Városi és nemvárosi közlekedés
Újabb pozsonyi kiruccanás, kis bécsi kitérővel (1)
Első rendes (nem átutazós) pozsonyi látogatásommal évtizedeket vártam. A másodikat nem akartam ennyire elhúzni, úgyhogy 2016 szeptemberében, alig két és fél év után ismét ott álltunk Jazzcoollal a "kis nagyvárosban" a főpályaudvar egyik peronján...
... hogy felszálljunk egy Bécs felé tartó Regionalexpressre ;) Balra az érkező REX sejthető a távolban (mozdony + 1 szlovák kocsi + 3 osztrák kocsi, közülük az egyik egy vezérlő), plusz balról egy Regiojetes szerelvény vége is belóg. Jobbra a REX egyik osztrák kocsija, egy "hosszú Schlieren".
Eredetileg azt gondoltam, többet fogok videózni útközben, de semmi érdekest nem láttam, a nemrég modernizált, már felsővezetéktartó oszlopokkal is ellátott Marchegg állomástól eltekintve. A következő látványosság az volt, amikor Bécs szélén mellénk kanyarodott az egykori asperni reptér területén épülő lakótelephez kivezetett U2-es metróvonal. Ekkor még a Hausfeldstrassénál volt tábori jellegű átszállás a kettő közt, ez nemsokára át fog kerülni Aspern Nordhoz. Végezetül befutottunk a még mindig kicsit bejáratós Hauptbahnhofra. Összehasonlításként érdemes ezt a videót megnézni; ekkor még a csonka Südbahnhofra érkeztünk, sokkal több üres területtel a síneken túl. Igaz, a semmiből semmibe vezető híd már akkor is megvolt - kíváncsi vagyok, mikor kötik be végre a közúti hálózatba, mert elég jó fotóhelynek ígérkezik :)
Bécsből aztán amilyen hamar csak tudtunk, visszaindultunk, de másik útvonalon, Köpcsényen át. A képeken már Bratislava-Petrľalka (Ligetfalu) állomásán járunk, mely leginkább a teherforgalmat szolgálja ki, bár azóta (2017 decemberétől) már nem csak Bécsbe indulnak innek személyvonatok, hanem Hegyeshalomba is.
A furán modern állomástól némi buszozás után a Ligetfalu nagy részét kitevő lakótelep közepére jutottunk, ahol Jungmannova végállomáson végre felszállhatunk egy villamosra. Ez premier volt számunkra, hiszen ez a szakasz legutóbb még nem létezett, villamosok csak a Duna túlsó oldalán jártak.
Az 1890-ben elkészült Ferenc József-hidat a második világháborúban ugyan belerobbantották a Dunába, de utána többé-kevésbé helyreállították, és az Új-híd 1972-es megnyitásáig ez volt a város egyetlen folyami átkelőhelye. És nem csak közúti átkelőről volt szó, mert 1891-től 1985-ig egy egyvágányos vasúti híd is működött mellette, eredetileg a Pozsony-Szombathely vonal forgalmát kiszolgálva. Ez a szerkezet egészen a bontásig a helyén maradt, de a vonatokat '85-ben levették róla.
By Yusuke Kawasaki - originally posted to Flickr as Bratislava Old Bridge / Starý most, CC BY 2.0, Link
A legeslegújabb korban egyszerűen csak Öreg hídnak (Starý most) nevezett építményről 2008-ban tiltották ki az autókat, majd nemsokára mindenki mást is. Ez akkor épp nem volt nagy gond, hiszen már álltak a város új hídjai: a '92-ben átadott nyugati autópályahíd, a 2005-ben átadott Apolló híd, és persze a '85-ben elkészült, az innen levett vasútvonalat is hordozó Kikötői híd.
A 2013-ban elkezdett bontás (lásd fentebb) után gyorsan nekiláttak az építésnek, és 2016. május 17-én átadták az új Öreg hidat. Az átkelő érdekessége, hogy immár nincs rajta közúti sáv: csak villamosok, gyalogosok és biciklisták használhatják.
Ugyan az eredeti Öreg hídon egy időben áthaladt a Bécs-Pozsony HÉV, majd annak maradványa, az országhatárig kijáró villamos, a mostani felállásban nem csak a piros Skodák újak, hanem a vonalvezetés is: a sínek a pozsonyligetfalui lakótelepet tárják fel - jelenleg ugyan csak három megálló erejéig, de a hosszabbítás tervbe van véve.
Az új szakaszon a legfurcsább az, hogy a Pozsonyban szokásos méteres mellett a normál nyomtávot is kiépítették. Hogy ezzel pontosan mi a cél, azt nem tudom: egyrészt ezer éve készülődnek a hálózat átalakítására (itt-ott vannak rövid háromsínes szakaszok), másrészt hallani mindenféle regiotrames, illetve tram-traines ötletekről is. Mindenesetre a négy sínszálas vágányokat normál nyomtávú Tatrával is lepróbálták...
Balra a híd "budai" (Sad Janka Kráµa), jobbra pedig a "pesti" vége (Šafárikovo námesti).
A hidakat villamos nélkül is szeretem, azzal együtt meg pláne, úgyhogy egy kicsit videóztam itt (további kommentek feliratok formájában).
A város a közelmúltban komolyan elkezdett a tömegközlekedésbe beruházni: 2014/15 előtt nem voltak alacsonypadlós villamosaik, most pedig mindenütt ott dübörögtek a csinos piros színt viselő 29T-k és 30T-k. A két típus az ajtók és vezetőfülkék számában különbözik: az előbbi egyirányú, ajtói csak jobb oldalon vannak, utóbbi kétirányú, mindkét oldali ajtókkal.
A belső terük is csinos, bár az első és hátsó forgóváz fölötti részre vezető lépcsőt kicsit szűknek találtam.
Folytatás: a repülőgéphangú alagút, meg még ez+az