Városi és nemvárosi közlekedés

A Charleroi-i metró
... pontosabban Charleroi Sud végállomás szűkebb környezete 2010-ben

Aki költséghatékonyan akar Brüsszelbe utazni, nagy eséllyel valamelyik fapados társasággal teszi azt. Az ilyen járatok általában a hangzatos nevű "Brussels South Charleroi Airport"-on szállnak le, ami neve ellenére nem kimondottan Brüsszel közvetlen környéke (ennyi eséllyel Kiskunlacháza is lehetne "Budapest-Dél" - az persze más kérdés, hogy messze nem akarnak annyian Pestre jönni, hogy miattuk nemzetközivé kelljen tenni a volt katonai repteret). A távolságok miatt az egyszeri turista a reptérről először bebuszozik Charleroi városába, aztán ott átszállva elvonatozik a belga fővárosba. Eme átszállás közben lehetett beleakadni a Charleroi Sud pályaudvar előtti villamosvégállomásba, jelen oldal tárgyába.

A villamos egyébként definíció szerint nem is villamos: métro léger-nek, könnyűmetrónak hívják. Körülbelül 25 kilométeres hálózatot alkot, de ez csak maradvány. A hetvenes évekig az egykor egész Belgiumot behálózó (nem túlzás a szó: 1925-ben 5200 kilométeres volt a hálózat!) vicinálisok és a helyi villamosüzem együtt közlekedett a városban, kicsit a felső-sziléziai hálózat stílusában: öreg járgányok csörömpöltek az utak, utcák szélén, legtöbbször egyetlen vágányon. A hetvenes évek végére a vicinális hálózat maradéka is eltűnt, pár múzeumon (Han-sur-Lesse, Thuin, Aisne) kívül csak a tengerparti villamos és Hainaut tartomány néhány vonala maradt. Utóbbiakat bezárás helyett fejleszteni akarták, de nem ám kispályás módon: viadukton, alagútban, tehát egy jobbfajta Stadtbahn/LRT stílusában. Az ötven kilométeresre tervezett hálózatnak végül csak egy része készült el, és a várható kis forgalom miatt néhány vonalon annak ellenére nem indították el a forgalmat, hogy üzemképes volt: megvannak a vágányok, az állomások, a felsővezetékben áram van, a jelzők működnek. Másutt meg egyszerűen csak félbehagyták az építkezést, úgyhogy a városi felfedező mozgalom vélhetően imádja ezt a fura üzemet, mindenki más meg csak fogja a fejét a pazarlás láttán...

Amikor 2010-ben ott jártunk (útban Gent felé), Charleroi Sud még végállomás volt, fordítóhurokkal és két tárolóvágánnyal. Azóta a belvárost övező körgyűrűt befejezték, úgyhogy csak halvány segédfogalmam lehet arról, hogy hogy néz ki most (valahogy így). Balra: nagyon látványos volt, ahogy a pályaudvar előtti térre egy jókora viaduktról robogtak le a tuják (elől, jobbra a kétvágányos tároló látszik, ahová némi tili-tolival lehetett beállni). Jobbra: a hálózaton ilyen hattengelyesek közlekednek - harminchét darab a negyvenkilencből, mert hát ugye annak idején egy nagyobb hálózatra vásárolták őket, van tartalék bőven.

A járművek a tengerparti vonalon használtak kétirányú változatai, csak ezek nem kaptak alacsonypadlós középrészt (a hasonlóság a tengerparti kocsikon már csak hátulról látszik, az elejüket ugyanis modernizálták).

Balra: a már említett tárolórész. Jobbra: a leszállóperon. A háttérben látható torony a pályaudvarhoz tartozik (pedig inkább illene egy reptérhez:).

A későbbi átalakítások előszele már érződött: az amúgy se túl barátságos végállomás (balra) szomszédságában, a hurokvágány mentén bontás alatt állt valami épület (jobbra).

Mint említettem, gyosan továbbálltunk, úgyhogy egy centit se tudok mutatni az üzem egyéb részeiről. Viszont piszkos módon érdekelne, hogy a bal oldalt látható, lezárt lépcső hova vezethet(ett)? Csak mert a logó rajta a Métro Léger de Charleroi-é, a végállomás viszont a felszínen volt... akkor mi volt a föld alatt? Jobbra egy buszt látunk; az ezeket is üzemeltető TEC az SNCV/NMVB vicinális vasúttársaság 1991-es szétvágása után a vallon területeket vette át - a flamand részeket a deLijn viszi, Brüsszel pedig a STIB/MIVB felségterülete - asszem más városi közlekedési szolgáltató nincs is Belgiumban.

Egyébként a városból gyakorlatilag csak annyit láttam, amennyit a busz és a vonatból lehetett, az viszont nem volt kellemes. Vicces, hogy egy uralkodó (II. Károly spanyol király) nevét viselő ("Károlyakirály") település úgy néz ki, mintha Ózdnak kétszázezer lakosa lenne. A környék beceneve, ti. "Fekete vidék" (Pays noir) sokkal találóbb: (legtöbbször bezárt) gyárak, csövek, vas valamik, meddőhányók mindenfelé. Persze a képek alapján van klasszikus óvárosa is, én viszont valahogy mégse akartam bővebben megismerni...

A kurta-furcsa oldal egy végén linkajánló: "Meghalt a villamos, éljen a metró!" - Teván Imre írása