életképek
vasút itthon
közelről
|
||||||||||
Bécs, Tramwaytag 2006
Idén újfent elindultam Bécs irányába egy eléggé vacak időt ígérő szeptemberi reggelen, hogy résztvegyek a huszonkettedik "Villamosnapon". A Westbahnhof előtt épp sikerült elcsípni az egyik nosztalgiaszerelvényt, amint a Speising-i remizből "munkába" ment: a Schottentor és a villamosnapnak helyt adó Währinger Gürtel remiz közt ingázott, az érdeklődőket stílusosan szállítva érdeklődésük tárgyának színhelyére. Fú, ez a mondat jó hülyére sikerült - máris gondjaim vannak a fogalmazással, pedig még csak az oldal megírásának elején tartok :) Mindenesetre érdekes, hogy egyik (ha nem a) első bécsi villamosos képemen, 2000-ben ugyanezt a nosztalgia motorkocsit (a 4148-ast) sikerült ugyanitt elkapnom! Ez a remiz amúgy az U6 Nussdorfer Strasse nevű megállójánál van, de ki az, aki ilyen egyenes úton megy oda, ha egyszer bumlizhat is? Egyébiránt pedig szeretnék egyszer hasonló életképet látni Budapesten: balról nosztalgiavillamos... ... szemből nosztalgiavillamos... ... mindenfelől nosztalgiavillamos. A már említett "ráhordó járatok" és a remiz körül keringő régi villamosok egyébként külön kategóriákba tartoznak: míg a korábban látott M és A (KSW) kocsik a mindennap bevethető nosztalgiaüzemi flotta részét képzik, az itt látható D1 314... ... K 2283... ... és P2 462 kocsik a villamosmúzeumhoz tartoznak. Nem is lehet őket túl gyakran mozgásban látni, és most se engedték be az utcai forgalomba őket - nem véletlen, hogy csak egy viszonylag védett rövid útvonalon keringtek! A P2 felújításával egyébként nemrég készültek el, én (azt hiszem) most láttam először menni. Ránézésre ugyan kiköpött M kocsi, de műszakilag a továbbfejlesztésre tett kísérlet volt: más motort, más hajtást, és kisebb kerekeket kapott, így a peron és az utastér közti lépcső elmaradt. Később egyszerűsítettek rajta, perpillanat az 1951-es állapotában van. Az U6 - az egykori Stadtbahn - magasvezetésű, viaduktos pályája alatt... ... jópofa érzés ilyen régi tujákat fotózni! A rendezvénynek helyt adó remiz előtt lehetett felszállni a múzeumi kocsikra, ... ... míg a ráhordó járatok szerelvényei ... ... a környező utcákban futó hurokvágányon fordultak. Ilyen, M típusú kocsiból, és m jellegű pótkocsiból egyébként annyi van a múzeumnak és a nosztalgiameneteket rendező VEF egyesületnek, hogy akár egy teljes normális vonalat is ki tudnának adni vele. És itt jegyzem meg, hogy bár villamosnap volt, amikor három (asszem...) ilyen szerelvény is pörgött a Schottentor és a remiz között, egy további szerelvényt is sikerült elkapnom a városban, szülinapra bérelt különmenetben. Ehhez képest nálunk egyetlen kocsi van ilyen célra... Bevallom, maga a remizben zajló hepaj most sem tudott lekötni. Szerencsére jártam jópár bécsi remizben, így már láttam hasonlót... ... és a muzsikaszó melletti virslievés se az én világom :) Igaz, a jelek szerint mások viszont szívesen szórakoznak így, ami jó PR a közlekedési vállalatnak. A fa tetőszerkezet azért tetszett... ... meg ez az "akvárium" becenevet viselő G kocsi. A név eredete valószínűleg kitalálható: a peron eredetileg nyitott volt, utólag eszkábálták rá az ormótlan üveg szélvédőt. Azért lett olyan előreugró, hogy a kontroller és a fék kurblija elférjen (ne ütközzön neki az üvegnek). Mondjuk annak idején Szombathelyen és Sopronban is volt hasonló gond az ottani típusokkal, és ott se tudták túl szépen megoldani. A pneumatikus ajtajai miatt "sziszegő" becenevet kapott B a második világháború utáni első új, viszonylag korszerűnek mondható villamostípusa volt a bécsieknek. Egyszer szívesen utaznék vele, mert érdekelne, milyen volt a futása. A kép bal szélén egy régi munkakocsi látható. Errefelé nem kevés régi típus azért maradt meg, mert az utasforgalomból való kivonásuk után belszolgálati célokra megtartották őket. Máskor meg speciális járműveket építettek - munkavillamosok terén Bécs mindenképpen érdekesebb hely volt, mint Budapest: volt (van) öltözővillamos, volt fakerekű sínhálózatmérő, daruvillamos, önürítő platós villamoskocsi, stb. És ha a 4148-as M kocsival kezdtem az oldalt, vele is fejezem be: itt éppen a Schottentor-nál levő föld alatti hurokvégállomás rámpáján halad lefelé. Példaértékű, hogy a nosztalgiaüzemben levő kocsik (túlnyomó része) mindenféle korlátozások helyett nagyjából mindenütt közlekedhet, még a kéreg alatti szakaszokon is. Nálunk ezzel ellentétben ide nem mehet ez a kocsi, oda nem mehet az a kocsi. Na mindegy. Odakint sincs kolbászból a kerítés, de azért jócskán előrébb tartanak...
© Varga
Ákos Endre, hacsak nincs másképp jelölve. Figyelem: az oldalakon
található szövegek és képek csak szerzőik engedélyével közölhetők újra!
Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra |
||||||||||