Városi és nemvárosi közlekedés
2023-ban április és november közt gyakorlatilag hozzánőttem a magyar tengerhez. Bár értelemszerűen nem lehetettem mindig ott, szabadidőmben állandóan azt vettem észre, hogy a menetrendeket nézegetem, azt tervezgetve, hogyan lehetne a legtöbb vízen levést összehangolni a pesti vonatokkal. És volt még egy plusz célom: az összes civilek által elérhető (tehát nem privát, nem csak bérelhető, hanem állandó menetrend szerint közlekedő) személyszállító hajóval utazni akartam legalább egyszer - ami nagyjából össze is jött. 2024-re nem voltak ilyen céljaim, maximum az, hogy a két új katamaránt és kompot elkapjam, és ez már májusra meglett. Ezen az oldalon azonban elsősorban nem a négy új hajót akarom megmutatni, hanem a március és május vége közti két hónap kirándulásait:
Évadnyitó (március 28.)
Amit még Siófokon láttunk
Az első badacsonyi járat (március 29.)
Sétahajózás az egyik új katamaránnal
Potyára át Füredre
Tünde, a katamaránpótló
Az egyik új komp
"Tengeri" vízibusszal Badacsonyba
A Jókai immár fehérben!
A siófoki zsilip
És meglett a másik új katamarán is!
A Jókai végre napsütésben!
Egy laza nap
Az útibeszámoló teljesebb átéléséhez forró csokoládé fogyasztását ajánlom. Amennyire forró volt a nyár, annyira hűvös - de még inkább szeles - volt a tavasz, így gyakran látogattam a hajók büféit némi meleg italért, ami ebben az esetben a forró csokit jelentette. Nem egyformán csinálták minden hajón, de mindegyik jólesett.
Viharos széllökések kísérték a Nagycsütörtökön megrendezett szezonnyitót, mely a cudar idő ellenére rendben lezajlott. A nyitóünnepséget a hagyományoknak megfelelően Balatonfüreden tartották, a hajózási vállalat telephelye viszont Siófokon van, úgyhogy a program a tó keleti medencéjén való átkeléssel indult. Járművünk a Szent Miklós motoros volt, a Bahart zászlóshajója.
Nem akármilyen út volt: tíz másodperccel a móló karjainak öleléséből való kibontatkozás után már át is voltam ázva a hajó orrára felcsapó víztől :) Az utat a testhőmérsékletem üzemi szinten tartása végett nagyrészt az utastérben töltöttem, ...
... de néha ki kellett menjek a szabadba, a felverődő hullámok permetén megjelenő szivárványok miatt. Ugye más is látja?
Magunk mögött hagyjuk Siófokot. Bár nagyságra nyilván nem voltak akkorák a hullámok, ránézésre azért elég tengeri hangulata volt az utazásnak!
Igazából csak Füred felé közeledve "fokozódott a nemzetközi helyzet": a saccra 50 km/h-s szél mellett időnként 70 km/h-s lökések is meg-megbillentettek bennünket. Az utasok nagy része hajós volt, ők úgy ültek az asztaloknál, mintha betonon állnánk, úgyhogy feltételezem, hogy szokott ennél "huplisabb" is lenni a tó.
Itt fent az egyik új kompot láthatjuk, ahogy a hullámokkal birkózik. Egy ideig a közelünkben haladt, aztán lemaradt, valószínűleg meg kellett várnia a többi új hajót.
Fürednél a felhőket elfújta az egyre viharosabb szél, így csalóka napsütés fogadott bennünket - valamint az időjáráshoz és a dátumhoz képest meglepően sok érdeklődő. És ez még a hivatalos program kezdete előtt volt, később ennél jóval többen lettek!
Kiszállás után a hajónk átment a tihanyi kikötőbe, hogy legyen elég hely az új gépeknek. A program itt kicsit megcsúszott: a meghirdetettnél legalább egy órával később érkeztek meg az új szerzemények. Hogy ne fázzak a hideg szélben, kiloholtam a parti sétányra, hátha be tudok nyomni egy hotdogot vagy hamburgert. Ehelyett mit árultak a közeli büfékben? Fagylaltot! :)
Az új hajók tulajdonképpen nem voltak messze tőlünk: drónos fotózáshoz pózolva vonultak Tihany felé, míg a fülem megpróbált nem lefagyni a szélben.
