2012/13 tele I.
2012 vége kicsit furcsa volt. Volt hó, talán gyakrabban is, mint az előző években, de nem átütő mennyiségben. Pedig legtöbbször meg is maradt, nem olvadt el azonnal, az általam annyira imádott "minden fehér" effekt azonban elmaradt. Nem is nagyon reménykedtem, hogy lesz alkalmam a talpam alatt ropogó havat hallgatni, aztán mégis lett. Aztán elolvadt, három hét múlva, januárban azonban megint bekövetkezett a nyolcvanas években a rádiókabaréban megénekelt "felkészültünk a télre, de hóra nem számítottunk" helyzet. Februárban is esett, nem is kevés, március közepén pedig konkrétan olyan hóhelyzet volt, amit nem fogunk egyhamar elfelejteni - bár a legkeményebb hóviharok a nyugati megyékre zúdultak, Budapest pont kimaradt belőle. És még nem volt vége, mert március utolsó napjaiban ismét nagyon tél lett. Persze nem tudtam minden egyes hóhullás alkalmával a szabadba rohanni, azért egész sok kép összejött, ezekből adnék most közre egy válogatást.
December: Havazás Középföldén
Kiskörút, Nagykörút
Amikor megállt a Föld - de legalábbis a főváros
Februárban Dél-Pesten
Fehér Fehérvári út
A Hegyvidéktől a Dunáig
"Utótél"
A nyolcvanvalahány képet megpróbáltam fejezetekbe rendezni, a fejezetekből pedig tartalomjegyzéket is csináltam, lásd fent - elsősorban azért, hogy legyen hol elsütni a jobb oldali képet, aminek nem lett párja, de nem akartam lehagyni se az oldalról ;)
December nagy részében emlékeim szerint inkább csak szürkeség és köd volt, aztán karácsony előtt kicsivel megjött a fehérség is. Az ünnepekre persze nagyjából elolvadt, de ilyen közel már rég jártunk ahhoz, hogy mesebeli fehér karácsonyunk legyen.
A városban eleinte nem nagyon maradt meg a hó, a budai hegyvidéken azonban igen, úgyhogy a 61-es északi részén kezdtem. Itt éppen az 59-es Szent János kórháznál levő hurokvágányát látjuk.
A magasabb fű/gaz még kilátszik, de azért egyre vastagabb a porcukorszórás a tájon.
Néha kimondottan olyan sűrűn hullott az égi áldás, hogy nem is erőltettem a fotózást, inkább videóztam. Aztán meg melengettem a kamerára ráfagyott ujjaimat ;)
Nagyhíd - elég beteg állapotban van szerencsétlen, egyrészt a közepesen távoli közelmúltban (fogalmam sincs, mikor volt, talán a vonal rekonstrukciója során, talán nem) épített, beton hídfők nem szépek, másrészt van itt egy komolyabb lassújel is.
Ha már ott voltam, felmásztam a Gyermekvasút start/célegyenesére is. Videóztam is, de sajnos a hidegben a kamera úgy gondolta, hogy lemerült az aksi, ezért leállította a felvételt. Ki azért nem kapcsolt: ott mutatta a keresőn a látványt, csak nem rögzítette. Én viszont közben fotóztam, ezért ezt nem vettem észre. Nyilván nem voltam ideges, amikor rájöttem, hogy igazából valószínűleg nem is volt lemerülve az aksi, csak hülyült a kamera...
A hűvösvölgyi intermodális csomópont: autó, busz, villamos, (gyermek)vasút - és tulajdonképpen repülőgépek is vannak, csak egy kicsit gyalogolni kell :)
Ilyenkor még a Széll Kálmán tér is egész normálisan néz ki.
Balra: ebből a szögből kimondottan izgalmasan néz ki, ahogy a 139-es a Vérmező utcából a Várfokba kanyarodik :) Jobbra: nem tudom, miért, de a 18-asok és az 59-esek mindig egyszerre hagyják el a teret dél felé. Oké, effektíve egy közös megállójuk sincs, és elméletileg is csak kettő, de valahogy vicces, hogy még hétvégén is egyszer tili-toli van, aztán szünet, aztán megint tili-toli, aztán megint szünet. Egyébként három órával későbbről is van egy ugyanilyen fotóm, szóval a jelek szerint ez nem véletlen, így lehetnek hangolva.
