Megannyi próba után végre elérkezett az idő arra, ...
... hogy az utasok számára is elérhetővé váljon az új villamos, melyet kezdetben még "Combino Supra" néven emlegettek, majd minden összekavarodott, és most nem tudom, mi is a hivatalos neve. A gyakran használt "Combino" megnevezés nem pontos, hiszan az az elődszériát jelenti, melynek mindenféle problémái után mi szerencsére már egy új szerkezetű tuját kaptunk.
De bárhogy is hívják, a lényeg, hogy most már azok is felszállhatnak rá, akiknek tulajdonképpen vették őket: a mindennapi utasok. Itt éppen a Rákóczi téren állt be a magasított peron mellé a 2002-es pályaszámú jószág.
Ahogy tovalibben a Blaha Lujza tér felé, találkozik a nagykörúti vonalakon közlekedő Ganz ipari csuklósok egyikével.
Az első éles napon két kocsi, a 2002-es és a 2003-as szállította az utasokat, utóbbi itt éppen a Petőfi híd rámpáján mászik felfelé.
A 4-es viszonylat Fehérvári úti végállomása, háttérben egy UV-val.
Alacsonypadló azzal a bizonyos új peronnal, mely különféle zavaros előírások miatt nem lehetett olyan magas, hogy teljesen eltűnjön a szintkülönbség. Igaz, nagyon nem érdemes emiatt siránkozni, hiszen így is ég és föld a régi lépcsőzéshez képest! Hogy egy kerekesszékes hogyan tud átgurulni rajta, azt nem tudom, de a babakocsisoknak sokkal könnyebb volt, ezt a fel-alá utazgatás alkalmával volt alkalmam tapasztalni.
A Margit körút Török utcánál levő íve.
A másik Otthonka (ha már egyszer nem Kombiné:) száz méterrel errébb.
Üdvözlünk a való világban: a Combino elé természetesen ugyanúgy beragadnak a keresztben kanyarodó autósok, mint az összes többi tuja elé. Ez a kép az azelőtti pillanatot ábrázolja, hogy a villamos szabad jelzést kap, hogy átmehessen ott, ahol épp az autós áll. A magányos személyautó miatt százvalahány ember zötykölődött, sok tonnát kellett előbb lefékezni, majd újraindítani. Ez most így talán demagógnak hangzik, de a világ az ilyen elkerülhető egyenetlenségek miatt megy hamarabb tönkre, mint kéne.
Na, de tragédia azért nem történt, máris továbbindulhatott.
A Podmaniczky utca kereszteződésében.
Én az adott időjárási körülmények közt speciel nehezen fotózhatónak találtam a villamost: olyan volt, mintha egy tükröt fényképeztem volna: hosszú oldalfaláról az egész környezete visszaverődik, csak az nem látszik, hogy milyen is maga a kocsi :)
És azok, akik idáig kibírták, most megnézhetnek egy félperces videócskát arról, ahogy az 54 méter hosszú elektrokukac a váltókon áthaladva beáll a Fehérvári úti végállomásra. Irgalmatlan klassz ilyenkor látni (és ez ilyen méretben nem igazán jön ki), hogy még mindig kanyarodik, még mindig, még mindig és még mindig!
Konklúzió: nekem tetszett ez az első utassszállító nap. Az utasok többségének is; még a "villamosmániátlanok" egy részének is csillogott a szeme :) Egy pár hétig most még csak hétvégén lehet vele utazni, aztán majd kipróbálom munkába menet-munkából jövet is. Addig pedig reménykedem, hogy a városlakók vigyázni fognak az új szerzeményre.