Végül csak elindultak felénk. A kikötés nem volt egyszerű, mert a szél folyamatosan el akarta fújni őket a mólótól.
Az első érkező a "Bumpszli I", akarom mondani a Tomaj katamarán volt. Úgy érzem, hogy... khm, hogy is fogalmazzak? Szóval a kinézetének megszeretése komolyabb erőfeszítést fog igényelni részemről :) Plusz egyszerűen nem értem, hogy egy ilyen gyönyörű helyen közlekedő járműből az utasok miért nem láthatnak ki előre. A régi katamaránok se számítanak a formatervezés csúcsteljesítményének, de ott a zárt térből és a nyitott fedélzetről is elég jól látja az ember az őt körülvevő világot.
A videó elég jó keresztmetszetét mutatja az útnak, ahogy a szinte békés vizű siófoki kikötőből kifutva egyre nagyobbak lettek a hullámok. Felirat is van hozzá, mint az oldalon látható videók többségéhez, szóval szerintem érdemes bekapcsolni ezt a funkciót ("CC" gomb).
Extra érdekesség volt a két komp jelenléte. A megfelelő infrastruktúra (rámpa) híján ez a járműtípus viszonylag ritkán fordul elő itt, bár a KFT "Balatoni nyár" című daláról van egy tévés felvétel, ami itt készült valamelyik régi kompon.
Most mindkét új példány itt volt, ...
... bár a második csak hosszabb próbálkozás után tudott...
... odaállni tesója mellé. Tényleg megszenvedtek vele, mert a hirtelen széllökések állandóan elfújták a viszonylag nagy oldalfelülettel rendelkező masinát.
A "Bumpszli II", akarom mondani Balaton katamarán a szezonnyitó ünnepség háttereként szolgált.
Hát, ő se egy kimondott szépség! Sajnos a rendezvény végére elromlott az idő, úgyhogy nem vártuk meg az ingyenes sétamenetek indulását. Ha azt mondom, hogy viharos volt a szél, akkor nem túlzok: a Szántód - Tihany komp leállt egy időre, és az északi és déli parton is megálltak a vonatok, mert fák dőltek a sínekre!
A szezonnyitó idején az ünnepségen résztvevőket (és a kompokat) leszámítva a legtöbb hajó még a siófoki kikötőben pihent:
Ráadásul nem is akárhogy: a Boglár - a cég négy szovjet hajójának egyike - például a sólyán állt.
Ez a két testvére is bevetésre várt.
És persze itt volt kedvenc "kocka" kompom, a Füred is.
Az első badacsonyi járat (március 29.)
2023. október 23-án rajta voltam az év utolsó Fonyód - Badacsony járatán, ami akkora élmény volt, hogy már a kikötéskor tudtam: rajta kell majd lennem az első 2024-es járaton is, ...
... úgyhogy március 29-ének reggele a fonyódi mólón talált. Az idő nem volt olyan szép, mint októberben, de egy őszi naplementével nehéz is lett volna versenyezni :)
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Nagyon üres volt a kikötő, még nem láttam ilyennek. Azok a színes kis házak a túlparton irtó helyesek; vajon folyamatosan lakják vagy csak nyárra bérlik ki őket?
Az első hajóra - a Siófok katamaránra - nem csak mi vártunk, bár nyilván nem volt nagy tolongás.
Badacsony felé tartva elhussant mellettünk a Lelle motoros: ő a katamarán tartaléka/váltótársa volt ezen a viszonylaton. Vele a tavalyi nyár során hetven kilométert utaztam, úgyhogy nem sajnáltam, hogy az első járatot nem ő teljesítette. Jópofa volt, hogy már a kifutásunk előtt ott körözött a nyílt vízen, és csak amikor kiértünk, húzott el mellettünk, hatalmas integetések közepette.
Sőt, igazából nem csak elhúzott mellettünk, hanem úgy húzott el mellettünk, hogy a farhullámai telibe kaptak bennünket. Ha tudtam volna, hogy a kisebb hajó így meg tudja a nagyobbat dobálni, videóztam volna! Marha jó volt :)
Természetesen videóztam az első menetet, de az enyhén borult ég miatt a végeredmény nem lett olyan hangulatos, mint az utolsó átkelésről készült. És sajnos nem volt kürtölve indulás-érkezés és pörgölődés se Aztán - mivel a következő vonat majdnem két óra múlva indult Füredre -, mentünk még egy oda-vissza menetet, hogy teljen az idő. Ezeken az utakon már rendesen voltak utasok, ami kicsit meglepett.