Nagyjából ugyanezek a helyszínek, mozgásban. Na jó, fogaskerekű nem volt a képek közt, meg gyermekvasúti dízelmozdony se, itt meg szerepel ilyen is.
Évek óta mindig úgy fotózom ezt a környéket, hogy "nemsokára átépítik, dokumentáljuk le szépen a mostani állapotot" - de mivel eddig még nem kezdtek hozzá, kezd kicsit túl sok lenni az a dokumentálás :)
December huszonharmadikán délutánra már a városban is látszott a havazás hatása. Az aszfalt ugyan fekete maradt, de szerencsére a Károly körúton mostani állapotában sokkal kevesebb aszfalt van, mint régen, így itt sok a fehérség.
Mondjuk a felhők miatt olyan kevés fény lett eddigre, hogy a végén már csak álló helyzetben tudtam a villamosokat lefotózni... Asszem, lassan vennem kellene egy új fényképezőgépet, ami nem kibírhatatlanul zajos már ISO200-on is.
Videóztam is, naná, hogy videóztam!
A Nagykörút még hálátlanabb téma volt, de azért itt is lehetett találni helyeket, ahol nem olvasztották még le a havat. A jobboldali kép amúgy nem kimondottan jó, de idetettem, mert jól látszik rajta a "kurzgelenk"-mechanizmus miatti beállás ívben: a hátsó két kocsirész a csuklóhoz képest szimmetrikusan áll be, akkor is, amikor a nekünk távolabbi már tulajdonképpen egyenesben van.
Egy kis darabon a Nyugatinál is maradt némi fehérség a sínek körül. Ráadásul itt már a kocsik orrán is kezdett megmaradni egy kis hó, ami szerintem aranyosan néz ki :)
Amikor megállt a Föld - de legalábbis a főváros
Január 14-én csak azért járt látványos eredménnyel a havazás, mert egy illetékes úgy gondolta, hogy nem lesz sok hó, ezért inkább nem küldte ki a hókotró gépeket és hómunkásokat. Csakhogy lett, emiatt a közúti forgalom gyakran elakadt, sokszor a síneken, a váltók is eltömődtek, úgyhogy a végén az egészet a városi kötöttpálya is megszívta. Meg persze az utasok.
Bár reggel állítólag nagy erőkkel nekiálltak pótolni azt, amit éjjel és hajnalban nem csináltak meg, Dél-Budán, a Kis- és a Nagykörúton, illetve a Hungárián ennek semmi nyoma nem volt. A fentebbi képek délelőtt fél tízkor készültek, és szerintem nem éppen kotort-takarított állapotot ábrázolnak. Persze túléltük, de azért volt némi purparlé utána.
Mester utca, már februárban. Ez a parkos rész annyira nem hasonlít arra, amilyennek Ferencvárost alapvetően gondoljuk - szinte idilli, nem?
A Haller utca lapos és hegyvidéki :) része, ICS-kkel...
... és KCSV-kkel. Érdekes, hogy a mai napig nem tűnt el a távolról gyengén olvasható "western" betűtípus a számjelzésből, pedig jó régiek már ezek a táblák, és egy ideje az utastájékoztatásnál kifejzezetten kerülik a régebben jellemző egyéni megoldásokat.
Havazás a 47-esen, 51-esen, 24-esen, 50-esen, és a Határ úti metróállomás környékén.
Az 50-es volt a legérdekesebb aznap, főleg az Iparvasút megálló környéke. Kár, hogy mire ide kiértem, már szürkült (balra). Jobbra a Szarvas csárda tér.
Az előbb említett "Iparvasút" vágánya, rendes nevén a Nagy-Burma-vasút.
Folytatás: fehér Fehérvári út, a Hegyvidéktől a Dunáig, és a március végi utó-tél