Városi és nemvárosi közlekedés
Dallas Budapesti tömegközlekedési életképek 53. rész, második oldal
Míg az előző oldalon aktuális témákkal foglalkoztam, itt jobbára régi járműveket fogunk látni. Ez annak köszönhető, hogy 2018-ban annyi öreg tuja újult meg, mint előtte soha. Volt egy klassz felvonulás is velük november 25-én, de az majd külön oldalt fog kapni.
Az Amszterdamból visszatérő 2624-es motorkocsi előtt legutóbb talán a lőrinci iker támadt fel haló poraiból, ami 2000-ben volt. Sokáig úgy tűnt, hogy ez az "egy felújítás per évtized" sebesség megmarad (a dicséretesen megőrzött UV-k kivonáskori állapotukban közlekednek, nem lettek felújítva), aztán 2017-ben felgyorsultak a dolgok.
Ugye, ahogy korábban láttuk, kívül-belül visszaalakították budapesti állapotúra az 1233-as Bengálit.
Ezen felül nekiálltak talpra állítani az egyirányú változat prototípusát, a 3720-ast (későbbi számán 1100-ast), ami hosszú évekig Miskolcon pihent.
Régi szomorúságom volt, hogy a Budapestre amúgy rendkívül jellemző pótkocsis üzemnek nyoma se volt a nosztalgiaflottában. Nos, ez 2019-re talán változni fog, ugyanis a közelmúltban főműhelybe vontatták a sokáig Szentendrén tárolt 5884-es "győri pótot". Ezeken a képeken a felújítás korai stádiuma látható: a kocsit vázig visszabontották, letisztították, majd védőréteggel látták el, hogy addig se rozsdásodjon, amíg neki tudnak állni a lemezelésnek. Szerintem meglepően jó állapotban volt.
Ha már a főműhelyben jártam, megnéztem ezt a komolyabban modernizált hóseprőt is. A 7122-es emlékeim szerint Kelenföldhöz tartozott, legalábbis én annak idején ott fotóztam. Ebben a megújult kivitelben nem csak hóseprésre használható, hanem más szerszámok is rászerelhetők, az Unimogokhoz hasonlóan.
És immár Zugló kocsiszínben járunk, ahol a 3430-as MUV-ot láthatjuk; ő is 2018-ra készült el. Nagy dolog ez, hiszen ez a kocsi annak idején csak civil kezdeményezésre lett megtartva: egészen konkrétan a bontóból hozták vissza.
Újabb ugrás: Baross kocsiszín. Itt rögtön két favázas kocsi is megújult: az egyik a 2806-os, mely egészen a hetvenes évekbeli selejtezéséig többé-kevésbé megőrizte eredeti vonalvezetését, ami valami ilyesmi volt. Felújításának érdekessége, hogy - mivel a jármű nagy része jó állapotban megmaradt - utolsó forgalmi állapotának megfelelő BKV-s kinézetet és belsőt kapott. Igazi "kopott pesti tuja", a lehető legjobb értelemben!
A másik itt felújított kocsi az 1820-as pályaszámot kapta. Ő a 611-es kocsi "testvére" volt, és Beszkártos állapotnak megfelelően állították helyre. A fentebbi képek augusztus második felében készültek - nehéz elhinni, de november végén ez a kocsi már saját erőből mozgott az utcákon!
Csak gratulálni tudok mindenkinek, aki bármilyen szinten részt vett ebben a felújítási dömpingben, hatalmas munkát végeztek!
A címért elnézést kérek, remélhetőleg innentől kezdve már csak jobb lesz a bekezdés :)
Felújítása után november közepén fotótúrára indult az imént látott 3430-as pályaszámú MUV; balra a Bihari utcában, jobbra az Epreserdő utcánál láthatjuk.
A szólóban közlekedni képes kocsi (a jelenleg meglevő nosztalgia UV-kat csak kettesével tudják használni) egyik kedves részlete számomra az, hogy keskeny középső ajtaja van, ellentétben az imént említett nosztalgiákkal. A nyolcvanas évek elején Budán csak ilyen ajtajú UV-kkal utaztam, aztán egyszer Zuglóban járva döbbentem rá a dupla középső ajtós 3800-asokra...
Pesterzsébet az egyik utolsó otthona volt a modernizált típusnak, én is itt találkoztam először ilyennel '95 decemberében. Legalább ugyanannyira megdöbbentem, amikor felszálltam rá a Határ úton, mint az imént említett dupla középső ajtósakon gyerekkoromban! (balra Határ út, jobbra Török Flóris utca)
Máig se értem, miért van olyan kevés képem szólóban közlekedő MUV-ról, hiszen én elsősorban hétvégén jártam ide fotózni, amikor így jártak.
A Székelyhíd utcai kanyart valami régi KRESZ-tankönyvben láttam először 8-10 éves koromban, valószínűleg "kinek van elsőbbsége" kontextusban. Amikor 2000 körül elkezdtem komolyabban a villamosokkal foglalkozni, azt hittem, ez a vonal már rég nincs meg, aztán kiderült, hogy nagyon is megvan.
A 42-esre is kinéztünk, na meg a Hofherr Albert utcába!
A Kispest vasútállomás melletti szakasznak határozottan időtlen hangulata van - ha leszámítjuk a graffitit.
Kicsit belülről is nézzük meg a kocsit! Ahogy látható, a székeket csak elég nyakatekerten tudták elhelyezni, az egyik ablaktekerőt például kicsit arrébb kellett rakni miattuk (lásd jobbra).
Pihenő Száva kocsiszínben, illetve fotómegállás a Határ úti deltában. Remek program volt, köszönet a szervezőknek és a lebonyolítóknak!
Az utóbbi évek nem kényeztettek el fotózásra alkalmas havazásokkal (legalábbis nem akkor esett, amikor ráértem volna), 2018 decemberében viszont lehullott 8-10 centi, és meg is maradt!
Valamiért megint Pesterzsébetre mentem fényképezni. Idén többet jártam itt, mint előtte 5 éven át :)
A Határ út menti fák ágai szépen behavazódtak, látványos hátteret adva.
Kőbánya városközpontja jóval kevésbé volt romantikus a lakótelepi házakkal, de a füves pályán szépen megmaradt a hó.
És az oldal végén még két TW6000-es kép - a bal oldalin ráadásul két egymást követő számú kocsi, az 1501-es és az 1502-es látható egymás mellett.
No, mivel szerintem idén már nem lesz életképes oldal ;) ezúton is boldog új évet kívánok mindenkinek!