Sétahajózás az egyik új katamaránnal
A badacsonyozás után azért mentünk át Füredre, hogy bepótoljuk az előző napi hiányt, ti. hogy nem tudtunk menni a sétahajózásra kijelölt új katamaránnal, a Balaton nevűvel.
Hát, nem szépült meg tegnap óta :)
Természetesen nem ez az első Balaton nevű hajó a tavon: a legutóbbi emlékezetes névrokon az egykori Beloiannisz volt. Ezen a képen a felső fedélzetről előre nyíló kilátást láthatjuk, mely kimondottan korlátozott a régi katamaránokhoz képest. Pedig itt aztán van mit nézni! Megkockáztatom, hogy a hajóvezető fülkéje az ország egyik leglátványosabb munkahelye: padlótól plafonig érő panorámaablakon kinézve irányíthatja a járművet! Azt persze nem tudom, hogy a hatalmas üvegfelület nem fog-e a cockpit túlmelegedéséhez vezetni.
Azt jó ötletnek találom, hogy az ülések fölött tető van, mert a régi katamaránok fedetlen "napozófedélzetén" nyáron alig lehet kibírni fél órát, de azért jó lett volna, ha ki lehetne látni előre.
Vagy menjen a hajó oldalirányba, és akkor mégis jól ki lehet látni róla :)
Ha azt mondom, hogy a felső szint nem a szabad nézelődésről szól, ...
... akkor nem tudom, hogy az alsó, zárt fedélzetre mit mondjak. Olyan érzésem volt, mint a Bíbic szárnyashajón, ahol szintén nincs elöl ablak. Szerintem ez a masina erősebb motorokkal alkalmasabb lenne budapesti elővárosi járatnak (ha lenne olyan), mint balatoni kirándulóhajónak.
A sétahajózás után hazavonatoztunk... volna, aztán eszünkbe jutott, hogy itt van ez a sok víz, mi lenne, ha áthajóznánk rajta Siófokig, és ott szállnánk vaskerekűre.
Ezt is tettük a Fonyód motoros segítségével, mely már régi ismerősünk.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Útközben elment mellettünk a Tihany felől érkező Földvár.
Jól néznek ki ezek a hajók, ...
... és mennek, mint a golyó!
Jazzcool is szeretett volna menni valamelyik új katamaránnal, úgyhogy ismét leruccantunk a tóra. Siófokról mentünk át Füredre, mert az imént látott Balaton továbbra is ott sétahajózott.
A Siófokra érkezés után kimentünk a folyó feletti hídra, és hirtelen kellemetlen érzésem lett, mert mindkét katamarán itt volt, ...
... holott a Balatonnak a túlparton kellett volna dolgoznia!
De legalább a múltkor még sólyán látott Boglár ismét vízen volt!
Mi viszont nem vele mentünk, hanem a már többször látott Földvárral.
Kevés vitorlást láttunk, ilyen időben a jelek szerint csak a nagyon elszántak jönnek ki - például ennek a 30-as cirkálónak a személyzete.
Mivel a Balatont láttuk, hogy Siófokon áll, feltételeztük, hogy helyette valami más sétahajózik Füreden.
És így is volt: az északi part (és szerintem az egész tó) fővárosában aznap a Tünde dolgozott.
Kimondottan szeretem ezt a kis hajót, de Jazz nem volt boldog, hisz ő katamaránozni utazott le ide.
Azért természetesen mennünk kellett egyet vele :) Ezt a hajót itt Füreden építették, méghozzá egész konkrétan a háttérben látható favázas ház mellett, a jachtklubban.
Napsütésben szebb lett volna, de Tihanyt igazából bármilyen időben szeretem!
Útközben találkoztunk régi ismerőseinkkel: a Fonyóddal...
... és a Földvárral.
A sok állókép után pár mozgó. A motorcsónakkal bevontatott "tanulóvezető" vitorlások irtó aranyosak, nem? :)
A tündézés után busszal átmentünk Tihanyrévhez, hogy legalább az egyik új kompot elkapjuk. És sikerrel is jártunk:
Az első hónapokban mindig csak az egyik új gép dolgozott a kettő közül - ezen a napon épp a Tihany nevű állt a réven.
