Városi és nemvárosi közlekedés
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Három éve szárnyashajóval - az azóta sajnos elbontott Vöcsök II-vel - mentünk fel Mariannal dunakanyarozni egy kicsit, 2025 nyár elelején viszont a lassabb, szárnytalan verziót választottuk, ráadásul nem a váci, hanem a szentendrei ágon át, melyen még sose jártam Szentendre fölött.
A Dömös vitt bennünket, egy Moszkva típusú hajó 1980-ból, ami tökéletesnek bizonyult a három óra valahány perces úthoz. Számomra meglepő volt, hogy milyen - talán nem ez az igazán jó szó rá, de nem jut jobb eszembe - intim hangulata van helyenként a Szentendrei-Dunának, mintha valami eldugott kis vízen járna az ember, nem Európa egyik legfontosabb folyójának mellékágán! Ezt a szépséget és kanyargást viszont nehéz lett volna a hajón ülve megörökíteni, úgyhogy most inkább az útközben látott hajókról mutatnék pár képet.
Az oldalaimon állandóan a váci vízibuszokat emlegetem, pedig nem csak Vácott gyártottak ilyen jellegű kisebb-nagyobb járműveket a második világháború után, hanem például Mohácson és Tápén is, később pedig Balatonfüreden. Az azoknál is kisebb kategória szülőhelye pedig Horány volt: apró átkelőikkel ma is tele van az ország. A Bükkös a nyolcvanas évek horányi sikerszériájának, a "Csikóvár típusnak" egyik példánya, 1986-ban építették. Ezekben a pöttöm hajókban nagyon tetszik, hogy bár önmagukban nem túl nagyok, egy ilyen platformot maguk mellé véve kompként már elég komolyan néznek ki.
A Tápió is Csikóvár típusú, bár egész kései, 1989-ben készült el.
A Benta szintén zenész, itt éppen autós kompként dolgozott. Nem dizájnolták túl ezeket a hajókat: sehol sincs a régi váci vízibuszok legombölyített áramvonalassága, van viszont helyette sok élére hajtogatott lemez, meg Ikarus jellegű ablak. Kíváncsi lennék, hogy a hajózási tulajdonságai milyenek.
A Vénusz 1986-ban még Ercsi II néven hagyta el a horányi műhelyt.
A Csallóköz egy régebbi horányi modell ("Papucs"); a kilencvenes években csavargőzös kinézetűre alakította át tulajdonosa.
A Delfin 130 kicsit komolyabb méretű masina, őt 1968-ben Vácott gyártották, még Somoskő néven. Így partra téve olyan volt, mint egy makett.
Nem mondhatni, hogy túl nagy forgalom lett volna ebben a Duna-ágban, csak egy nagy(obb)vaddal találkoztunk: a Jégtörő VII-tel, amit jég híján vontatónak használtak a dunabogdányi kőbányánál.
A jelek szerint az ötvenes-hatvanas években létezett egy Úti Gépjavító Vállalat nevű cég, mely néhány fura átkelőhajót is épített. Ezek közül az 1955-ben Tiborc néven elkészült masina a mai napig megvan, elég rendesen átépítve, Lajhár néven.
Aki még nem hagyta abba az oldal olvasását, felismerheti, hogy a Galga szintén egy Csikóvár típusú átkelő. Sajnos már nem emlékszem, hol készült a fotó ;)
És még egy "csikóvár": a Varsány.
Visegrádon még nem ért véget az út, mert átszálltunk egy másik Moszkvára, az Esztergom nevűre. Érdemes megfigyelni, hogy az előtte álló Viking kabinos mennyire rálógott a pontonra. Pontosabban nem állt, mert nem kötélen volt, hanem hajtással tartotta magát egy helyben.
Az Esztergommal tettünk egy plusz kört Zebegény felé, ott láttuk a Cegléd II-t, ami egy régebbi horányi modell egyik példánya. Őt a nyolcvanas években átépítették az akkor használatos szögletes kinézetre, eredetileg így nézett ki. Érdekes volt az orrán a leengedhető partraszállító palló, nem tudom, azt mikor és hogy használják.
Ez egy igazán szokatlan hajó: a Lúdas Matyi ugyan messze volt, de le kellett kapnom, ő ugyanis 1952-ben Rákosi Mátyásnak szánt ajándékként épült Újpesten. A főelvtárs-pajtás állítólag soha nem használta, úgyhogy mindenféle állami cégeknél dolgozott, míg magántulajdonba nem került. A fotón nem igazán látszik, de a nevét nem sima betűkkel írták az orrára, hanem az azonos nevű újság kalligráfiájával.
Hazafelé nem akartuk kivárni a pesti járatot, ezért Nagymaroson szálltunk ki, és ebédeltünk egy jót a régi hajóállomás épületében. Jó volt az étel (a köretként kapott saláta csodálatos volt az öntetének köszönhetően), és jó volt a panoráma is!
És itt a szokásos videó. A szigetet a szentendrei ágon megkerülő hajókázást pont nem mutatja, láthatunk viszont indulni készülő szárnyast, Moszkva típusú hajókat, egy kabinost (szállodahajót), illetve a visegrádi kompot.
És egy kis bónusz: Nagymaroson a hajótól a vasút felé tartva akadtunk bele ebbe a Porsche 911T-be.
Imádom a 911-est, és ez ránézésre elég korai példánynak tűnt, a hatvanas-hetvenes évek fordulójáról. A "T" verzió a belépő szint volt a Porsche 911-esek birodalmába, kicsit gyengébb motorral, kicsit kevésbé díszes belső térrel, de ugyanazzal a szexepillel :)
Remélhetőleg valaki megmondja, pontosan milyen évjárat.
Azért nem csak az olaszok tudtak szépen formatervezni!
És itt vége is az oldalnak - elnézést az autós kitérőért, de ezt meg kellett mutatnom!