Először nem akartam nagyon eltávolodni Berlintől, de ha már egyszer az aznapi vonatozáshoz vásárolt napijegyem egész Brandenburg tartományra érvényes volt Berlinen kívül is, végül egészen Cottbus-ig elzötyögtem egy lengyel stokkból összeállított IC-vel. A választás persze már tudatos volt, hiszen villamosos városba akartam menni, és ha már két nappal korábban Potsdamban jártam, akkor egy olyanba, ahonnan szintén kerültek Szegedre Tatrák :)
A lengyel határ közelében fekvő százezres városnak 5 villamosvonala van, 23 km-es hálózat- és 28 km-es vonalhosszal. Legalábbis elvileg, mert az 1-es villamos nem közlekedett, helyette buszok jártak. Az üzemről még egy dolgot kell tudni: 2009-ben napvilágot látott egy tanulmány, mely a csökkenő lakosságra (húsz év alatt harmincezerrel lettek kevesebben) és a rossz pénzügyi helyzetre hivatkozva a villamoshálózat felszámolását javasolta. A lakosság tiltakozásán túl azonban még egy fontos szempont is ez ellen szólt: a jármű- és pályafelújításokba szövetségi és EU pénzek is folytak, ezeket vissza kellett volna fizetni, ezen túl buszokat kellett volna venni, és a környezeti terhelés is növekedett volna. Mindezt figyelembe véve egy évvel később a villamosok megtartása mellett döntöttek - egyelőre úgy tűnik, véglegesen.
Amennyire pár órányi séta alatt (a villamosok 15 illetve 20 perces ütemben közlekedtek, ezért vagy fotóztam, vagy utaztam - ha viszont nem utaztam, akkor gyalogolnom kellett, mert utálok egyhelyben várakozni) fel lehet mérni egy várost, az összkép elég változatos. A történelmi belváros egy részét mintaszerűen felújították, ezt látjuk a fentebbi képeken.
A belváros többi része tipikus ex-NDK képet mutat: leromlott állapotú és felújított régi és új épületek váltogatják egymást. Az oktatási intézmények (Brandenburgi Műszaki Egyetem, illetve szakiskolák) jelenléte biztosan jót tesz a városnak, de egy jókora vasúti karbantartótelepet is láttam (plusz egy felhagyott villamosremizt, de csak a villamospótló buszról, úgyhogy nem fotóztam). Úgy tűnik tehát, hogy az átlagos lengyel határ közeli kelet-német városhoz képest jobbak a fellendülés esélyei.
Gyorsan itt egy videó. A nyitójelenet a fentebbi képek színhelyén, a Stadthalle megálló közelében készült: ez a város és a villamoshálózat központja, egy grand unionnal. Utána láthatjuk egy kicsit a régi piacteret (Altmarkt), a belső körút egy elágazását, majd utazunk egyet a villamossal, melyen pár megállót gyerekhang mondott be. A külső felvételeken észre lehet venni, hogy a járgányoknak néha van egy kicsit hullámzó, kígyószerű mozgása.
A járművek is érdemelnek néhány szót: a KTNF6 jelzésű, középen alacsonypadlós kocsikat Tatra KT4-esekből építették át a svájci Schindler-Waggon és a FIAT-SIG tervei alapján Mitterwalde-ban. Az üvegszálas műnyag szerkezetű középrész a 2-2 tengely nélküli kerékpárral a baseli BVB Be 4/6S-ek középrészének rokona.
Utaztam egyet a 4-es vonalon, a Stadtpromenade (balra) és Neu Schmellwitz városrész (jobbra) közt. Előbbinél vonali sofőrváltás volt, utóbbinál pedig az az érdekes, hogy a remiz az itteni végállomás után van, egy utasforgalomban alapvetően nem használt szakasz végén (bizonyos menetek persze visznek utasokat odáig, vélhetően leginkább a CottbusVerkehr dolgozóit).
Balra: maga ez a városrész elég nyomasztó volt - bár a panelházak viszonylag emberi méretűek voltak, és sok volt a zöldfelület is, rendezetlen volt az egész. Jobbra: egy KTNF6 középső része. A kép közepén kivehető az eredeti padlómagasságra felvezető lépcső.
A szűken vett belvárostól fél megállónyira, a Strasse der Jugend-en már kicsit vegyesebb utcakép tárul a látogató elé, emiatt nem vagyok teljesen biztos abban, hogy a kerékpáros közlekedés nem gazdasági okokból volt feltűnően sűrű (persze ahol sok az egyetemista és a tanuló, ott amúgy se ritkaság a biciklista).
Ennek a vasúti aluljárónak a környékét nemrég újíthatták fel, elég patent volt, utána viszont megint az NDK végóráinak emlékművei következtek, bezárt mozival és falfirkákkal, munkásszálló kinézetű irodaházakkal (a képek ne tévesszenek meg senkit, mindenütt automatikusan a legjobbat próbálom kihozni háttérileg).
További "csüngőhasú malacok" :)
Balra: a főpályaudvar előtti elágazásnál a villamos rögtön háromfelé is mehet, az irányokat két széthúzott váltóval választották el. A balra kanyarodó irány jól láthatóan nem volt használva egy ideje. Jobbra: ezen a felüljárón még öreg NDK-s betonpaneles pálya volt, de mivel pont itt nem járt a villamos, lehet, hogy már nem sokáig marad ilyen.
Továbbindulás előtt szerencsére belefutottam ebbe a sínvályú- és vágányzónatisztító gépbe, amiről már kétszer sikerült lemaradnom a délelőtt folyamán. Ilyen járgányoknak kellene járkálnia Budapesten is, hogy amikor elszáguld egy mentőautó a síneken, ne keltsen por- és homokvihart! (Tudom, nem pont ilyeneknek, mert itt méteres nyomtáv van, nálunk meg normál, de ez viszonylag részletkérdés)
Végezetül egy rövid videó a "lábujjhegyen járkáló" masináról. Lehet, hogy a tisztításon kívül más funkciója is volt (ívkenés?), úgyhogy aki többet tud róla, nyugodtan meséljen!