Sajnos szó szerint állt, mert csak a két régebbi komp mozgott. A rámpa közelében kerengve figyeltük, hogy mikor áll be melléjük az új is a forgalomba, és nem hiába vártunk: egyszercsak kivették a "behajtani tilos" táblát a felhajtó közepéből, mi meg felvágtattunk rá. És nem csak a kocsibeállós részre, ...
... hanem teljesen fel a "tetőteraszra", mely a hatalmas, panorámaablakos vezetőfülkét veszi körül. Fogalmam sincs, mennyit láthat a kormányos a hajó elejéből innen, de gyanítom, hogy nem sokat, és inkább kamerák segítségével navigál.
Nem bírtam eldönteni, hogy az új jószág nagyobb befogadóképességű-e a régieknél. A neten található adatok alapján talán erre is ugyanannyi autó tud beállni, csak esetleg több bicikli elfér mellettük? Az infrastruktúra adottságai miatt nyilván nem lehetett jelentősen nagyobb járművet építeni ide.
Ránézésre viszont valahogy szűkebbnek tűnt, de ez valószínűleg csak azért volt, mert az autós tér egy része fedett. A képen már Szántódon látjuk a járművet, melyre megint kikerült a behajtani tilos tábla. Érdekesnek találtam, hogy az új gép pihent, miközben a régiek pörögtek, ...
... de amikor azok nem voltak elegen, az új is mindig visszaállt a forgalomba.
A képek mellé videó is jár, melyről talán sejthető, hogy az új gép nyílt vízen gyorsabban haladt, mint a régiek, de a rámpához állás tovább tartott neki. Kíváncsi vagyok, ez változik-e, amikor berázódik a személyzet és a gép is! Ami kár, hogy nincs még egy-egy rámpa a réveken, mert pünkösdkor akkora forgalom volt, hogy jól jött volna a két másik régi is. Egy ismerősöm azt mondta, hogy ha már nem fér el két további autós beálló, akkor legalább a kerékpárosoknak és gyalogosoknak kellene valami ki- és beszállóhelyet építeni, és mondjuk a legkisebb régi komp pöröghetne csak velük. Szerintem ez jó ötlet, mert őrületes mennyiségű biciklist láttam itt (is) a nyár folyamán!
Tengeri vízibusszal Badacsonyba
Tavaly az év egyik legkellemesebb kirándulása egy Máriafürdő - Badacsony út volt, amit idén megismételtünk.
Nem tudom, hogy minden tavasszal ez van-e, de idén már a sokadik alkalommal erős hullámzás fogadott bennünket.
Az elég szűk kikötőben néhány munkagép is állt, például a Sió nevű vontató, ...
... és ez a kotróplatform.
Mi a Keszthely motorossal mentünk. Tavaly még tesója, a Héviz (sic!) is közlekedett.
Utastérileg nem ez a tó legpraktikusabb hajója, de szerintem a legszebb a háború utániak közül!
Az elülső zárt fedélzeten van a büfé, mi ide ültünk be.
Mivel idén ez volt ennek a járatnak az első útja, az orrpálcát (biztosan nem ez a neve, de elfelejtettem, hogy akkor mi) bokréta díszítette.
És már meg is érkeztünk Badacsonyba! A főidényben a hajó már csak Máriafürdő és Balatongyörök közt ingázott. Azért nem ment messzebb, mert a tényleg nagyon szűk máriafürdői kikötőben a többi típus nem tud megfordulni.
Néha videóztam is, hogy megörökítsem a Rába-MAN motor hangját. Az utazás után most is Füred felé vettük az irányt, hogy sétahajózzunk:
Tavaly a főidényen túl sikerült összehozni egy naplementés kört a Jókaival. Akkor még a Vanyolai Hajózási Kft. üzemeltette a hajót. A cég a közelmúltban elkezdte felszámolni magát, így a hajó 2023 végén a Bahart tulajdonába került.
A szezonnyitón már fehérre festve bújkált a többi hajó mögött Siófokon, kicsit később viszont már teljes szépségében látni lehetett:
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
A hajó 1913 és 1979 közt a Balatonon dolgozott, az évtizedek alatt feketére festett testű, majdnem függőleges orrvonalú, nagyrészt fedetlen fedélzetű gőzösből fehérre festett, előreálló orrú motoros sétahajóváváltozva. 1979-ben selejtezték, majd a Körösre került, ahonnan gyakorlatilag roncsként került a Tiszára. A kilencvenes évek végén ott kezdték felújítani; formájában ekkor kezdett a Balaton két fehér csillagára, a Kelénre és a Helkára hasonlítani a vitorlásszerűen előrenyúló orral. A fehér festés feltette a pontot az i-re: a Jókai így teljesen a másik két hajó testvérének néz ki!
