visszatérni Komáromba, míg a pályaudvar történelmi, csonka részén meg nem láttuk ezt az ex-Deutsche Bahn 628-ast Komárnóra táblázva. Nosza, futás a menetrendhez kitalálni, mikor indulhat, aztán futás a pénztárhoz jegyet venni, majd futás fel a peronra, mert tíz perc múlva megy! Egy pillanatra ugyan megfagyott bennünk a vér, amikor a vélt időpont előtt befutott lentről egy Talent, de szerencsére az kiállt a forgalomból, és helyette tényleg ezzel az öregebb vassal utazhattunk.

A RegioJet 628-asairól nem sokat tudtunk, én például azt hittem, még csak próbajáratoznak velük, de ezek szerint már bedobták őket a forgalomba. Belülről nagyjából úgy néztek ki, ahogy a DB-nél; ki is volt tacepaózva az előtérben, hogy hamarosan testreszabja őket a cég, addig az utasok megértését kérik. Lehet, hogy a balesetek következtében beállt járműhiány miatt nem tudták megvárni a rendes felújítás elvégzését? Mindenesetre kellemes járgányok ezek így is, a nem-gépes felükben még hangjuk is alig van. A fentebbi két kép pedig már (Rév)Komáromban készült.

Felfelé menet nem nagyon volt utastájékoztatás, lefelé viszont bizonyos megállókat magyarul is bemondott a gép - az állomásokon viszont üres fehér négyszögek figyeltek a szlovák nevek alatt. Ez elsőre fel se tűnt, aztán olvastam, hogy néhány nappal később elkezdték felszerelni a magyar helységnév-táblákat. Balra egy ilyen fehér tábla látható, jobbra pedig a buszállomást fedő tető - valószínűleg a hírhedt "csehszlovák dizájn" ittmaradt emléke.

Eredetileg végig akartam videózni az utazást, aztán inkább beszélgettem, ettem, nézelődtem, megint ettem, megint nézelődtem :) úgyhogy az utazásos videó fel van eresztve más jelentekkel.

Vissza az oldal tetejére   Vissza a tartalomjegyzékhez