"Acélváros, nehéz, szürke nappalok..."

A korábban már szerepelt Keleti-Miskolc-Nyíregyháza-Debrecen-Nyugati túra során eredetileg Miskolcon is normális időt terveztünk eltölteni, de annyira semmilyen idő volt, hogy inkább hamar továbbálltunk. Azért pár fotó belefért így is, a Vasgyárba közlekedő 2-es viszonylatra kihegyezve.

A "vasgyári rund" azért is tűnt vonzónak, mert az az ex-bécsi villamosok felségterülete. Balra a Tiszai pályaudvart látjuk, jobbra már a vasgyári végállomást. Előbbi kapcsán meg kell jegyezzem, hogy szerintem a Tiszai az ország egyik legszebb és leginkább rendben levő pályaudvara. Ehhez képest az előtte elterülő tér mérhetetlenül lehangoló, ráadásul cseppet sem "felhasználóbarát", hiszen a tömegközlekedőket egy nem épp svájci minőségű aluljáróba kényszeríti egy olyan közút miatt, amin alig van forgalom - de legalább jól el van kerítve, hogy ne lehessen csak úgy átslattyogni a felszínen.

A vasgyári telep SZVSZ a miskolci villamos leghangulatosabb része.

Nagyon ráférne már egy nagygenerál erre a városra :( Ha minden igaz, a villamosüzem tekintetében ez meg is fog történni.

Az valami egészen félelmetes, ahogy a lakótelep előbb hirtelen átmegy faluba (lásd baloldalt), majd egy sarokkal később városba (jobbra). Hiába, még a mai Miskolc kelet-nyugati gerincén (a Szinva-völgyön) végigfutó villamosvasút sem csinált várost Diósgyőr és Miskolc egységéből...

Hogy a Tátrák rajongói se érezzék magukat elhanyagolva, két képet beteszek a nem kicsit robosztus kinézetű KT8D5 típusról, urbánus környezetben.

Vissza az oldal tetejére   Vissza a tartalomjegyzékhez