Városi és nemvárosi közlekedés
Évzáró Nohabozás a Balaton körül
A 2016-os évzáró Nohabozás minden szinten siker volt, nem volt kérdéses tehát, hogy egy évvel később meg kell ismételni. Persze nem teljesen ugyanúgy, hanem némi újítással! Az új felállás az volt, hogy nem egy, hanem két különvonat indul Budapestről, négy-négy mozdonnyal: az egyik az északi parton át megy Tapolcára, a másik a délin, majd este cserélnek, hogy mindkét szerelvénynek meglegyen a teljes balatoni kör.
A reggel első fogása a párhuzamos indulás volt Kelenföldről. Sajnos, mire Budafokra értek, már nem fej-fej mellett haladtak (lásd balra), de sebaj, mert úgyis bejött közéjük egy menetrend szerinti Flirt :-/
Következő fotóhelyszínünk Székesfehérvár-Repülőtér volt, ahol akkora tömeg várta a menetet, hogy még a képbe belógó fotósok elé is belógtak további fotósok. Biztos velem volt a baj, de kicsit elegem lett az erőlködésből, ezért onnan se videót, se képet nem tudok mutatni (a bal oldali kép még mindig Budafokon készült). A következő hely (jobbra) annál inkább fellelkesített, hiszen itt, Balatonszemesen ismerkedtem meg a Nohabokkal, az itteni állomás melletti sorompónál lestem az aranyos kerek orrú mozdonyokat a családi nyaralások során a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján.
Kocsiba vágódás, sietés; a következő megállásunk Balatonboglár nyugati kijárata közelében volt, háttérben a Gömbkilátóval (balra). Bár meleg nem volt, legalább a nap kisütött! A rákövetkező fotólehetőség gyakorlatilag csak a szerencsének volt köszönhető: valahol útközben (Fonyódon?) belassították, vagy tán meg is állították a vonatot, ezért Bélatelepnél kicsivel elébe kerültünk. Kocsiból ki, állvány elő, kamera rá, rohanás, állvány ledob, fényképezőgép bekapcsol, és már el is robogott mellettünk a szerelvény.
Balra: Balatonszentgyörgynél sikerült megismételni a bélatelepi bravúrt, úgyhogy sok helyezkedésre nem volt lehetőség, ott lőttem a vonatot, ahol tudtam :) Jobbra: a két vonat ismét egymás mellett, immár Tapolcán.
Mióta legutóbb itt jártam, sokat haladtak az állomásépület felújításával. Szép lesz! Pontosabban szép lett, mert azóta átadták :) Jobbra: a Négyeske maradványa méltó helyen, egyfajta vasútbarát oltárként funkcionál.
Általam nem ismert okok miatt (bár úgy sejtem, többek közt azért, mert előző évben hiába mondták, hogy ne tegyék, egy csomóan felmásztak a volt fűtőház tetejére) idén nem volt egymás mellé felállás, ehelyett az állomás legszélén sorakoztak fel a mozdonyok.
Ez elsőre negatívumnak tűnt, aztán rájöttem, hogy mennyivel jobb innen, a támfal tetejéről szemügyre venni a turcsiorrúakat!
Balra: például soha nem voltam ilyen közel azokhoz a nagy tetőszellőzőkhöz. Jobbra: valamelyik Kárpátos gépnek a jelek szerint külön segédüzemi motorja is van, legalábbis a kipufogó jelenléte, és az abból jövő hangok erre engedtek következtetni.
Gömbölyű orr így és úgy :)
Az állomási tili-toli megér egy külön videót, nem is rövidet. A végén klassz volt, ahogy a két vonat egyszerre haladt ki az állomásról, az egyik Keszthely, a másik Badacsony felé!
Az iménti videón többször is lehet hallani az egyik vonathoz tartozó (a másikat a Tizenhetes látta el árammal) villamos fűtőkocsi hangját. Ez talán az utolsó még működő ilyen kocsi, úgyhogy nagyon örültem, hogy belülről is meg lehetett nézni. És nem csak én: állandóan állt a sor a motortér előtt.
Az alkalmatosság tulajdonképpen egy vasúti kocsira telepített MD motor (pontosabban az ott használt 12 VFE 17/24 stabil változata, a 12 VFES 17/24), az annak megfelelő hanggal. Kicsit tengeralattjáró hangulata volt a szűk motortérnek :)
Visszaindulás előtt megindult a rendeződés, de a Kárpát Huszonketteskéje nem tért vissza Pestre (ha jól tudom, Szombathelyre vitték fényezni, bár páran motorproblémákról beszéltek a helyszínen).
Hazafele menet nem igazán sikerült jól elcsípni a vonatot (ami a helycserés támadás miatt ugyanaz volt, mint amit lefelé jövet a déli parton fotóztunk). Ráadásul fáztam is piszkosul. Persze azért volt hangulata, egyfajta téli majálisé :)
Ahogy szoktam, kattogtatás közben a videó is ment, bár igazán szép motorhangokat most nem sikerült rögzítenem. Az oldal végén pedig csak annyit tudok írni, hogy kíváncsi vagyok, 2018 utolsó előtti napjára mit fognak kitalálni a szervezők!