Városi és nemvárosi közlekedés
Látogatás az átépítés alatt álló Hungária kocsiszínben
Köszönet a BKV Zrt.-nek a beszámoló elkészítéséhez nyújtott segítségért!
A jelek szerint nem titkoltam elég jól, hogy mennyire izgat az új budapesti villamosok érkezése. Nem mintha titkolni akartam volna; ráadásul nehezen is ment volna, hiszen rendesen be vagyok sózva, egész éjszakákat töltök például azzal, hogy a próbafutásokat fotózgatom, illetve hogy ilyen vagy ilyen weboldalakat készítsek róla... Mindenesetre az UV villamosok ötvenedik születésnapjának ünneplése közben Vág Péter úr, a BKV Combinókkal foglalkozó illetékese azzal az ötlettel fordult hozzám, hogy ha érdekel, megoldható a remizlátogatás. Ez körülbelül olyan felvetés volt, mintha egy, az édességbolt kirakata előtt álldogáló kisgyereket megkérdeznének, hogy meg akarja-e nézni a csokigyárat :) Hát persze, hogy érdekelt a látogatás! Némi szervezgetés után Nemecz Gábor kíséretében elzarándokoltam...
... a Sport utcához, ahol ekkor már nem egy, hanem rögtön két alacsonypadlós tuját is lehetett látni a remizhez vezető vágányokon.
Egyikük ráadásul a nem sokkal korábban érkezett, 2003-as pályaszámú volt, mellyel ekkor végezték az első próbákat!
A tárolócsarnokok előtti térség meglepően üres volt. Jobban mondva nem üres, csak tuják helyett jobbára teherautók és építőgépek álltak rajta. A kocsiszín épp átalakulás alatt van, azaz felkészítik a Combinók üzemeltetésére.
Egy része máris készen van: ez az oldalaknás, tetőpódiumos vizsgálórész már nyugat-európai színvonalon van.
Új és régi egymás mellett.
Mintha valami futurisztikus metróállomáson lennénk... És ha már itt vagyunk, lépjünk beljebb a járműbe!
Ez a vezetőfülke még ki se lett teljesen csomagolva! :)
Az utastájékoztató rendszer felprogramozása még nem volt kész, de azért a jelek szerint pár viszonylatot már tartalmazott.
A régebbi járműveken rengeteg berendezés alul lóg. Mivel a Combino alacsonypadlós, így itt alig találunk valamit.
A jármű forgóvázát a kép tetején látható munkahenger, és szemközti, itt éppen nem látható párja állítja irányba; a keret közepén, azaz az itt alul látható fekete kar pedig a kocsiszekrényre való erőátvitelt szolgálja. A kerekeket hajtó motorok a forgóváz kifelé eső részén, a haladási iránnyal párhuzamosan vannak felszerelve. Nem véletlenül írtam kereket, és nem tengelyt: az alacsonyabb padló érdekében a kerekeket nem köti össze tengely.
A passzív hidraulikus rendszer vezetékei. Fölötte rögtön a padlólemez.
És ha alul már jártunk, nézzük meg fentről is! A tetőpódium tágas sétatér benyomását kelti azokhoz képest, amiken eddig jártam.
Mint mondtam, a padló alacsonysága miatt alul nincs hely, így a legtöbb dolog a tetőre került. Elől a vezetőfülke légkondija látható...
... ez pedig az egyik hajtáskonténer.
A kocsinkénti két áramszedő egyike.
A mosóból kivezető kanyar. Ez a rész pár éve még így nézett ki.
A jobboldali ablaksort csak azért nem cserélték még ki, mert meg akarták várni a fűtési szezon végét. Mindenesetre már így is kultúrált benyomást kelt a hely!
A tárolóudvar még érintetlen, a csarnokhoz tartozó helyiségeket már elkezdték korszerűsíteni.
A hátsó kerítés és a tárolócsarnok között megbújó műhelyt is modernizálták és bővítették...
... ide került többek közt az 54 méteres járgányt egyben megemelni képes csoportemelő.
A tárolócsarnok többi részét is feljavítják. A nekünk távolabbi, fal menti vágányra egy padló alatti kerékeszterga fog kerülni.
Ez a régi, őrült módon egymásba fonódó vágánylíra sajnos el fog tűnni. Ez persze csak esztétikailag (szerintem elég vadregényes, így tetszik) jelent gondot, mert a korszerűsítés jót fog tenni! Ez a fotó egyébként szerintem érzékelteti, hogy milyen szép hosszú az Óriáshernyó. Ha lesz rá lehetőségem, pár hónap múlva visszatérek, hogy megnézzem, milyen lett a remiz, és hogy érzik benne magukat a Combik! :)