Újabb látogatás a nürnbergi DB Múzeumban

2014-ben egyszer már jártam a Deutsche Bahn Nürnberg Hauptbahnhof közelében levő múzeumi telephelyén, de 2016-ban ismételten eljöttem ide. Eredetileg nem terveztem ilyesmit, csak a vonatból kiszúrtam, hogy mintha más járművek állnának a szabadtéri kiállítási területen, mint régen, és meg akartam őket közelebbről nézni. Leginkább egy 103-as mozdony tűnt fel; két évvel korábban egy ilyen gép volt itt, de az benn állt a csarnokban, ez meg kint volt az udvaron. Természetesen nem ugyanarról a masináról volt szó: régen a prototípus volt itt, de azt átvitték Koblenzbe, helyette érkezett egy sorozatpéldány. Időm nem sok volt, és az időjárás se volt különösebben fotózásra alkalmas, de azért egy gyors kör belefért.

Balra: 103 224-2 egy színben hozzá passzoló kocsival. Imádom ezt a sorozatot! Jobbra: az első E44-es.

Ez az 1932-től az 50-es évekig gyártott sorozat talán az első olyan komoly német villanymozdony volt, melynek tengelyeit nem a gőzösökről ismerős rudazattal hajtották, hanem marokcsapágyas motorokkal. Meglehetősen robusztusra sikerült, a nyugati oldalon (NSZK) a nyolcvanas évekig, a keletin (NDK) a kilencvenes évek elejéig használták.

Jópofa, hogy a forgóvázak majdnem összeérnek a kasztni közepénél.

A 110 002-3 is egy hosszú életű típus elősorozatához tartozott: az E10-esből az ötvenes-hatvanas években négyszázvalahány darabot építettek. Néha még ma is találkozni velük.

Egy ilyen kisvasút járkált körbe az udvaron - nem rémlik, hogy két éve itt lett volna. Még egy jó kis fedett "végállomási" peront is kapott, szélfogó paravánfalas paddal.

Balra: a 280-as (eredetileg V80) sorozat az ötvenes évek elején a háború utáni egyik első NSZK-s próbálkozás volt vonali dízelmozdony építésére. Szerintem nem egy szép jószág, és nem is volt túl gyakran látható, hiszen csak 10 példány készült belőle. Jobbra: egy Nyuszifül.

Érdekes, hogy tíz éve még ezt a típust se szerettem, aztán valahogy megkedveltem.

x-file, izé, x-Wagen kicsit kopottan-koszosan. A hetvenes évektől a kilencvenesekig gyártott típus a mozdonyvontatást használó S-Bahnok jellegzetes járműve volt, ez itt konkrétan egy vezérlőkocsi.

A rövid körberohanás végén az "éles" vasúti vágányokra néző, de már nem használt váltóállító toronyba is felmásztam. Ehhez a témakörhöz végképp nem értek, de nem csodálkoznék, ha hasonló szerkezetekből még működne pár itthon.

Vissza az oldal tetejére   Vissza a tartalomjegyzékhez