Az időjárás nem igazán állt mellénk, de beborult ég alatt is kellemes volt a hullámokat hasítani.
Ezután Siófok felé vettük az irányt, de a Badacsony katamarán felső fedélzetéről még vetettünk egy utolsó pillantást a régi-új fehérségre.
Nagy meglepetésemre elmentünk az elvileg már eladott ex-Vanyolais "kis Balaton" mellett. Ez a hajó az egyik, amivel tavaly nem sikerült utaznom. A Jókait is üzemeltető Vanyolai Hajózási Kft. kétórás sétahajózásokat csinált vele, de soha nem sikerült elcsípnem. És úgy tűnik, már nem is fogom, mert a cég felhagyott a hajózási tevékenységgel. Jelen pillanatban úgy tudom, hogy szét fogják vágni, talán már meg is történt, mire ez az oldal elkészül...
Vadregényes fények voltak!
Ezen a videón a Badacsony füredi kikötését örökítettem meg, majd a Siófokra érkezést. A végén láthatjuk a Baross Gábor és Kisfaludy Sándor kompokat a kikötőben: a gyakorlatban ezt a két régebbi gépet váltotta ki a két új, legalábbis ez a kettő szinte állandóan itt állt; csak néha ugrottak be különböző feladatkörökben (tehát nem feltétlenül átkelőként).
Tavaly érdeklődéssel figyeltem, hogy mit építenek a siófoki kikötő Sió felőli végében. A hajózási szezon elején még egy jókora szádfal mögött dolgoztak, aztán ősszel elhordták a talajt a szádfal mögül, áprilisban pedig átadták a kész műtárgyat:
És nem pusztán egy zsilipet adtak át, hanem egy új közterületet is, ahonnan meg lehet figyelni, hogyan működik a létesítmény.
A fentebbi képen a tulajdonképpeni "dugót", azaz a vízleeresztő zsilipet látjuk, mellyel a tóból kifolyó víz mennyiségét lehet szabályozni.
Most eléggé le volt zárva, ezen a zsilipágon legalábbis minimális mennyiségű víz csorgott át.
Az egész területet befüvesítették, és egy kilátó is épült, melyről ilyen kilátás esik a kikötő személyforgalmi medencéjére.
A fűben a régi zsilipmű valamilyen kiállított alkatrészét láthatjuk. Sajnos a vonatunk hamarosan indult, nem volt időnk a feliratokat olvasgatni.
Valahol a hajóknak is át kell jutniuk a víz elé állított akadályon, erre a célra szolgál a hajózózsilip. Ez itt a Sió felőli oldal, ...
... ez pedig a több méter szintkülönbséget áthidalni tudó, vízzel feltölthető zsilipkamra található. Elég keskenynek tűnik, de feltételezem, hogy ez azért van így, mert maga a Sió se egy kifejezett Amazonas.
Miközben a "zsilip-parkban" bolyongtam, a Badacsony katamarán átállt az utasforgalmi oldalról a másikra, ahol a hajók aludni szoktak. A fentebbi videó nagyon lassú, szerintem mégis érdekes, ahogy ez a bazi nagy izé gyakorlatilag befarol a zsilip és az előtte álló hajók közé. Az igazán érdekes rész 3:00 körül kezdődik, ahol elkezd majdnem egy helyben pörögni, majd oldalra kúszni. A tó legtöbb hajójával meg nem csinálható manővert a katamarán Z-hajtása teszi lehetővé, melynél a két hajócsavart a függőleges tengelyük körül - egymástól függetlenül - el lehet forgatni, ezáltal nem csak hajtásra (tolásra vagy húzásra), hanem kormányzásra is használva őket.
És meglett a másik új katamarán is!
A Balatont (már hogy az egyik katamaránt) elcsíptük korábban, de el kellett a másikat is.
A Tomaj (szerintem továbbra is "Bumpszli I") frappáns módon Fonyód és Badacsony közt ingázott. És továbbra is csak ennyit lehetett utasként előrefele látni. Ez az ország egyik legszebb helye, és csak oldalra lehet kényelmesen nézelődni...
Persze néha oldalt is volt mit nézni.
És már meg is érkeztünk.
Sajnos továbbra se lett kedvencem a hajó, de egy kicsit azért videóztam.
A múltkori, szélben-borultságban sétahajózás után május elején végre napsütésben is ki tudtuk próbálni a Jókait!
Igaz, ezen a képen nem annyira látszik, hogy mennyire fehér :) A füredi kikötő remek hely a hajók nézegetésre, egyrészt mert itt van a legnagyobb személyszállító forgalom, másrészt vitorlásból is rengeteg járkál a környéken, viszont a nap túlnyomó részében szembefény van a legtöbb irányba nézve.
A modern hajókkal ellentétben az egymotoros nosztalgia kikötése viszonylag lassú, óvatosan végrehajtott művelet.
Jópofa a hátsó fedélzet végén az a megemelt rész, de mivel az a dohányzásra kijelölt hely, nem nekem való.
A zárt utasteret elég kevesen használják az ilyen utakon. Maximum ha túl hideg vagy túl meleg van.
A Füred a tihanyi kikötőben állt, itt még nem fotóztam azelőtt. Most is csak ennyire tudtam a napsütés iránya miatt. Róla viszont biztosan remek képeket lehetett készíteni rólunk :)
A "Bumpszli II", azaz a Balaton katamarán is tiszteletét tette; a nyár folyamán általában Siófok és Füred közt hozta-vitte a turistákat.
A kikötőben állt a régebbi Balaton is, melyről már írtam, hogy valószínűleg nem nagyon fog többé közlekedni.
A nap különlegessége a Füred katamarán itteni felbukkanása volt, ez ugyanis általában Badacsony környékén szokott járkálni.
Meglepően sok hajó állt Siófokon, persze ebből ez a két komp és a jobbra picit látszó Héviz csak tartalék volt.
A Csongoron viszont komolyabb munkákat végeztek a sólyán.
Ennek a katamaránnak szerintem SOKKAL szebbek az arányai, mint szegény Badacsonynak. Állítólag eredetileg mindhárom hajót ilyesminek képzelték el, de végül az első kettőt "olcsósítva" kisebbre építették, ami miatt az úszótulajdonságaik rosszabbak lettek. Aztán megépült harmadikként ő.
Május közepén megint egy többhelyszínes kirándulást tettünk Mariannal.
Az első felvonást egy sétaút jelentette Almádiból, a Tündével.
Tavaly ez volt az a hajó, amivel sokáig nem sikerült utaznom, aztán viszont hirtelen többször is. Almádiban általában a Csongor szokott "sétáltatni", de ahogy néhány képpel korábban láttuk, azon még dolgoztak. Maga az út nagyon kellemes volt, csak látni nem sokat lehetett a pára miatt, úgyhogy tovább is ugrunk...
... Siófokra. Már hogy a katamaránra, mellyel Füredről keltünk át Földvárra.
Ezt az átépített katamaránt továbbra is szeretem, pedig NAGYON nem így nézett ki (hanem így), amikor először utaztam vele, életemben másodjára vízre szállva.
Elindulás közben ismét elmentünk a "kis Balaton" mellett. Szomorú ránézni :(
Szép napsütés volt, de szél is, úgyhogy irgalmatlan mennyiségű vitorlás szelte a habokat. De tényleg megszámolhatatlanul sokan voltak!
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
A Füred - Tihany - Tihanyrév - Földvár járat kiszámíthatóan körülbelül akkor indult az apátság alól, amikor a füredi sétahajó járat odaért (pontosabban fordítva: a sétahajó állandóan a menetrendszerinti indulása előtt kicsivel ért oda) , így több alkalommal is sikerült vízről megörökítenem a Jókait.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Szép masina, nem?
A személyszállítóknak néha cikázniuk kellett a vitorlások közt :)
Földváron elvileg nem lett volna sok időnk az érkezés és a vonatunk indulása közt, de a vonat kiszámíthatóan késett, úgyhogy kimentem a móló végébe megörökíteni, ahogy a Siófok továbbindul. Aztán a vasútállomást is körbefényképeztem, mert szerintem ez a legkellemesebb ilyen létesítmény a déli parton. Azt hiszem, hogy Földvárt a gyerekkori élmények (többek közt életem első hajóútjai) miatt örökké szeretni fogom :)
Amit itt láttunk, az még csak az előszezon első kétharmada volt, úgyhogy folytatása következik!