életképek
építkezések
kocsiszínek
különmenetek
bemutatók
vasút itthon
vasút külföldön
keskeny nyomtávon
közelről
múzeumok
emlékek
jegyek
hajók
egyéb
Nocsak, mit keres ez az 56-os a Moszkva tér 18-as által használt átmenő vágányain? Elvileg azért fogott itt vissza, mert nem tudta a hurokfordulót használni. Csakhogy aztán áramtalanították a felsővezetéket, és itt ragadt. Legalábbis még tíz perc múlva is itt állt, utasok nélkül. És hogy miért volt erre szükség?
Mert egy oszlop megadta magát a tér közepén. Figyelem: ennek az oszlopnak semmi köze a Combinók fogadásához megerősített új felsővezetékekhez, ez csak úgy magától dőlt meg.
Teljesen nem dőlt ki, mert a vezetékek megtartották. Elmondhatjuk, hogy megint kitaláltunk valami újat: nálunk nem felsővezetéktartó oszlopok vannak, hanem oszloptartó felsővezetékek. Elnézést a humorkodásért, de kínomban nem bírtam másra gondolni, mint arra, hogy szépen épül lefelé a város :(
És még mindig ugyanaznap volt: holland villamosbarátoknak meg akartam mutatni a 41-es vonalat, ám a Kanizsai utcai ideiglenes végállomáshoz érve mit látunk? Ezt: egy lerobbant UV-t. A helyszínen levő eMPé kollega szerint a sínfék tapadt le úgy, hogy nem akart feljönni. Hogy ne blokkolja teljesen a végállomást, a vezető apró adagokban próbált becsorogni az egyik vágányra.
A fentebbi a videón látható-hallható, hogy ez hogy működött. Rákapcsol-felpörög-nem megy-túlterhelődik-leoldódik. Rákapcsol-felpörög-nem megy-túlterhelődik-leoldódik. Rákapcsol-felpörög-nem megy-túlterhelődik-leoldódik.
Közben szép kis sorbanállás alakult ki.
A nap vége további műszaki hibát tartogatott. Nem, nem az UV romlott el, hanem a Lánchíd alatti aluljárót biztosító jelzőberendezés. Konkrétan mindkét irányba tilosat mutatott, így mindkét oldalon ott állt a villamos, és egyik se mozdult. Végül a járművezetők egymás közt egyeztetve oldották meg az áthaladást. Amíg ez meg nem történt, én mindenesetre jókedvűen fotóztam a szerelvényünket: állvány ugyan nem volt nálam, de pont úgy álltunk meg, hogy egy oszlopra oda tudtam tenni a fényképezőgépet.
A Batthyányi téri végállomás erről...
... és arról nézve. Sajnos nemsokára innen is el fog tűnni ez a klasszikus jármű.
Egy újabb munka utáni relax-villamosozás alkalmával a 14-es vonalat utaztuk be...
... megnézve a csak pár hónapja kiépített Atlétikai stadion megállót a "metrószakaszon". A szakasz azért kapta ezt a nemhivatalos nevet, mert az eredetileg a káposztásmegyeri lakótelepig járó metró részére építették ki, nagyvonalú vonalvezetéssel, sok hellyel a szélesebb űrszelvénynek, hangvédőként is funkcionáló (?) kerítéssel elválasztva a környezettől, és inkább a metróra jellemző sínleerősítési megoldással.
A káposztásmegyeri végállomás nem sokkal naplemente után.
Elég szerencsétlennek tartom az egyvágányos megoldást, nem tudom, miért nem lehetett másként kiépíteni.
Még mindig állvány nélkül fotózva a sötétben: a Görgey utca erősen minőséghiányos kockakővel...
... és a 12-es Kossuth utcai végállomása.
Számomra újdonság volt, hogy az itt szolgáló, egykor BKV-Pluszos budai Tátrákban az utastájékoztató kijelzője nem a megszokott, elektromechanikus FOK-GYEM, hanem LED-ekkel működő VULTRON volt.
Szintén Tátra, de a város másik felén: 18-as a Déli pályaudvarnál.
Az október 23-i ünnepségek beharangozójaként egy feldíszített UV szerelvény közlekedett a 6-os vonalán. Utast nem szállított - szóróanyagokat osztogattak belőle.
Új és régi.
Az emlékvillamos a délutáni turnusba való indulás előtt, a Moszkva téren, az 59-es végállomási vágányán.
Sötétedéskor találkoztunk KZsocival, és együtt fotózgattuk, ami jött. Például Combinót.
Vagy Combinót. (De itt kicsivel már sötétebb az ég!:)
Az 56-os emlékvillamos a kivilágított New York Palota előtt...
... és a Wesselényi utcai megállóban.
A Rákóczi téri megálló ICS-vel...
... Óriáshernyóval...
... és UV-val.
És a valószínűleg legklisésebb fotóhelyszín: a Nyugati előtt.
Valamivel több, mint fél éve még első alkalom volt Combinót fotózni itt, most már mindennapos. És jól van ez így.
Kár, hogy nem nagyon lehet úgy helyezkedni, hogy az egész pályaudvari épület beleférjen a kompozícióba!
A helyszín ugyanaz, de pár nappal később: míg pár éve még szinte minden nap össze tudtam futni kedvenc tehervillamosaimmal, mostanában alig láttam Mukit.
Most rögtön kettő is jött: a 7039 (valószínűleg) biztosított...
... a 7040 pedig négy Ganz csuklós forgóvázat tolt maga előtt.
Imádom ezeket a gördülő fakockákat!
És el is érkeztünk a mostani életkép-adag végére. A progresszívitás jegyében a budapesti villamosüzem legújabb típusával...
... a Combinóval fejezem be.
Viszlát legközelebb!
Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra
